Investigation of sphingosin-1-phosphate-triggered matriptase activation using a rat primary hepatocyte model

Sphingosine-1-phosphate (S1P) has been reported as a matriptase activator. The aim of this study was to reveal if S1P can influence hepcidin production. Furthermore, we investigated how S1P can affect the viability and the redox status of primary hepatocytes. Rat primary hepatocytes were cultivated for 72 h and were treated with 50, 200, 1000 ng/ml S1P. Cell-free supernatants were collected every 24 h. Cell viability was tested by a colorimetric method using tetrazolium compound (MTS). The hepcidin levels in the cell-free supernatants were examined with hepcidin sandwich ELISA to determine the effect of S1P on the hepcidin-modulating ability of matriptase. In order to estimate the extent of S1P-generated oxidative stress, extracellular H2O2 measurements were performed by the use of fluorescent dye. Based on the findings, S1P treatment did not cause cell death for 72 h at concentrations up to 1000 ng/ml. S1P did not influence the extracellular H2O2 production for 72 h. The hepcidin levels were significantly suppressed in hepatocytes exposed to S1P treatment. Further studies would be needed to explore the exact mechanism of action of S1P

Angol telivér kancák A- és E-vitamin, valamint szelén ellátottságának vizsgálata

A szaporodásbiológiára gyakorolt hatásuk miatt a kancák A- és E-vitamin, valamint szelén ellátottsága rendkívül fontos. A lovak vitamin és ásványianyag-igényét több tényező módosíthatja. Ilyen befolyásoló tényező lehet az állat igénybevétele, a fajta, az ivar, az évszak, az állat kora és esetleges vemhessége, vagy különböző betegségek. Munkánk során a szaporodásbiológiai státusz, illetve a kancák korának függvényében vizsgáltuk az A-vitamin, az E-vitamin és a szelén ellátottságot két egymást követő évben. Az A-vitamin ellátottság mindkét évben az üresen maradt állatok esetén átlag alatti, és minden más csoporténál alacsonyabb, ezt követik a még vemhes anyák értékei. 2011-ben a szűz kancák A-vitamin ellátottsága volt a legkedvezőbb (0,54 mol/l), a 2012-es évben pedig a szoptató kancák A-vitamin ellátottsága volt kiemelkedően magas (0,63 mol/l). E-vitamin ellátottság tekintetében a 2011-es évben a szűz kancák csoportjának értékei (12,26 mol/l) voltak a legmagasabbak, míg 2012-ben a szoptató kancák értékei (11,45 mol/l) jóval meghaladták a szűz állatok (9,60 mol/l) és a még vemhes kancák (10,46 mol/l) csoportjának eredményeit. A vizsgált csoportok szelén ellátottsága mindkét évben a szoptató kancák csoportjánál volt a legkedvezőbb (2011- ben 128,00 g/l, 2012-ben 106,55 g/l). Összességében elmondható, hogy a vizsgált állatok A-vitamin és E-vitamin szintjének átlaga – kivéve az üresen maradt kancák csoportját – határérték feletti. A szelén szintje ugyan átlagosan meghaladja fiziológiás alsó küszöbértéket, ám egyedenként gyakran előfordult kismértékű szelén hiány. Emiatt állomány szinten is érdemes volna szelén-kiegészítést alkalmazni