Udder health investigations in a Hungarian fleckvieh small-scale herd, related to food safety

Data about the presence of pathogenic bacteria in the udders of Hungarian Fleckvieh cows and about their milk quality parameters is fairly lacking. The aim of this research was to evaluate the prevalence of mastitis pathogens in Hungarian Fleckvieh milk. This study was carried out in a small-scale (n=20) dairy farm in Pest county, Hungary. The cows were milked twice a day in a milking parlor with three stalls. Milk samples were taken from cows at similar stages of lactation and of similar age (n=14) three times during the lactation (beginning, midpoint and end of lactation) from udder quarters (n=168) at the beginning of milking for analyzing pathogenic udder bacteria, and from fully milked udders (n=42) for analyzing milk composition and somatic cell count. The 42 milk samples were divided into four groups by the type (minor or major) and prevalence of the pathogenic bacteria by udder quarter: 1 – all four udder quarters negative; 2 – minor pathogenic bacterial species in one udder quarter; 3 – minor pathogenic bacterial species in two, three or four udder quarters; 4 – major pathogenic bacterial species detected regardless of the case count. It was determined that the mean somatic cell count was 123 thousand cells/ml, moreover pathogenic udder bacterial species have been found in 31% (n=52) of the milk samples. In the investigation the mastitis pathogen most frequently encountered was coagulase-negative Staphylococcus (CNS), which was present in two thirds of the positive samples (n=33). Of the major udder pathogens, Streptococcus uberis (n=13) and Staphylococcus aureus (n=2) were detected in the 168 samples. When major pathogenic bacterial species were detected even in one udder quarter, it significantly affected the mean somatic cell count of the milk of Fleckvieh cows. The elimination of pathogenic and spoilage bacteria is important not only from a food safety point of view, but it is also of paramount importance for the production of high quality milk products. Based on our results, milk with a low somatic cell count and of favorable quality can be produced when compliance with appropriate hygienic practice is ensured under small-scale farm management conditions

Adatok az anya-bárány kapcsolat kialakulásához az ellést követően, hortobágyi rackáknál

Gazdasági állataink, köztük a juhok viselkedésének tanulmányozása nagy jelentőséggel bír gazdálkodási és technológiafejlesztési szempontból. A hortobágyi racka juh (Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis) egy őshonos juhfajta. Magyarország juhállományának mindössze 2,5%-t alkotják az őshonos fajták, ennek közel felét pedig a racka juh adja, ami körülbelül 10000 egyedet jelent. Megfigyeléseinket a NAIK herceghalmi Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének telepén, a juhhodályban elhelyezett, rögzített kamerák segítségével végeztük. Célunk volt, hogy adatokat gyűjtsünk a bárányok születés utáni viselkedéséről és napi aktivitásuk ritmusáról. Öt bárány viselkedését és az ellés lefolyását vizsgáltuk az ellés pillanatától kezdve az első 48 órában. A vizsgálatok alkalmával az alábbi viselkedéselemek esetszámait és napi szintű teljes időtartamát, valamint ezek százalékos arányát vetettük össze: fekvés, állás, mozgás, táplálkozás és játék. Megfigyeltük, hogy a vizsgált időszak legnagyobb részét a fekvés/pihenés tette ki (57,31%). Táplálkozást tekintve folyamatos, rövid időtartamú szopások voltak jellemzők az egész nap folyamán, de ez a napi cselekvések mindössze 4,81%-át tette ki. A mozgás és az állás szinte folyamatosan váltakozva voltak jelen, időtartam szerint az állás minimum két-háromszorosa volt a mozgásnak. A játék az első napon egyáltalán nem jelent meg, a második napon is csak elhanyagolható százalékban (0,05%)

AZ ANGIOGENEZIS SZABÁLYOZÁSA A TERHESSÉGI IMPLANTÁCIÓ SORÁN GONADOTROPINOK ÉS CITOKINEK ÁLTAL, ÉS KLINIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK TERHESPATHOLÓGIAI KÓRKÉPEK KIALAKULÁSÁVAL = THE REGULATION OF ANGIOGENESIS BY GONADOTROPINS AND CITOKINES DURING PREGNANCY IMPLANTATION AND ITS ROLE IN PATHOLOGIC PREGNANCIES

