Szexuálisan terjedő koinfekciók. HIV koinfekciók

Coinfections of sexually transmitted infections are frequent due to the same transmission routes which may facilitate the transmission of other sexually transmitted infections. Sexually transmitted coinfections are associated with atypical and generally more severe clinical features, more complications, resistency to treatment, unfavourable outcome, and worse prognosis. Sexually transmitted infections may increase the likelihood of acquiring and transmission of HIV infection. The authors summarize the most important characteristics of sexually transmitted infections (such as HIV and hepatitis B virus, HIV and hepatitis C virus, HIV and syphilis, HIV and gonorrhoeae, HIV and chlamydia coinfections). These infections are more frequent in HIV infected patients than in the normal population. The shared transmission routes, impairment of the immune response, elevated cytokine levels and the associated inflammatory milieu produce local tissue damage, breaches in mucosal epithelium, which increases the risk of human immunodeficiency virus infection. Regular screening for sexually transmitted infections, use of more sensitive diagnostic methods, improved reporting and avoidance of unsafe sexual behaviour among certain subpopulations as well as education are essential in the prevention of sexually transmitted coinfections

Methylchoroisothiazolinone/methylisothiazolinone and methylisothiazolinone sensitivity in Hungary

Background. Due to allowing of methylisothiazolinone (MI) in cosmetics, cleaning products, and paints, an epidemic of MI-hypersensitivity emerged. Patch testing Kathon CG® (3:1 mixture of methylchloroisothiazolinone and methylisothiazolinone, MCI/MI) does not correctly detect MI contact allergy, due to the low concentration of MI in the test material. Methods. A retrospective survey was performed to estimate the prevalence of MCI/MI hypersensitivity in 14693 patients tested consecutively between 1993 and 2014. Moreover, currently 314 patients were prospectively tested with the allergens MCI/MI and with MI during one year. Results. MCI/MI hypersensitivity increased retrospectively from 0.5% to 6.0%. By current prospective testing we detected 25 patients (8%) with MCI/MI and/or MI positive reactions. Out of the 25 patients 10 were only MCI/MI positive, 9 were only MI positive, and 6 were MCI/MI and MI positive. If MI had not been tested separately, MI contact allergy would have missed in 36% of all detected cases and in 2.8% of the total 314 patients. Conclusions. The frequency of MCI/MI hypersensitivity is increasing also in Hungary. We confirm that, in order to detect MI contact allergy, it needs to be tested separately. A further increase of MI hypersensitivity might be expected in the future as products containing MI are still widely available

Ételallergia? Intolerancia? – Étel adverz reakciók vizsgálata 406 felnőtt betegen

Bevezetés: Az étel adverz reakciók gyakorisága egyre nő; a felnőtt populáció 10–20%-a tapasztal ilyen jellegű panaszo- kat, melyeket a legtöbbször ételallergiának hisznek, annak ellenére, hogy a nem immunmediált ételintoleranciák és az egyéb szerveket érintő (például gasztroenterológiai) kórfolyamatok nagyobb eséllyel okozzák ezeket. Célkitűzés: Célunk volt, hogy részleteiben megismerjük az étel adverz reakciókkal jelentkező felnőtt betegcsoportot és az ételallergiának vélt tünetek, tünetegyüttesek valós hátterét. Emellett, a kérdéskör kapcsán, az interdiszciplinari- tás tükrében szeretnénk hangsúlyozni a differenciáldiagnosztika és a társszakmákkal történő együttműködés jelentő- ségét. Módszer: 406 felnőtt (>18) beteg allergodermatológiai vizsgálatára került sor élelmiszerekhez kapcsolódó tünetek felmérése, azonosítása és elkülönítése céljából. A páciensek változatos tünetekkel jelentkeztek, melyek mindegyikét „ételallergia” jeleként azonosították. Alapos anamnézisfelvétel és orvosi vizsgálat után, amennyiben indokoltnak bi- zonyult, specifikus-IgE-tesztek elvégzése történt. Szükség esetén a pácienseket társszakmák képviselőihez irányítot- tuk a kivizsgálás komplettálásához. Eredmények: 307 (75,6%) nő és 99 (24,4%) férfi vizsgálatára került sor. A betegcsoport átlagéletkora 43,6 év volt. A leggyakoribb objektivizálható bőrgyógyászati diagnózis az urticaria (44,1%) volt. Releváns IgE-mediált ételallergi- át a 406 eset közül 6 betegnél (1,5%) tudtunk igazolni. Oralisallergia-szindrómát 35 (8,6%) esetben diagnosztizál- tunk. Biogénamin-intolerancia 50,2%-ban, valamint egyéb társbetegségek (gasztroenterológiai: 62,1%, krónikus gyulladás: 22,2%) merültek fel provokáló faktorként a tünetek hátterében. A betegek által szedett és étkezéssel egy- idejűleg bevett gyógyszerek mellékhatásait azonosítottuk 20 esetben. Következtetés: Adataink szerint a betegek által ételekhez kötött reakciók hátterében a biogénamin-intolerancia nagyon gyakori, viszont az ételallergiák száma túlbecsült. Az egészségügyben dolgozók és a betegek felé is fontos hangsú- lyozni az adverz ételreakciók mögött meghúzódó változatos kóroktant. A differenciáció alapja mindig alapos anam- nézisfelvétel, orvosi vizsgálat és személyre szabott kivizsgálás kell, hogy legyen