A COVID-19 pandémia egyes kriminológiai aspektusai

The current study shows the results of the first research conducted by the COVID Working Group established at the National Institute of Criminology (OKRI/NIC) in Budapest, in September 2020. The examination was performed in the form of a desk-research on the criminological aspects of the COVID-epidemic, the results of which are presented in this situation-report. The recent report also serves as a draft for a comprehensive research planned for 2021. From the outcome of the analysis, it can be concluded undoubtedly that the COVID-pandemic has brought about certain structural changes on the society and new phenomena have also emerged in the field of crime. We could also experience these global tendencies in Hungary, too. Although in Hungary, unlike in some Western European countries, there were not any violent protest movements and the general number of violent acts seemed to decrease during the epidemic, new forms of hatred appeared. The citizens bought more weapons and there was a growth in domestic violence acts, too. The epidemic has strengthened communication in the online space and thus provided an opportunity for cybercrime and the related fraud and counterfeiting, while some old forms of fraud have also begun to spread offline. The Hungarian government considered it necessary to introduce special legal rules to protect the health of citizens and to prevent the dissemination of fake news. The study briefly presents these legal measures, too. The examination of the epidemic period until now allowed us only to discover some relevant phenomena but did not provide an opportunity to obtain interpretable statistical data. This will be the task of future researches.A tanulmány az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) 2020 szeptemberében létrehozott COVID-munkacsoport kutatásainak eddigi eredményeit mutatja be. Az elvégzett desk research eredménye egy kriminológiai szempontú helyzetfelmérés, ennek megállapításait adják közre az alábbiakban. A tanulmány egyúttal tervezetként is szolgál a 2021-re tervezett átfogó kutatásokhoz. Az eredmények minden kétséget kizáróan rámutatnak, hogy a COVID-járvány strukturális változásokat hozott a társadalomban. Új jelenségek mutatkoztak a bűnözés területén is globálisan és Magyarországon egyaránt. Bár Magyarországon, a nyugateurópai országokkal ellentétben nem voltak erőszakos tiltakozó mozgalmak, és az erőszakos cselekmények összes száma a járvány idején csökkenni látszott, a gyűlölet új, a bűncselekményi szintet el nem érő, de mindenképpen fenyegető formái jelentek meg. Az állampolgárok több fegyvert vásároltak, a családon belüli erőszakos cselekmények terjedőben vannak. A járvány szükségessé tette, hogy az igazgatási és gazdasági ügyintézés, valamint a személyes kommunikáció nagyrészt az online térbe kerüljön át. Ez azonban szélesebbre tárta a kaput a kiberbűnözés, például az online térben tevékenykedő csalók és hamisítók előtt, miközben a csalás néhány régi formája az offline térben is új előre kapott. Az állampolgárok egészségének védelme és az álhírek terjesztésének megakadályozása érdekében a magyar kormány is szükségesnek tartotta speciális jogi szabályok bevezetését. A tanulmány röviden kitér a jogi változások bemutatására is. A járvány eddigi időszakának vizsgálata lehetővé tette egyes releváns jelenségek feltárását, de megbízhatóan értelmezhető statisztikai adatok csak a későbbiekben állnak majd rendelkezésre. Ezek elemzése a jövőbeli kutatás feladata lesz

Nanocsövek előállítása, szerkezete és tulajdonságai = Preparation, structure, and properties of nanotubes

A kutatások célja a szén nanocsövek elektrokémiai úton történő előállítása során keletkező termék tulajdonságainak és a technológiai paraméterek közötti összefüggések kimutatása volt. A gyártási paraméterek között a szén katód alapanyagának morfológiája, a só olvadék összetétele, a hőmérséklet, valamint az elektrokémiai művelet paraméterei (áramsűrűség, potenciál, az elektrolízishez szükséges idő) bizonyultak lényegesnek. Az előállítási műveletekkel kapcsolatban megvizsgáltuk az elektrokémiai fémleválasztás kinetikáját is, amely a nanocső szintézis jobb megértését eredményezte. A nanocsöveket tartalmazó termék megtisztítása és az ehhez a lépéshez szükséges eljárások tanulmányozása képezte második feladatot. Tanulmányoztuk azokat a tisztítási módszereket is, amelyek segítségével a nanocsövek felülete módosítható. A nanocsöveket tartalmazó készítményt alagúteffektuson alapuló mikroszkópos vizsgálatoknak vetettük alá, és a pásztázó tűszondás mikroszkóppal meghatároztuk a csövek méretét, alakját, az egyes típusokba sorolt csövek gyakoriságát. A kísérleti eredményeket statisztikai módszerekkel értékeltük ki. A vizsgálatokat elméleti számításokkal egészítettük ki, amelyek célja annak megállapítása volt, hogy a különböző osztályokba sorolható nanocsövek mennyire stabilak. E vizsgálatok céljából több módszerrel is meghatároztuk a csövek aromás jellegét. | The main aim of this research was to determine the correlation between the parameters of the electrolysis and the experimental properties of the carbon nanotubes. The most important parameters, which could affect the quality of the nanotubes were found to be the morphology of the carbon cathode, the composition of the molten salt, the temperature and the parameters of the electrolysis itself (current density, applied potential, and the time period of electrolysis). In connection with these tasks we also studied the mechanism of metal deposition, which yielded new information on the formation of nanotubes. The second object of these investigations was the purification of nanotubes and the necessary steps needed to accomplish this task. Probes containing nanotubes were be investigated by using scanning-tunneling and atomic force microscopes. These investigations revealed the distribution of the various shapes, and thickness of the tubes. The experimental data were evaluated by using statistical methods. Experimental investigations were completed by theoretical calculations. The aim of these investigations was to determine the stability of various types of nanotubes