Az előagyi glukóz-monitorozó neuron-hálózat működési sajátságainak vizsgálata egészséges és kóros szervezetben: komplex neurofiziológiai kísérletek = Investigation of functional attributes of the forebrain glucose-monitoring neural network in healthy and pathological organism: complex neurophysiological experiments

A program a táplálkozás és az anyagcsere egymással szorosan összefüggő előagyi szabályozásában alapvető idegi és neurokémiai mechanizmusok eddigieknél részletesebb feltárására irányult. E többrétű célok megvalósítására komplex, integratív szemléletű és metodikájú mikroelektrofiziológiai, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat folytattunk laboratóriumi patkányokban és rhesus majomban. Kutatásaink tengelyében, a korábbiakhoz hasonlóan, a táplálkozás és az energiaforgalom központi szabályozásában feltételezetten kiemelkedő jelentőségű előagyi glukóz-monitorozó (GM) idegsejt-hálózat sokrétű, differenciált jellemzése állt. Összességében közel 500 neuron extracelluláris egysejttevékenységét vezettük el laboratóriumi patkány és rhesus majom előagyban. Az irodalomban elsőként azonosítottunk komplex, endogén és exogén kémiai érzékenységű GM idegsejteket a nukleusz akkumbenszben, a mediodorzális prefrontális és az orbitofrontális kéregben, s igazoltuk e kemoszenzoros neuronok jelentőségét a homeosztázis fenntartásában. A programban feltárt új adatok további elméleti és preklinikai vizsgálatok kiinduló pontjaiként táplálkozási és metabolikus betegségek terápiáját célzó gyógyszer-targetek feltárásához vihetnek közelebb. | The program aimed to reveal so far little known neural and neurochemical mechanisms of closely interrelated forebrain regulation of feeding and metabolism. To achieve these multiple goals, complex and integrative microelectrophysiological, neurochemical-biochemical, and behavioral studies were performed in the laboratory rat and rhesus monkey. Similar to the past, multiple, differential characterization of the forebrain glucose-monitoring (GM) neuronal network, supposedly with great significance in the central control of feeding and metabolism, was put in the center of our research efforts. The extracellular single neuron activity of altogether appx. 500 neurons was recorded in the rodent and macaque forebrain. Unprecedentedly in the literature, GM neurons with complex, endogenous and exogenous chemosensitivity were identified in the nucleus accumbens, mediodorsal prefrontal and orbitofrontal cortices. Evidence for the significance of these chemosensory units in the maintenance of homeostasis was also obtained. New data revealed in this program may serve as starting points of further theoretical and preclinical investigations that aim to establish pharmacological targets of the therapy of eating and metabolic disorders

A fogyatékosság, az akadálymentesség és a mobilitás, mint egzisztenciális alaptulajdonság

Tanulmányunk, kapcsolódva a turizmus tudományának elméleti és gyakorlati törekvéseihez, melyek mind a keresleti, mind pedig a szolgáltatói oldal tekintetében törekszenek a hozzáférhetőség biztosításának feltérképezésére, illetve megteremtésére, rövid bepillantást enged az akadálymentesség és a fogyatékosság fogalmainak elsősorban bölcselet (a filozófiai diskurzusokban a vizsgálódás, illetve a kutatás, továbbá a filozófia és a bölcselet kifejezések szinonim módon használatosak) jellegű kiterjesztésébe. Arra vállalkoztunk tehát, hogy az élet- és antropológiai filozófia, valamint a buddhista bölcselet kiemelkedő gondolkodóinak a fogyatékosságra, az akadálymentességre és az alkalmazkodásra utaló megállapításai nyomán a „közismert” fogalmak olyan kontextusait vázoljuk fel a teljesség igénye nélkül, amelyek által az utazás világának résztvevői is szélesebb perspektívából tekinthetnek mind az érintett emberekre, mind pedig a kínált szolgáltatásokra. Munkánk alapot teremthet ahhoz, hogy a turizmussal összefüggő szakmai metódusok átdolgozása és kialakítása során egy új típusú alkalmazkodó szemlélet is bevezetésre kerülhessen a közeljövőben. = Our study is linked to the theoretical and practical aspirations of the science of tourism, which seeks to map and create accessibility on both the demand side and the service provider side, it also provides a brief insight into the primarily philosophical extension of the concepts of accessibility and disability. Therefore, we intend to outline, without claiming completeness, the contexts of “well-known” concepts, in the light of the referring statements of prominent thinkers in life- and anthropological philosophy as well as Buddhist philosophy on disability, accessibility, and adaptation, through which participants in the world of travel can look at both the people involved and the services offered from a broader perspective . Our work can create the basis for a new type of adaptive approach in the revision and development of tourism-related professional methods, which can be introduced in the near future

