19 research outputs found
Az első 200 transzkatéteres aortabillentyű-implantáció a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben | The first 200 transcatheter aortic valve implantations in the Gottsegen György Institute of Cardiology, Hungary
Absztrakt
Bevezetés: Napjainkban a súlyos panaszos aortastenosis
kezelésében a transzkatéteres billentyűimplantáció a sebészi billentyűcsere
elĂ©rhetĹ‘ alternatĂváját jelenti sebĂ©szi kontraindikáciĂł Ă©s elfogadhatatlanul
magas műtéti kockázat esetén. A szerzők intézetében ez a beavatkozás ma már a
mindennapi rutin rĂ©szĂ©nek számĂt. CĂ©lkitűzĂ©s: A szerzĹ‘k az elsĹ‘
200, transzkatéteres billentyűimplantációban részesült beteg eredményeit
tárgyalják. Módszer: 2016. januárig 200 sikeres implantáció
történt. A betegek 55%-a nő, átlagéletkoruk 79,9 év volt, az átlagos EuroSCORE:
19,3%, az átlagos ejekciós frakció: 54%, az aortabillentyűn mérhető
csúcsgradiens 81,2 Hgmm, az átlaggradiens: 50,9 Hgmm volt.
Eredmények: A beavatkozásokat 99%-os sikeraránnyal
végezték, a szövődmények feldolgozása a VARC-2 kritériumrendszer alapján
történt. Az egy hónapos mortalitás 5%, az egyéves pedig 17,4% volt, utóbbiból a
kardiális mortalitás 13,6% volt. Az egyéves cerebrovascularis történések
előfordulása 5% volt. Az egyéves kontroll során a betegek 95%-a NYHA I vagy II
funkcionális állapotban volt. Következtetés: Az eredmények nem
térnek el lényegesen a nemzetközi vizsgálatok eredményeitől. Orv. Hetil., 2016,
157(45), 1786–1792.
|
Abstract
Introduction: Transcatheter aortic valve implantation is a
therapeutic alternative for contraindicated and high surgical risk patients with
severe symptomatic aortic stenosis. This intervention is part of daily routine
in the Institute of the authors. Aim: In the present work the
results of the first 200 patients are discussed. Method: Until
January, 2016, 200 patients (female 55%, mean age 79.9 years, average EuroSCORE
19.3%, left ventricular ejection fraction 54%, peak gradient 81.2 mmHg, mean
aortic gradient 50.9 mmHg) underwent transcatheter aortic valve implantation.
Results: The procedure was performed with 99% success rate.
Complications were evaluated according to VARC 2 definitions. Mortality was 5%
at one month and 17.4% at one year. Cardiac mortality was 13.6 at one year.
Cerebrovascular complications were 5% within one year, and 95% of patients were
in NYHA I or II functional classes at one year. Conclusion:
These findings are consistent with worldwide results. Orv. Hetil., 2016,
157(45), 1786–1792
Krónikus tromboembóliás pulmonalis hipertóniás betegek hosszú távú követésének eredményei = Patients with chronic thromboembolic pulmonary hypertension: a long term follow-up study
Percutan coronariaintervenció stabil coronariabetegségben | Percutaneous coronary intervention in stable coronary artery disease
A percutan coronariaintervenciĂł a stabil coronariabetegsĂ©g tĂĽneti kezelĂ©sĂ©nek rĂ©gĂłta alkalmazott mĂłdszere. A szerzĹ‘ a közelmĂşlt szakirodalmának, kĂĽlönös tekintettel a FAME 2 vizsgálat eredmĂ©nyeit bemutatĂł publikáciĂł áttekintĂ©sĂ©vel arra a kĂ©rdĂ©sre keres választ, hogy miĂ©rt nem sikerĂĽlt a percutan coronariaintervenciĂł halálozást vagy a myocardialis infarctus elĹ‘fordulását csökkentĹ‘ hatását igazolni stabil coronariabetegsĂ©gben, szemben a sebĂ©szi revascularisatiĂłval. A FAME 2 vizsgálatban sikerĂĽlt igazolni, hogy a csak gyĂłgyszeres kezelĂ©shez kĂ©pest a fractional flow reserve vezĂ©relte, második generáciĂłs gyĂłgyszert kibocsátĂł stentimplantáciĂłval vĂ©gzett percutan coronariaintervenciĂł a halálozás, a myocardialis infarctus Ă©s a sĂĽrgĹ‘s revascularisatiĂłval járĂł nem tervezett kĂłrházi felvĂ©tel elĹ‘fordulását csökkenti, illetve a periproceduralis szak után a halálozás Ă©s myocardialis infarctus is szignifikánsan ritkább. A szerzĹ‘ kiemeli, hogy a fractional flow reserve meghatározásával Ă©s modern stent alkalmazásával a percutan coronariaintervenciĂł nem csupán tĂĽneti hatással bĂr a stabil coronariabetegsĂ©g kezelĂ©sĂ©ben. Orv. Hetil., 2014, 155(49), 1952–1959.
