D-vitamin es neuropathia.

Diabetes is a widespread disease and, therefore, studies dealing with diabetes and its complications are very important for public health. Numerous reports link vitamin D deficiency to the increased risk of diabetes mellitus and complications such as neuropathy. However, there are limited and conflicting data available on vitamin D deficiency in patients with diabetic peripheral neuropathy. Studies in type 2 diabetics confirmed the relationship between vitamin D deficiency and incidence of neuropathy. Recent reports suggest a relationship between the incidence of plantar ulcers and vitamin D deficiency. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2012-2015

Vitamin D in the Prevention and Treatment of Diabetic Neuropathy

Purpose: Neuropathy is one of the most important complications of diabetes. According to recent advances, vitamin D deficiency might play a role in the development and progression of diabetic neuropathy. Moreover, therapeutic vitamin D supplementation has the potential to improve this condition. The aim of the present review was to summarize new data available in this area.Methods: The PubMed database was searched for articles written in English and published through September 2021, using combinations of the following key words: vitamin D, diabetes, diabetes mellitus, diabetic neuropathy, polyneuropathy, peripheral neuropathy, cardiac autonomic neuropathy, supplementation, and therapy.Findings: A number of studies have suggested that vitamin D deficiency can play a significant role in the development of peripheral neuropathy, diabetic foot ulcers, as well as cardiovascular autonomic neuropathy in patients with type 2 diabetes. Vitamin D supplementation might serve as an effective adjuvant therapy for neuropathic pain and may slow or stop the progression of neural damage. (C) 2022 The Author(s). Published by Elsevier Inc

Súlyos fokú distalis szenzoros polyneuropathia következményeként észrevétlenül elszenvedett lábsérülések és ennek talaján elvégzett többszörös alsó végtagi amputációk – esetbemutatás [Unobserved foot injuries and multiple amputations on both of the lower limbs due to extremly severe distal sensory polyneuropathy – case report]

A szerzők diabeteses neuropathiában szenvedő betegük lábsérülésének következtében kialakult, nem gyógyuló neuropathiás fekély kórtörténetét foglalják össze esettanulmányukban. Az 59 éves férfi beteg földmunka közben észrevétlenül megsebesítette lábait, aminek következtében mindkét alsó végtagon többszöri amputációt kellett végrehajtani. Klinikánkra történő felvételekor a beteg jobb talpán egy nem váladékozó, tenyérnyi felszínes fekély volt látható. A vizsgálatok súlyos fokú, szenzoros neuropathiát igazoltak, ez alapján a korábban elvégzett minor és major amputációk dominálóan neuropathiás eredetűnek voltak tekinthetők és a beteg alfa-liponsav infúziós kezelésben részesült. A sebészeti konzílium szerint a fekély aktuálisan sebészeti beavatkozást nem igényelt, a végtag polcolását és lokális kezelését javasolták. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy már a cukorbetegség diagnózisának felállításakor kiemelten fontos a lehetséges szövődményekre – így a diabeteses lábra és annak megfelelő ápolására – felhívni a betegek figyelmét. A már kialakult fekélyek kezelése multidiszciplináris összefogást igényel, a kezelés alappillére a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartása, a neuropathia oki kezelése, a végtag tehermentesítése, valamint a rendszeres sebellátás. | Foot injury in a patient with diabetic neuropathy is reported. A 59-year-old male patient’s legs had been injured by a split. The injuries have lead to multiple amputations on both of the lower extremities. The patient was admitted to our clinic with a non-healing, superficial palm size ulcer on his right sole. The minor and major amputations were the consequences of maximal degree of sensory neuropathy, the patient was treated by alpha-lipoic acid infusions. Currently there was not required any surgical intervention, the surgeon proposed only local treatment of the ulcer. Theses case demonstrates how important is to warn the patients about the potential complications (diabetic foot and its adequate care). The adequate care of the ulcers is multifactorial, the most important is the exact glycemic control, the casual therapy of the neuropathy, the off-loading of the lower limb and systematic wound care

Visszatérő talpi fekélyek, osteoneuroarthropathia és sebészi feltárást is igénylő osteomyelitis súlyos fokú distalis szenzoros polyneuropathia következményeként – esettanulmány [Recurrent plantar trophic ulcers, neuro-osteoarthropathy and osteomyelitis requiring surgical debridement as consequences of severe distal sensory polyneuropathy – case report]