Disability, accessibility, and mobility as basic existential characteristics

Our study is linked to the theoretical and practical aspirations of the science of tourism, which seeks to map and create accessibility on both the demand side and the service provider side, it also provides a brief insight into the primarily philosophical extension of the concepts of accessibility and disability. Therefore, we intend to outline, without claiming completeness, the contexts of “well-known” concepts, in the light of the referring statements of prominent thinkers in life- and anthropological philosophy as well as Buddhist philosophy, on disability, accessibility, and adaptation, through which participants in the world of travel can look at both the people involved and the services offered from a broader perspective. Our work can create the basis for a new type of adaptive approach in the revision and development of tourism-related professional methods, which can be introduced in the near future

Utazás az akadálymentesség, a fogyatékosság és a fenntarthatóság multidiszciplináris és bölcseleti dimenzióiba

A fenntarthatóság elvei egyre inkább teret nyernek a turizmus tudományának gondolatkörében és gyakorlatában. Ennek egyik dimenziója az akadálymentesítés, amit az EU által megfogalmazott keretrendszerekben és a hozzájuk kapcsolódó konkrét ajánlásokban is megtalálunk. Ha akadálymentesítésről beszélünk azt tapasztaljuk, hogy a fogalmat a többség a közösségi élettérben létrejövő helyváltoztatás fizikai korlátainak felszámolásaként értelmezi. Véleményünk szerint azonban az akadálymentesség gondolatkörében nem kizárólagosan annak fizikai megvalósulása jelenti az egyetlen hasznosítható értelmezési keretet. Mint látni fogjuk, az életfilozófia olvasatában az ember alapvető tulajdonságai között tartjuk számon az akadálymentesítő és az egzisztenciálisan fogyatékos mivoltot is. Tehát sem az akadálymentesség, sem a fogyatékosság meghatározásunk nem eredeztethető – kizárólag – a jelenkori kulturális és társadalmi kiteljesedésünkből, sokkal inkább az emberségünket adó alaptulajdonságok közé kell sorolnunk mindkettőt. Jelen tanulmányunk célja rávilágítani arra, hogy az akadálymentesítés fogalomköre messze túlmutat a fizikai élettér elérhetővé tételén, ahogyan a fenntarthatóság keretei is jelentősen átértelmeződnek, kitágulnak az életfilozófiai megközelítéseknek a turizmus tudományterületére történő beemelésével

Turisztikai vonzerők, vagy közösségépítő hagyományok újragondolása a falusi turizmusban

A rendszerváltás éveiben újra indított falusi turizmus meghatározásában, vonzerőjében fontos szerepet kapott a magyar falvak néphagyományt felelevenítő törekvése. A falvak élelmiszertermelő tevékenységéhez olyan események kapcsolódtak, amelyek megismerése a városi emberek számára turisztikai vonzerőt jelentettek. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban mára jelentős változást eredményezett és mind az árutermelésben mind az ehhez kapcsolható hagyományőrzésben teljes átalakulás figyelhető meg. A falvak földtulajdona néhány gazda birtokába koncentrálódott, míg a termesztett növényi kultúrák száma drasztikusan csökkent. Ezzel együtt a gazdálkodáshoz köthető néphagyományok száma is fogyóban van. Indokolt tehát, hogy a falusi hagyományokra épülő, közösségformáló falusi turizmus újragondolását a figyelem központjába állítsuk. Az elmúlt 30 év kutatási eredményei azt mutatják, hogy a falusi turizmus népi értékeinek megőrzése nem kapott elegendő figyelmet. A fejlesztések elsősorban a szállásfejlesztést preferálták és a hagyományápolás háttérbe szorult. Fontos tehát, hogy az újragondolást tettek kövessék és az elődeink által ránk hagyott természeti, szellemi, kulturális örökségünket megőrizzük. A kutatás azoknak a hiányosságoknak a feltárását tartotta szem előtt, amelyek a jelen helyzet kialakulásához vezettek és igyekezett megoldást találni a sikeresen újra indított falusi turizmus túlélési esélyeinek növelésére. A még élő hagyományok megóvása nemzeti kincsként kezelendő, amely biztosítani tudja a falvak turisztikai vonzerőjét, a közös gondolkodáson alapuló falusi közösségek továbbélését! A falusi turizmus kínálatának tematizálása, és egy eredményesebb marketing tevékenység nagyobb turistaérkezést generálna, hozzájárulhatna a hátrányos helyzetű vidéki térségek felzárkóztatásához, a fenntarthatósági célok eléréséhez