|
Percutaneous coronary intervention is a well-established symptomatic therapy of stable coronary artery disease. Using a literature search with special emphasis on the newly-published FAME 2 trial data, the author wanted to explore why percutaneous coronary intervention fails to reduce mortality and myocardial infarction in stable coronary artery disease, as opposed to surgical revascularisation. In the FAME 2 trial, fractional flow reserve-guided percutaneous coronary intervention with second generation drug eluting stents showed a significant reduction in the primary composite endpoint of 2-year mortality, myocardial infarction and unplanned hospitalization with urgent revascularisation as compared to medical therapy alone. In addition, landmark analysis showed that after 8 days, mortality and myocardial infarction were significantly reduced. The author concludes that percutaneous coronary intervention involving fractional flow reserve guidance and modern stents offers symptomatic, as well as prognostic benefit. Orv. Hetil., 2014, 155(49), 1952–1959
Többszörös coronarialaesiók és diffúz coronariabetegség funkcionális értékelése
A coronariabetegsĂ©g diagnosztikájában az elmĂşlt Ă©vtizedekben egyre fontosabb szerep jut a koronarográfia során használt invazĂv funkcionális vizsgálĂłmĂłdszereknek. A hagyományos, csak anatĂłmiai Ă©rtĂ©kekkel számolĂł koronarográfiás vizsgálat nem nyĂşjt informáciĂłt arrĂłl, hogy az intermedier laesiĂłk okoznak-e vĂ©rellátási zavart, illetve gyakran nem áll rendelkezĂ©sre a vizsgálat elĹ‘tt elvĂ©gzett, ischaemiát igazolĂł Ă©s lokalizálĂł, megfelelĹ‘ szenzitivitásĂş Ă©s specificitásĂş noninvazĂv vizsgálĂłmĂłdszer. Számos tanulmány rávilágĂtott a funkcionális invazĂv vizsgálĂłmĂłdszerek használata során szerzett klinikai elĹ‘nyökre. Revascularisatio hiányában a koszorúér-betegsĂ©g funkcionális sĂşlyossága fordĂtott arányban áll a nemkĂvánatos cardiovascularis esemĂ©nyekkel. LĂ©nyeges pontja a szĂv vĂ©rellátásának javĂtásakor azoknak az eltĂ©rĂ©seknek a kiválasztása, amelyek az ischaemiáért a leginkább okolhatĂłk. A diffĂşz betegsĂ©g Ă©s többszörös szűkĂĽletek invazĂv funkcionális vizsgálata egyelĹ‘re mĂ©g nincs teljes mĂ©rtĂ©kben tisztázva. A klinikai vizsgálatokkal igazolt mĂłdszereken tĂşl Ăşj eljárásokat dolgoztak ki az utĂłbbi idĹ‘ben, mint pĂ©ldául a ’pullback pressure gradient’ alkalmazása vagy az ’instantaneous wave-free ratio intensity’. ĂŤgy lehetĹ‘sĂ©g nyĂlhat az adott coronarián belĂĽl a funkcionálisan sĂşlyos, az Ă©ren belĂĽli ischaemiáért, illetve tĂĽnetekĂ©rt elsĹ‘sorban felelĹ‘s laesiĂłk kiválasztására Ă©s revascularisatiĂłjára vagy diffĂşz betegsĂ©g, egyĂ©rtelműen nem kijelölhetĹ‘ laesio esetĂ©n a gyĂłgyszeres kezelĂ©s optimalizálására
Az ST-eleváciĂłval járĂł szĂvinfarktusos betegek ellátásának Ă©s prognĂłzisának hosszĂş távĂş vizsgálata a Nemzeti SzĂvinfarktus Regiszter adatbázisában
A Nemzeti SzĂvinfarktus Regiszter program országos indulását követĹ‘ 9 Ă©vben 53 982 ST-eleváciĂłval járĂł infarktusos (STEMI) beteg adatát rögzĂtettĂ©k. A betegek 80,9%-a invazĂv centrumba kerĂĽlt, 68,6% primer transzporttal. A katĂ©teres Ă©rmegnyitás (PCI) aránya Ă©ves bontásban 83–89% között változott. TrombolĂzis a betegek kevesebb, mint 1%-ánál törtĂ©nt. Az adatok nemzetközi összehasonlĂtásakor (Ă©szt, magyar, norvĂ©g, svĂ©d regiszterek) azt találták, hogy a primer PCI-re leggyakrabban Magyarországon, reperfĂşziĂłs kezelĂ©sre (trombolĂzis + PCI) SvĂ©dországban kerĂĽlt sor. A trombolĂzis gyakorisága a másik három országban (SvĂ©dország, Észtország, NorvĂ©gia) lĂ©nyegesen nagyobb (3,2%, 12,4%, 13,2%) volt. Az Ă©letkorral korrigált 30 napos halálozás Magyarországon a legnagyobb (15,2%). A szerzĹ‘k felhĂvják a figyelmet arra, hogy Magyarországon a vizsgált Ă©vekben a panaszkezdet Ă©s az Ă©rmegnyitás közötti idĹ‘ (teljes iszkĂ©miás idĹ‘ = TIT) az optimálisnál lĂ©nyegesen hosszabb, az Ă©vek