A szerzők közleményükben egy súlyos szenzoros károsodásban szenvedő cukorbeteg esetét ismertetik, akinek szenzoros neuropathiája korán trofikus fekély kialakulásához vezetett. A neuropathia oki kezeléseként alfa-liponsav-adást kezdtek, a megfelelő glykaemiás kontroll mellett a kardiovaszkuláris rizikófaktorok felmérését követően a beteg antihipertenzív kezelését bővítették, statin- és allopurinolterápia is indult. Az évek folyamán jelentkező újabb és újabb trofikus talpi fekély perifériás érbetegség hiányában jó gyógyhajlamot mutatott. A beteg neuropathiás eredetű fájdalmai idővel jelentősen fokozódtak, így a neuropathia oki kezelését tüneti szerrel egészítették ki, mellyel a beteg fájdalmai a továbbiakban jól uralhatóak voltak. A szenzoros neuropathia további szövődményeként Charcot-féle osteoarthropathia, a lábfejek deformitása és kalapácsujj alakult ki, kezelésükre a beteg egyedileg kialakított, tehermentesítő szilikonbetétet és cipőt használt jó eredménnyel. A beteg utolsó klinikai észlelésének alkalmával a jobb II. lábujj váladékozó fekélye és a distalis lábfej erythemás duzzanata miatt jelentkezett, amelynek hátterében Charcot-láb és ulceratio talaján kialakult krónikus osteomyelitis igazolódott. Többhetes célzott antibiotikus kezelés, a lábujjak tehermentesítése és a distalis phalanx fertőzött csontfragmentumainak eltávolítása után a fekély gyógyult, a beteg lábujja megmenthető volt. A súlyos fokú szenzoros neuropathia a visszatérő talpi fekélyek és a Charcot-láb legfontosabb kóroki tényezője. A szerzők esetük kapcsán áttekintik a Charcot-láb és diabetesesekben kialakuló osteomyelitis aktuális kérdéseit, és felhívják a figyelmet arra, hogy a neuropathia megfelelő, a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra is kiterjedő komplex kezelésével és a diabeteses láb multidiszciplináris megközelítésével az amputáció megelőzhető. | The authors review the case of a diabetic patient with severe sensory impairment leading shortly to foot ulceration. As pathogenetically oriented treatment, alpha-lipoic acid was initiated. Beneath good glycaemic control, his antihypertensive treatment was augmented, statin and allopurinol therapy was introduced as well. During the following years, the patient intermittently presented with new plantar ulcers that healed due to his preserved peripheral perfusion. His neuropathy showed rapid progression including severe hypaesthesia of all sensory nerve types of both lower extremities. The patient’s painful neuropathic symptoms substantially increased meantime and symptomatic medication was added on to the combined casual therapy leading to alleviated neuropathic pain. As further consequences of peripheral sensory neuropathy, Charcot-osteoarthropathy and hammer toe deformity developed. Foot deformity was treated with individually designed diabetic shoes and relieving silicon insole achieving good morphologic result. Last summer, the patient presented with a wet ulcer of the II. right toe and an erythematous forefoot. These symptoms were proven chronic osteomyelitis evolved on Charcot foot and ulceration. After targeted antibiotic treatment for weeks, off-loading of the toes and removing the infected bone fragments of the distal phalanx, the ulcer healed and the toe could be preserved. Severe sensory neuropathy is the major cause of recurrent plantar ulcers and Charcot foot. The authors assess the current issues on Charcot-foot and diabetic osteomyelitis and should draw attention to the fact that neuropathy combination treatment involving correction of cardiovascular risk factors and multidisciplinary approach could achieve limb survival

Heart rate variability is severely impaired among type 2 diabetic patients with hypertension.

INTRODUCTION: The aim of our study was to evaluate the relative effect of diabetes and hypertension on heart rate variability. RESEARCH DESIGN AND METHODS: Four age-matched groups including type 2 diabetic patients with and without hypertension, non-diabetic patients with essential hypertension and healthy control subjects were studied. Autonomic function was evaluated by the standard cardiovascular reflex tests and 24-hour heart rate variability measurement. Heart rate variability was characterized by the triangular index value and by the spectral components of the frequency domain analysis. RESULTS: According to the two-way analysis of variance on ranks, all parameters were influenced negatively by diabetes (heart rate variability triangular index: p < 0.001; low-frequency component: p < 0.0001; high-frequency component: p < 0.001; and total power: p < 0.0001), whereas hypertension had a negative effect only on the low-frequency component (p < 0.05). The interaction between hypertension and diabetes was not significant, indicating that their effects on the heart rate variability parameters are additive. Beat-to-beat variation upon deep breathing, the most sensitive cardiovascular reflex test was also negatively influenced by both diabetes (p < 0.001) and hypertension, (p < 0.05), and their effects were additive. CONCLUSIONS: Diabetes appears to have a greater effect on autonomic dysfunction compared with hypertension. Patients suffering from both diabetes and hypertension are at the highest risk of reduced heart rate variability. Early assessment of the autonomic nerve function is suggested in diabetic patients with hypertension

