Utógondozásban és utógondozói ellátásban részesülő fiatalok család és jövőképe

A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (továbbiakban Gyermekvédelmi törvény), meghatározó volt a hazai gyermekvédelemben. „A gyermekvédelmi törvény az első olyan átfogó jogszabály, amely közel egy évszázad után lehetőséget teremtett egy egységes szemléletű és minden területre kiterjedő szabályozás megalkotására.” (Herczog:2001). Az utógondozottak és utógondozói ellátásban részesülő fiatalokról a törvény a 92. és 93. §-ban rendelkezik. (Később az önálló kutatási részben érinteni fogom a rendelkezéseket részletesebben). A törvényi rendelkezések nem merülnek ki, a gyermekvédelmi törvénnyel, amelyek a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek jogait képviselik. Szakdolgozatom fő céljaként, szeretném bemutatni, hogy az utógondozottak elsősorban, milyen család, illetve jövőképpel rendelkeznek. Hogyan befolyásolta őket, a gyermekvédelmi rendszer nyújtotta lakásotthonok, illet a nevelőszülőknél történő nevelkedés. Kutatásom során, rendkívűl színes és egyben szormorú sorsokkal találkoztam. Nyílvánvalóan nem mindenki egyformán küzd meg a nehézségekkel, amelyek nem az egyéni akaratok révén ment végbe.BSc/BASzociológiaB

Geszterédi nők a munka világában

Szakdolgozatom a Geszterédi nők a munka világában címmel íródott. A téma aktualitását tekintve azért fontos, mert a községünkben soha nem készült írás a nők munkapiaci helyzetével kapcsolatosan. Véleményem szerint a ma embere érdeklődő ez irányba, hogyan élnek a nők és milyenek a munkapiaci lehetőségek állnak rendelkezésükre napjainkban különös tekintettel arra, hogy ez a község Szabolcs Szatmár Bereg Megyében helyezkedik el. Bizonyára kíváncsivá teszi a magyar társadalom emberét az, hogy hogyan is élnek a nők napjainkban, a falvakban, községekben. Mivel töltik mindennapjaikat, hogyan is érthetik és hogyan vált mesterségükké a mezőgazdaságban megtermelt alapélelmiszerek előállítása, a ház körül tartott jószág felnevelése, amely később az asztalra kerül és mellesleg a családi kasszát sem csorbítja e dolgok boltban megvásárolt tarifája. A hagyományos női szerepek a családban napirendi témának tekintendő a családok életében, miféle munkamegosztásról beszélhetünk férfiak és nők között. Milyen lehet vajon az itt élő nők munkaerő piaci helyzete, az iskolai végzettségük, mennyire van munkalehetőség. Valamiféle ’ trendet ’ fedezhetünk fel a kisgyerekes anyák munkavállalásában, ez egyfajta ideiglenes stratégiának is tekinthető? Az ingázó nők esetében, melyek azok az ösztönzők, amelyek arra inspirálják, hogy az ingázás életmódját válasszák, és ehhez igazítsák a család életmenetét is. Puritán módon miben mérik a családos-dolgozó- nem dolgozó asszonyok a munka költség haszon oldalát, tehát mennyire a pénz dominál a munkavállalásban. Dolgozatomban ezeket a kérdésköröket dolgoztam fel, ezeket szeretném megosztani az olvasóval.MSc/MASzociálpolitikaB