A terhességi implantáció hCG szabályozása, a kora terhességi artéria uterina keringési ellenállása és a citokinek és angiogenezist szabályozó faktorok között kerestünk összefüggést. Az eredmények megerősítik a hCG vazoregulációban játszott szerepét a kora terhességben, valamint, hogy a beágyazódás időszakában az artéria uterina magas keringési ellenállása és az intrauterin retardáció kialakulása között összfüggés lehet. A magzati endothel sejtek proliferácóját a hCG szabályozza, és ez az angiogenezisben játszott szerepére utal. Az endothel sejtek eicosanopid anyagcseréjét a felnőtt endothelhez hasonlóan szabályozza a hCG. Ezzel szemben a kálcium anyagcserét a magzati endothel sejtekben a felnőtt sejtekben tapasztalttól eltérően nem szabályozta a kísérleti feltételek között. Az angiogenezis szereplő faktorok mérése folyamatban van. | The present study aimed the investigation of the possible cooperation among the regulation of pregnancy implantation by hCG, the vascular resistamnce in uterine artrey in early őpregnancy and the factors of angiogenesis. The results suppot the role of hcG in the vasoregulation in eely gestation. The hCG decreased vascular resistance is beneficial regarding the later uncomplicated pregnancy outcome. The proliferation of fetal endothelal cells is regulatetd by hCG and this can support its role in the pregnancy implantation. The eicosnaoid metabolism in fetal endothelial cells ois regulated by hCG by similar method like in those of the adult ones. However, the calcium homeostasis is not regulated by hCG by the methods used contraryr to the findings in adult cells. The measurement of angionenesis factors are is process

Učinak temperamenta na količinu mlijeka, broj somatskih stanica, kemijski sastav i fizikalna svojstva pasmine Lacaune ovaca

Effect of temperament on milk yield, lactation length, physico-chemical properties and somatic cell count of Lacaune ewes were evaluated. The investigation was carried out at a sheep farm in the county of Győr-Moson-Sopron. The temperament of 106 Lacaune ewes was measured by the temperament 5-point-scale test (1=very nervous, 5=very quiet) during milking. Furthermore, 42 ewes were randomly selected from a herd of 106 animals for the analysis of milk composition (fat, protein and lactose), pH, electrical conductivity as well as somatic cell count. It was found that the temperament had a significant effect on lactation length and lactation milk production, lactose, electrical conductivity and somatic cell count. Calm ewes had significantly longer lactation (4 score: 220.7 day; 5 score: 201.4 day) as well as higher milk production (4 score: 207.9 kg; 5 score: 193.3 kg) compared to more temperamental animals (2+3 scores: 166.5 day and 135.5 kg; P<0.05). The content of lactose was significantly lower (4.32) in the more temperamental group, while electrical conductivity was higher (4.81 mS cm-1) compared to calmer animals (4.69 % and 4.16 mS cm-1). Additionally, significant differences were found in milk somatic cell count among the temperament categories. Calmer ewes had a lower somatic cell count in milk (5.17 log cm-3) than more temperamental ones (5.67 log cm-3; P<0.05).Istražen je utjecaj temperamenta na količinu mlijeka, duljinu laktacije, fizikalno-kemijska svojstva i broj somatskih stanica Lacaune pasmine ovaca. Istraživanje je provedeno na farmi ovaca u županiji Győr-Moson-Sopron. Temperament 106 ovaca pasmine Lacaune određivan je tijekom mužnje pomoću temperament testa s ljestvicom od 5 stupnjeva (1 = jako nervozne, 5 = vrlo tihe). Nadalje, 42 ovce nasumično su odabrane iz stada koje je sačinjavalo 106 životinja za analizu sastava mlijeka (masti, proteina i laktoze), pH, električne vodljivosti te broja somatskih stanica. Utvrđeno je da temperament ima značajan utjecaj na duljinu laktacije i proizvodnju mlijeka u laktaciji, laktozu, električnu vodljivost i broj somatskih stanica. Smirene ovce imale su značajno dulju laktaciju (4 boda: 220,7 dan, 5 bodova: 201,4 dan), kao i veću proizvodnju mlijeka (4 boda: 207,9 kg, 5 bodova: 193,3 kg) u usporedbi s temperamentnim životinjama (2 + 3 bodova: 166,5 dan i 135,5 kg, P<0,05). Sadržaj laktoze bio je znatno niži (4,32 %) u temperamentnijoj skupini, dok je električna vodljivost bila veća (4,81 mS cm-1) u usporedbi sa smirenim životinjama (4,69 % i 4,16 mS cm-1). Dodatno, značajne razlike utvrđene su u broju somatskih stanica u mlijeku različitih temperamentnih kategorijama. Smirenije ovce imale su manji broj somatskih stanica u mlijeku (5,17 log cm-3) od onih temperamentnih (5,67 log cm-3, P<0,05)