Diabeteses kéz? – Határterületi barangolások egy eset kapcsán [Diabetic hand? – A case report from the frontiers of diabetology and rheumatology]

A diabetes krónikus szövődményei kapcsán a mozgásszervi rendszert érintő rendellenességekre ritkán gondolunk. A mozgásszervi szövődmények közé tartozik az osteoneuroarthropathia mellett a cukorbetegekben gyakoribb befagyott váll szindróma, a rotátorköpeny-tendinopathia és a diabeteses kéz manifesztációi is, amelyek jelentős mértékben ronthatják a beteg életminőségét és mozgáskorlátozottság forrásai lehetnek. A diabeteses kéz szindróma klasszikus értelemben az ujj- és csuklóízületek elmerevedésével járó cheiroarthropathiát, a Dupuytren-contracturát és a flexortenosynovitist foglalja magába. A szövődmény felismerése fontos, mert kezelés hiányában a kéz funkcióját veszélyeztetheti. A szerzők esetismertetésünkkel a diabeteses kéz szindrómára, differenciáldiagnosztikájára és egyéb szövődményekkel mutatott összefüggéseire szeretnék felhívni a figyelmet. | Chronic complications of diabetes mellitus rarely recall thoughts of musculosceletal disorders. Beyond osteoneuroarthropathy, musculosceletal complications of diabetes comprise the frozen shoulder syndroma, the rotator cuff tendinopathy and manifestations of the diabetic hand syndrome and may lead to impaired quality of life and disability. The diabetic hand syndrome traditionally encompasses diabetic cheiroarthropathy leading to hand and wrist stiffness, the Dupuytren-contracture and flexor tenosynovitis. Recognition of these complications is crucial as they threat with loss of hand function unless treatment is initiated. The authors would like to draw attention to the diabetic hand syndrome, its differential diagnosis and its associations with other diabetic complications

A diabeteses osteoneuroarthropathia, a rejtélyes és mostoha szövődmény [Diabetic osteoarthropathy, the mysterious and often neglected complication]

A diabeteses osteoneuroarthropathia a diabeteses neuropathiában szenvedő betegek kis hányadában kialakuló, ritka szövődmény, amely elsősorban a láb területén jelenik meg, és akut szakaszban lokális gyulladásos jelekkel, majd a krónikus szakaszban progresszív csont-ízületi destrukcióval jár. A szövődmény mozgáskorlátozottságot, az életminőség romlását eredményezi, új, abnormális talpi nyomáspontok megjelenése által pedig jelentősen emeli a talpi fekélyek, az amputáció kockázatát – és végül a cukorbetegek mortalitását. A szerzők részletesen összefoglalják a kórkép történeti gyökereit, feltételezett patomechanizmusát, hagyományos és újabb diagnosztikus lehetőségeit, differenciáldiagnosztikáját és terápiás lehetőségeit. A diagnosztikában a képalkotó eljárások fejlődésével előtérbe kerültek a tomográfiai, illetve a nukleáris medicina eljárásai, de a diagnózisnak a mai napig döntően a klinikai képen kell alapulnia. A farmakoterápiás lehetőségek bővülése ellenére a terápia sarokköve az érintett végtag tehermentesítése, amivel a további szövődmények, ulcerációk és deformitások kialakulása megelőzhető. Sajnos a diagnózis és a terápia sok esetben késik – a szerzők összefoglaló közleményükkel szeretnék felhívni a figyelmet e szövődmény jelentőségére. | Diabetic osteoneuroarthropathy is a rare complication of diabetic neuropathy occurring primarily on the foot. It is associated with local inflammatory symptoms in the acute phase and leads to progressive bone and joint destruction in the chronic phase. The Charcot-foot results in disability and poor quality of life. Beyond, it is accompanied with the occurrence of new abnormal pressure points on the foot being at high risk of foot ulceration, amputation and thereby leading to excessive mortality in diabetic patients. The authors give comprehensive insight in the historical background, assumed pathophysiology, traditional and modern diagnostic facilities, differential diagnosis and therapy of the complication. As a consequence of the development of imaging techniques, tomography and nuclear medicine procedures came into the front of diagnosis. However, clinical presentation should be the key to the diagnosis. Despite new pharmacological therapeutic options, off-loading is the paramount of Charcot-foot treatment. It can prevent further foot ulceration and deformity – unfortunately, the diagnosis and appropriate therapy are often delayed. The authors aim to attract more attention to the complication with the following review

Kialakulhat-e Charcot-láb 25 éves 1-es típusú diabetes betegben? – esetismertetés [Charcot-foot in a 25 years old patient with type 1 diabetes – case report]

