A folyamatos szubkután glükózmonitorizálás szerepe az intenzív terápiában

A kritikus állapotú betegek stressz-hyperglykaemiájának értékelése az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. A vércukor szoros kontrolljának mortalitást csökkentő hatását igazolta több jelentős vizsgálat, ugyanakkor az ezt célzó inzulinkezelés megnöveli a hypoglykaemia kockázatát, amely független mortalitási tényező lehet. A hypoglykaemia szempontjából kiemelt jelentőségű a gyermekpopuláció, a fejlődő idegrendszer miatt. Ezek alapján joggal merül fel a vércukorváltozások intenzív osztályos monitorizálásának igénye, különösen gyermek betegeknél. A hagyományos, vérmintából történő vércukor-meghatározások nem tesznek lehetővé kellően szoros monitorizálást. A cukorbetegek számára kifejlesztett, a szövet közti glükóz meghatározásán alapuló módszerek (continuous glucose monitoring) jó alternatívát jelenthetnek az intenzív osztályos monitorizálásra, amennyiben felmérjük a rendszer korlátait. A mérés a szövet közti folyadékban történik, így a szöveti perfúzió változásai zavarhatják a pontosságát. A folyamatos glükózmonitoring módszer intenzív osztályos alkalmazását jelenleg még nem javasolják, amíg a rendszer megbízhatóságáról nem áll rendelkezésre elegendő adat. Összefoglaló közleményükben a szerzők a magyar klinikai gyakorlatban elterjedt Medtronic folyamatos szubkután glükózmonitorizáló rendszert értékelik, részben saját eredményeik alapján. Orv. Hetil., 2013, 154, 1043–1048. | Critical care associated with stress hyperglycaemia has gained a new view in the last decade since the demonstration of the beneficial effects of strong glycaemic control on the mortality in intensive care units. Strong glycaemic control may, however, induce hypoglycaemia, resulting in increased mortality, too. Pediatric population has an increased risk of hypoglycaemia because of the developing central nervous system. In this view there is a strong need for close monitoring of glucose levels in intensive care units. The subcutaneous continuous glucose monitoring developed for diabetes care is an alternative for this purpose instead of regular blood glucose measurements. It is important to know the limitations of subcutaneous continuous glucose monitoring in intensive care. Decreased tissue perfusion may disturb the results of subcutaneous continuous glucose monitoring, because the measurement occurs in interstitial fluid. The routine use of subcutaneous continuous glucose monitoring in intensive care units is not recommended yet until sufficient data on the reliability of the system are available. The Medtronic subcutaneous continuous glucose monitoring system is evaluated in the review partly based on the authors own results. Orv. Hetil., 2013, 154, 1043–1048

Citokin-gén polimorfizmusok kapcsolata koraszülöttek perinatális szövődményeivel = The association of cytokine genetic polymorphisms with perinatal complications of premature infants

Vizsgálatsorozatunk kapcsán több mint 300 kis súlyú koraszülött bevonásával 32 különböző genetikai polimorfizmus (SNP) hordozás kapcsolatát elemeztük a perinatális szövődményekkel. Több olyan elemre sikerült rámutatni, amelynek jelentősége lehet egy adott szövődmény kialakulásában. Ilyen az ösztrogén-receptorral szembeni érzékenységet befolyásoló SNP, illetve a renin-angiotenzin rendszer polimorfizmusok összefüggése a perinatalis adaptációs zavarokkal, a VEGF SNP-k perinatalis szövődményekkel való kapcsolata, a TNF-alfa és az IFN-gamma, valamint az IL-12 SNP-k lélegeztetés iránti igénnyel való kapcsolata. Vizsgálataink a gyógyszerfejlesztés, valamint a terápia optimálása szempontjából végzett klinikai vizsgálatok számára kiindulási alapot jelenthetnek. Az eredmények másik hasznosítási területe a szövődmény-predikció lehet. Azt, hogy a genotípus-mintázat ismerete a megszületéskor mennyire segíti ezt a célt, egy új statisztikai eljárással (random forest technikával) elemeztük. Ezzel a módszerrel meghatároztuk, hogy az egyes SNP-k milyen mértékben segítik önmagukban a predikciót, illetve olyan SNP-mintázatokat állítottunk össze, amelyekkel megszületéskor a szövődmény-predikció pontossága fokozható. | During our studies we enrolled more than 300 preterm infants and determined the association between carrier status of 32 different genetic polymorphisms with the risk of perinatal complications. Several SNPs with a possible involvement in the investigated complications were identified. These include the association of perinatal adaptational disturaűbances with an SNP with an impact on estrogen sensitivity and with genetic polymorphisms of renin-angiotensin system; the association between VEGF SNPs and some perinatal complications; the link between TNF-alpha, IFN-gamma and IL-12 SNPs and need for ventilatory support. These results may for a basis for studies aiming drug developemnt and optimization of therapy. Another psosible field for the use of these results is complication prediction. We applied a new statistical approach (random forest technique) to determine, whether the information about genotype patterns at birth may improve complication prediction. For this purpose we established the importance score values of individual SNPs and created optimized SNP patterns with the highest predictive value

