Helyre utaló gyümölcsfajtanevek az ó- és középmagyar korban

elen tanulmányomban a helyet (élőhelyet, származási helyet) megnevező gyümölcs - fajtanevek csoportját vizsgálom, ez a névadási motiváció a 13–18. századi gyü mölcs - fajtanevekben ugyanis domináns funkció: a két névrészfunkciót tartalmazó gyü mölcs - fajtanevek 16%-a sorolható ide, megelőzve ezzel a színre (14%, pl. vörös körte ) és az érési időre utaló elnevezéseket (12%, pl. árpával érő körte )

A Bakonybéli összeírás mint nyelvtörténeti forrás

Census of the Abbey of Bakonybél as source of language history. A summary of a habilitation dissertation The dissertation presents a linguistic analysis of the Hungarian lexemes in the Bakonybél census (1086/11–12 or 12th century / +12–13 / +13). The Latin document dates back to the first century of Hungarian literacy and contains a significant number of Hungarian place names, personal names and common nouns, so it plays an important role in learning more about the Hungarian language of the era. The dissertation is the first complete linguistic-historical analysis of this source. The first chapter presents the circumstances of the creation of the diploma, discusses opinions on the dating and gives a philological evaluation of the four parts. The second chapter provides the text and translation of the diploma. The central chapter of the dissertation offers a detailed analysis of the Hungarian elements of seven hundred place names using the method of historical toponym reconstruction. In the fourth chapter, the lessons of linguistic history in linguistic memory are discussed: the linguistic usability of copied, false, and interpolated diplomas, and a historical analysis of the spelling and phonetics of lexemes. The last chapter is a summary of place names: the localisation characteristics, the taxonomic features of each type of place name and the layer of names of foreign origin are described