A költség alapú értékelés és a szabályozó ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a belvizes területek vizes élőhellyé alakításában

Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) első számú célja vizeink jó állapotának megőrzése és helyreállítása. Megvalósításával kontinentális léptékű tájrehabilitációs program vette kezdetét. Magyarország számára, ahol egymillió hektár belvízérzékeny szántóföld fekszik és a szántóföldi művelésben álló terület 40-45 %-a súlyosan aszályos zónában található, az agrárium és a természetvédelem szempontjából egyaránt történelmi jelentőségű a VKI célok megvalósítása. Az alábbiakban közölt vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a belvízérzékeny szántók többségén a gazdálkodás hosszú idősoron komoly veszteségekkel jár és csak közösségi finanszírozás mellett tartható fenn. Ebben a zónában az elmúlt 100 évből 32-ben a GDP, a GNI vagy az export 0,5-1 %-át meghaladó aszály- és belvízkárok érték a gazdálkodókat, de relatív vízhiány vagy víztöbblet következtében a szántóföldi kultúrák szinte minden évben károsodtak. Ezzel szemben a belvizes zóna táji adottságai miatt olyan potenciális természeti szolgáltatásokkal rendelkezik, melyek hasznából a földhasználók és a közösség egyaránt részesedni jogosultak. Ilyen szolgáltatás a belvizes területek víztározó kapacitása, melyek árvízvédelmi hasznosítása a Tiszavölgyben, az elkerülhetetlen árvízvédelmi beruházások kiváltásával, 530 500.- Ft/ha értékű szolgáltatást nyújthat

Developing an integrated land use planning system on reclaimed wetlands of the Hungarian Plain using economic valuation of ecosystem services

The establishment of a sustainable land use system is crucial in Hungary (SE Europe) where 30% of croplands lie on former floodplains, and 40–45% of arable lands are drought-prone. We calculated and compared the monetary value of the main wetland ecosystem services, the profitability of land use and the additional costs of grain producer system on land at risk from groundwater inundation on the Hungarian Plain. We show that orchards and forestry generate a much higher profitability in former wetlands than cropland farming. Using the replacement cost method, we prove that the reservoir capacity of restored wetlands with an ecologically optimal 0.5 m water depth could replace 2150 €ha−1 flood protection investment cost. The calculated costs of protecting land under the two highest groundwater risk categories between 1999–2005 was 37.2 €ha−1 y−1 and 14.9 €ha−1 y−1, respectively. Although the flood protection benefits of former wetlands may provide an appropriate value base for restoration per se, combined with the potential advantages of land use change from cropland to forest in former wetlands and the carbon sequestration benefit provide ‘win-win’ solutions for land users and institutional actors interested in flood prevention, environmental protection and climate mitigation

Dependence of the crop yields of maize, wheat, barley and rye on temperature and precipitation in Hungary

Temperature and precipitation are the most important meteorological variables influencing crop yields of cereals. In the paper we use and compare two procedures, namely Factor analysis with special transformation and multiple linear regression analysis with stepwise method in determining the influence of monthly mean temperatures and monthly precipitation amounts of April, May, June, July and August for determining the crop yields of maize, wheat, barley and lye. When comparing the results received on the two methods, those variables were retained that were concurrently significant for determining the crop yields for both cases. It is found that for maize yield the most important variables in decreasing order are August mean temperature with negative, as well as July and June precipitation amounts with positive association. For wheat yield, June and May mean temperatures, while for barley yield the same but in reverse order are the most important variables, all with negative relationship. Concerning rye yield, April precipitation amount with positive and June mean temperature with negative association are the decisive variables. Among the examined cereals, maize yield is the most sensitive to precipitation. The here-mentioned significant relationships may have a predictive power in projecting the actual crop yield