A szerzők fiatal, 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként diabeteses neuropathiában szenvedő betegük lábsérülésének következtében kialakult Charcot-láb kórtörténetét mutatják be esettanulmányukban. A 25 éves nőbeteg felvételére a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyának rendezése céljából került sor. Klinikai felvételekor jobb oldali nem gyógyuló talpi fekélyre és következményesen kialakult Charcot-lábra derült fény. Inzulinadagjainak módosítását követően vércukorértékei közel normális tartományba kerültek. A vizsgálatok közepes fokú, hypaesthesiás típusú szenzoros neuropathiát igazoltak. A röntgen- és CT-vizsgálat a jobb boka csontjainak szerkezeti elváltozásait, a lábboltozat deformitását igazolták. A végtag tehermentesítése mellett, 10 napos alfa-liponsav infúziós és intravénás pamidronatkezelésben részesült a beteg, ortézisének elkészítése folyamatban volt. Esetünk felhívja a figyelmet szénhidrátanyagcsere-helyzet egyensúlyban tartásának fontosságára, hiszen a diabeteses neuropathia már fiatalkorban is súlyos szövődményekhez, akár Charcot-láb kialakulásához vezethet. Cukorbetegeink figyelmét kiemelt fontosságú felhívnunk nem csak a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban tartására, hanem a neuropathiás fekélyek kialakulásának rizikójára, valamint időben történő szakszerű ellátására is. | Foot injury in a young, type 1 diabetic patient is reported. The 25 years old female patient has been referred to our department to optimalize her blood glucose levels. A chronic wound on her right sole and her ankle was observed and joints were deformated in a way known as Charcot-foot. Near normoglycaemia has been achieved after changes her insulin regimen. Moderate level of sensory hypoaesthesia was documented. X-ray and CT showed changes in the bone structure and a collapsed foot arch. A 10 days long parenteral alpha-lipoic acid for the treatment of diabetic neuropathy as well as intravenous pamidronate as the therapy of the Charcot-foot was applied. She tried to rest her right leg and her orthesis was in progress. We recommended following parenteral pamidronate therapy for the Charcot-foot. This case showed how important good metabolic status is, even in the young diabetic population. We have to teach our patients about the early and severe microvascular complications of diabetes as neuropathy, foot ulcers and Charcot-foot

A dohányzás szerepe a cukorbetegség és szövődményeinek kialakulásában

A dohányzás számos krónikus betegség, a szívérrendszeri események, a daganatos megbetegedések, a krónikus obstruktív tüdőbetegségek és a halálozás fontos kockázati tényezője. Kevésbé ismert, hogy a dohányzás szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is, amiben mind a béta-sejteket károsító, mind pedig az inzulinrezisztenciát fokozó hatása szerepet játszik. Számos adat szól ma már amellett is, hogy a dohányzás elősegíti a cukorbetegség nemcsak makro-, de mikrovaszkuláris szövődményeinek kialakulását és progresszióját. A szerzők alábbi összefoglaló közleményükben ismertetik a dohányzás és a szénhidrátanyagcsere-zavar összefüggéseit, valamint a dohányzás szövődményekre gyakorolt hatásait, részletesen kitérve a dohányzás és a diabéteszes neuropathia kapcsolatára

Differenciáldiagnosztikai problémák amyotrophia diabetica fennállása esetén – esetismertetés [Diabetic amyothrophy: problems of differential diagnosis – a case report]

A 74 éves, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfi beteg klinikai felvételére fél éven belül bekövetkező 25 kg-os fogyás, a test számos részén megfigyelhető, pörkkel fedett sebek, nagyfokú gyengeség miatt került sor. A tumorirányú vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. A bőrjelenségek ismételt bőrgyógyászati konzílium véleménye alapján bullosus pemphigoidnak bizonyultak. Biklonális gammopathia igazolódott, a cristabiopszia eredménye ugyanakkor nem igazolt malignus infiltrációt. Fél évvel későbbi, ismételt klinikai észlelése során motoros neuropathia tünetei kerültek előtérbe. Betegünk esetében összességében amyotrophia diabetica volt diagnosztizálható, a szerzők a differenciáldiagnosztikai aspektusok mellett a több kóroki tényező együttes fennállása mellett kialakuló, súlyos fokú neuropathia lehetőségére hívják fel a figyelmet. | The 74 years old male patient with type 2 diabetes was admitted to our department due to 25 kg weight loss, widespread skin injuries and severe weakness. Investigations towards malignant tumours were negative. According to repeated dermatological consultations, skin alterations were diagnosed as bullous pemphigoid. Biclonal gammopathy was found while no malignancy was detected by bone biopsy. During his second clinical hospitalization, half a year later the clinical picture was dominated by symptoms of motor neuropathy. Altogether, diabetic amyotrophy was diagnosed. The authors provide a review on differential diagnostic aspects, as well as highlighting the probability of neuropathies due to more simultaneous pathogenetic factors