Effects of pH, lactate, hematocrit and potassium level on the accuracy of continuous glucose monitoring (CGM) in pediatric intensive care unit

BACKGROUND: Continuous glucose monitoring (CGM) originally was developed for diabetic patients and it may be a useful tool for monitoring glucose changes in pediatric intensive care unit (PICU). Its use is, however, limited by the lack of sufficient data on its reliability at insufficient peripheral perfusion. We aimed to correlate the accuracy of CGM with laboratory markers relevant to disturbed tissue perfusion. PATIENTS AND METHODS: In 38 pediatric patients (age range, 0–18 years) requiring intensive care we tested the effect of pH, lactate, hematocrit and serum potassium on the difference between CGM and meter glucose measurements. Guardian® (Medtronic®) CGM results were compared to GEM 3000 (Instrumentation laboratory®) and point-of-care measurements. The clinical accuracy of CGM was evaluated by Clarke Error Grid -, Bland-Altman analysis and Pearson’s correlation. We used Friedman test for statistical analysis (statistical significance was established as a p < 0.05). RESULTS: CGM values exhibited a considerable variability without any correlation with the examined laboratory parameters. Clarke, Bland-Altman analysis and Pearson’s correlation coefficient demonstrated a good clinical accuracy of CGM (zone A and B = 96%; the mean difference between reference and CGM glucose was 1,3 mg/dL, 48 from the 780 calibration pairs overrunning the 2 standard deviation; Pearson’s correlation coefficient: 0.83). CONCLUSIONS: The accuracy of CGM measurements is independent of laboratory parameters relevant to tissue hypoperfusion. CGM may prove a reliable tool for continuous monitoring of glucose changes in PICUs, not much influenced by tissue perfusion, but still not appropriate for being the base for clinical decisions

Laktátszintváltozások diabeteses ketoacidosisban és frissen diagnosztizált 1-es típusú diabetes mellitusban

Absztrakt: Bevezetés: A klinikumban ismert a diabeteses ketoacidosisban (DKA) kialakuló hyperlactataemia, azonban a háttérben álló mechanizmusok és a változások kinetikája tisztázatlan. Az emberi szervezetben fiziológiásan főleg a laktát L-izomere van jelen. Hyperglykaemiás állapotokban azonban fokozott lehet a D- és L-laktát-termelés is, így a szöveti hypoperfusio mellett ez a tényező is szerepet játszhat a laktátváltozásokban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a ketoacidosisban és a frissen diagnosztizált diabetesben jelentkező laktátváltozások kinetikájának és mechanizmusának feltérképezése volt. Módszer: Ketoacidosis (DKA-csoport, n = 13) és frissen diagnosztizált 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM-csoport, n = 6) miatt felvett 5–18 éves gyermekek prospektív vizsgálata történt. A felvételt követően 0–12–24–48 órával vérgázvizsgálatot végeztünk, mely az L-laktát-koncentráció meghatározására is alkalmas. Minden időpontban meghatároztuk az összlaktátot (L + D) is gázkromatográfiás tömegspektrometriával. Eredmények: Felvételkor minden ketoacidoticus betegnél kórosan magas L-laktát-koncentrációt mértünk, ami magasabb volt, mint a T1DM-csoportban (p<0,05). 12 óra elteltével az L-laktát-szint ketoacidosisban csökkent, majd ismét megemelkedett 24 és 48 óra után (p<0,01). A T1DM-csoportban csak a 48 órás érték emelkedett szignifikánsan (p<0,05 versus 12 óra). 0–12 óra között az összlaktát-koncentráció jelentősen meghaladta az L-laktát-szintet, ez a D-laktátot tükröző különbség fokozatosan csökkenve 48 óra után megszűnt. Következtetés: A ketoacidosisban észlelt két laktátcsúcs közül az első 12 órában a hyperlactataemia kialakulásában az anaerob glikolízisnek van szerepe. A második, inzulinkezelés és rendezett folyadékháztartás mellett kialakuló csúcs hátterében fokozott aerob glikolízis állhat. Az L-laktát- és összlaktátszintek közötti kezdeti különbség D-laktát képződésére utal, amely a ketoacidosis kezdeti fázisában az L-laktáttal azonos nagyságrendben termelődik. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1784–1790. | Abstract: Introduction: It is known that lactate concentration is increased in diabetic ketoacidosis (DKA), however, the pathophysiology and kinetics of lactate changes are still unclear. Normally, L-lactate is the major form in the human body. According to previous data, also D- and L-lactate might be increased in hyperglycaemic disorders. Aim: We aimed to describe the kinetics and mechanisms of lactate concentration changes in ketoacidosis and newly diagnosed diabetes. Method: We performed a prospective study, including 5–18-year-old children with ketoacidosis (DKA, n = 13) and with newly diagnosed type 1 diabetes without ketoacidosis (T1DM, n = 6). We performed routine blood gas analysis 0–12–24–48 hours after admission, which also measured L-lactate levels. We also determined total venous serum lactate level by gas chromatography–mass spectrometry. Results: Initial plasma lactate concentration was increased in ketoacidosis as compared to the newly diagnosed diabetes group (p<0.05). After 12 h of rehydration, lactate levels were greatly reduced in ketoacidotic patients but after 24–48 h it was repeatedly increased (all p<0.01). In the 0–12 h phase, total serum lactate level was higher than L-lactate level, referring to D-lactate production. Conclusion: We described two L-lactate peaks in ketoacidosis. In the first 12 hours anaerobic glycolysis seems to have major role in hyperlactataemia. We assume that stimulated aerobic glycolysis leads to the second lactate peak. However, D-lactate is not routinely measured, it may contribute to the initial hyperlactataemia in both groups and is comparable to L-lactate production in ketoacidosis. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1784–1790