során alig változott. Amennyiben a katĂ©teres Ă©rmegnyitás optimális idĹ‘ben nem vĂ©gezhetĹ‘ el, akkor a trombolĂzist kell vĂ©gezni. Az idĹ‘ben alkalmazott referfĂşziĂłs kezelĂ©snek kĂĽlönösen azon betegeknĂ©l van nagy jelentĹ‘sĂ©ge, akiknĂ©l nagy az infarktusrizikĂł Ă©s a vĂ©rzĂ©si rizikĂł kicsi. A szerzĹ‘k 30 399 STEMI miatt kezelt beteg adatait elemezve vizsgálták a TIT jelentĹ‘sĂ©gĂ©t a tĂşlĂ©lĂ©sre. Cox-regressziĂłs elemzĂ©st alkalmaztak Ă©s megállapĂtják, hogy 200 percig a TIT nem befolyásolta a betegek tĂşlĂ©lĂ©sĂ©t, azt követĹ‘en azonban – eleinte rohamosan, kĂ©sĹ‘bb lassulva – romlanak a betegek Ă©letkilátásai. KövetkeztetĂ©s: a tĂşlĂ©lĂ©si adatok javĂtása szempontjábĂłl TIT csökkentĂ©se, a reperfĂşziĂłs kezelĂ©s idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ alkalmazása a legfontosabb feladat. Az optimális kezelĂ©si stratĂ©gia megválasztása az Ă©rvĂ©nyes ĂştmutatĂłk alapján törtĂ©nhet
Fizikai terhelĂ©s indukálta reverzĂbilis csĂşcsi akinĂ©zis szisztolĂ©s diszfunkciĂłval: a tako-tsubo-szindrĂłma egyik formája = Transient left ventricular apical ballooning after physical exercise
A Gottsegen György Országos KardiolĂłgiai IntĂ©zet KoronáriaĹ‘rzĹ‘jĂ©be egy 43 Ă©ves, diabĂ©teszes, hipertĂłniás nĹ‘beteg kerĂĽlt felvĂ©telre fizikai terhelĂ©st követĹ‘en jelentkezĹ‘ tĂpusos mellkasi fájdalom, nehĂ©zlĂ©gzĂ©s miatt. A felvĂ©teli EKG-n anterior ST-elevatio látszott. Az azonnal elvĂ©gzett koronarográfia Ă©p epicardialis Ă©rstátuszt ábrázolt. A szĂvultrahang csökkent szisztolĂ©s balkamra-funkciĂłt mutatott az összes csĂşcsi szegmentum akinĂ©zisĂ©vel. A laborvizsgálatok csak enyhĂ©n emelkedett cTnI- Ă©s CKMB-Ă©rtĂ©keket mutattak. A kĂłrházi tartĂłzkodást követĹ‘en a beteget jĂł általános állapotban emittáltuk, a 4 hĂ©t mĂşlva megismĂ©telt kĂ©palkotĂł vizsgálatok során csaknem teljesen normális bal kamrai funkciĂł igazolĂłdott szegmentális falmozgászavar nĂ©lkĂĽl. A fent ismertetett tĂĽnetegyĂĽttes megfelel az irodalomban tako-tsubo-szindrĂłmakĂ©nt ismert betegsĂ©gnek, amely Ă©p koszorúérrendszer mellett jelentkezĹ‘ átmeneti csĂşcsi falmozgászavarral Ă©s bal kamrai diszfunkciĂłval jár. Irodalmi adatok alapján a legvalĂłszĂnűbbnek tartott ok az emelkedett szĂ©rumkatekolamin-szint, melyet fizikai vagy emocionális stressz, subarachnoidealis vĂ©rzĂ©s, phaeochromocytoma vagy akár kokainhasználat is kiválthat. A szerzĹ‘k a magyar orvosi irodalomban elsĹ‘kĂ©nt számolnak be a tako-tsubo-szindrĂłma fizikai terhelĂ©s indukálta formájárĂłl.
|
A 43-year-old woman with mild hypertension and type-2 diabetes mellitus was presented to the coronary care unit because of ongoing chest pain and associated dyspnea after physical exercise. On arrival, her ECG disclosed ST-segment elevations in the precordial leads. The emergent cardiac catheterization failed to demonstrate coronary artery disease. The prompt performed transthoracic echocardiogram demonstrated systolic dysfunction with apical ballooning. Akinetic segments were irrespective of coronary artery anatomy. Laboratory tests revealed only slightly elevated cardiac enzymes: we observed a significant discrepancy between the extent of akinesis and the minimal increase in cardiac necroenzymes. The patient was medically managed and discharged in stable condition, with follow-up at 4 weeks demonstrating nearly total recovery of cardiac function and total resolution of wall motion disorder. Her clinical presentation is consistent with that of tako-tsubo cardiomyopathy, a syndrome that is characterized by transient apical regional wall motion abnormalities in the absence of epicardial coronary artery disease. Main precipitating factor is thought to be the cathecolamin excess due to emotional or physical stress, subarachnoid heamorrhage, phaeochromocytoma or cocaine use. The authors report the first physical exercise induced tako-tsubo syndrome in the Hungarian medical literature