Az ICON elektromos kardiometrián alapuló nem invazív hemodinamikai monitor használata a klinikumban

Absztrakt: A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781. | Abstract: Establishment of a proper hemodynamic monitoring system in order to achieve optimal care among critically ill patients is fundamental. In contrast to invasive patient-checking systems, which were introduced decades ago and used in both adult and pediatric intensive care, the non-invasive methods have become more popular in recent years due to technical advancements in intensive care and patient monitoring. This increase in popularity can be attributed to the higher degree of safety and reduced complication rates as well as to its being more economical. Our summary focuses on the ICON® patient monitoring system. This newly engineered, non-invasive tool is based on electrical cardiometry, and uses hemodynamic parameters in both neonatal and pediatric care as well as in adults. The operating principle is simple: the conductivity of the blood in the aorta shows time-dependent changes. Prior to the opening of the aortic valve, the orientation of the red blood cells (RBCs) is random, and it is not until the contraction of the aorta that the RBCs and the opening of the aortic valve achieve a parallel position. The tool senses the conductivity between four placed electrodes, and measures the stroke volume (SV) and cardiac output (CO), before calculating other additional parameters (eg.: systemic vascular resistance) by tracing the variation of bioimpedance according to changes in the heart cycle. The most important advantages of ICON® are the measurements that are made available immediately as well as continuously, and the low complication rate that originates from its non-invasive operation. ICON® is a new, promising hemodynamic device in the tool belt of intensive care. Due to the nature of the device, it is possible to evaluate the status of the patient on a continuous basis, allowing for optimal care. To identify the more accurate clinical indications further measures will be necessary. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781

Evaluation of an open access software for calculating glucose variability parameters of a continuous glucose monitoring system applied at pediatric intensive care unit.

BACKGROUND: Continuous Glucose Monitoring (CGM) has become an increasingly investigated tool, especially with regards to monitoring of diabetic and critical care patients. The continuous glucose data allows the calculation of several glucose variability parameters, however, without specific application the interpretation of the results is time-consuming, utilizing extreme efforts. Our aim was to create an open access software [Glycemic Variability Analyzer Program (GVAP)], readily available to calculate the most common parameters of the glucose variability and to test its usability. METHODS: The GVAP was developed in MATLAB(R) 2010b environment. The calculated parameters were the following: average area above/below the target range (Avg. AUC-H/L); Percentage Spent Above/Below the Target Range (PATR/PBTR); Continuous Overall Net Glycemic Action (CONGA); Mean of Daily Differences (MODD); Mean Amplitude of Glycemic Excursions (MAGE). For verification purposes we selected 14 CGM curves of pediatric critical care patients. Medtronic(R) Guardian(R) Real-Time with Enlite(R) sensor was used. The reference values were obtained from Medtronic(R)'s own software for Avg. AUC-H/L and PATR/PBTR, from GlyCulator for MODD and CONGA, and using manual calculation for MAGE. RESULTS: The Pearson and Spearman correlation coefficients were above 0.99 for all parameters. The initial execution took 30 minutes, for further analysis with the Windows(R) Standalone Application approximately 1 minute was needed. CONCLUSIONS: The GVAP is a reliable open access program for analyzing different glycemic variability parameters, hence it could be a useful tool for the study of glycemic control among critically ill patients