A gastrooesophagealis refluxban szenvedő betegek elégedettségének felmérése | Patient satisfaction with care in gastrooesophageal reflux disease

Bevezetés: A betegségek kezelésében a gyógyszeres terápia alkalmazása mellett fontos az orvos–beteg partneri viszonyt megalapozó kommunikáció. Célkitűzés: Annak a felderítése, hogy a beteg milyen kapcsolatot tud kialakítani kezelőorvosaival, valamint az ellátórendszerrel való elégedettségét mi határozza meg. Módszer: Gastrooesophagealis reflux miatt gondozott betegeket (n = 80) az ellátás szintjei alapján falusi (n = 20), pécsi (n = 20) és komlói (n = 20) háziorvosok betegei, valamint szakorvosok betegei (n = 20) csoportokba osztották. A betegek orvosukkal való kapcsolatának személyes voltára, a közöttük levő kommunikációra, a betegek elégedettségére vonatkozó kérdéseket tettek fel. Eredmények: Személyes problémával a betegek közel 80%-a kereste már háziorvosát, szemben szakorvosával (20%; p < 0,001). Háziorvosi rendelőkben a betegek elégedettebbek a betegségről kapott tájékoztatással (95%), mint a szakrendelőben (65%; p = 0,002). A háziorvosi rendelőkben több beteg nyilatkozta, hogy elegendő időt fordítottak rá (96,7%; 80%; p = 0,032). Következtetések: A betegek háziorvosukkal könnyebben kommunikálnak, közöttük közvetlenebb a kapcsolat. A mélyebb személyes viszony a háziorvosi praxisban gondozott betegek sikeres kezelésének záloga. Orv. Hetil., 2013, 154, 1713–1718. | Introduction: Besides medical treatment, adequate communication and personal relationships between physicians and patients are the most important determinants of patient satisfaction. Aim: To explore doctor–patient relationships, and factors that may determine patient satisfaction with care. Method: Patients with gastroesophageal reflux (n = 80) were divided into subgroups treated by family doctors or by gastroenterologists. Patients were asked to fill in a questionnaire about communication and patient satisfaction. Results: Significantly more patients visited family doctors than gastroenterologists with health problems (80%; 20%, p < 0.001). Patients were significantly more satisfied with the information they received about the process of care provided by family doctors (95%) compared to that they obtained from gastroenterologists (65%; p = 0.002). Significantly more patients in family practices indicated that their doctors spent enough time with them compared to subspecialists (96.7%; 80% p = 0.032). Conclusions: Patients develop a closer personal relationship and more appropriate communication with family doctors compared to specialists, which can be an important component of successful treatment. Orv. Hetil., 154 (43), 1713–1718

Orvostanhallgatók viszonyulása a dohányzáshoz és a dohányzással kapcsolatos rendelkezésekhez = Attitude of medical students to regulatory measures related to tobacco smoking

A szigorú dohányzásellenes intézkedésekkel már számos országban sikerült hatékonyan csökkenteni a dohányzó emberek számát. Habár azonnali hatás nem volt érezhető, a dohányzás okozta egészségügyi kiadások jövőbeli csökkenése várható. Fontosnak tűnik az egészségügyi szakemberek dohányzással kapcsolatos szemlélete. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az orvostanhallgatók a dohányzáshoz, és felmérték a dohányzásellenes intézkedésekkel kapcsolatos attitűdjeiket. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyi Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használták, és a szerzők a szabályozással kapcsolatos kérdéseket értékelték. A kérdőívet I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók töltötték ki. A statisztikai analízist SPSS programmal végezték. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A hallgatók által jól ismert a dohányzás egészségkárosító hatása, mégis sok időt töltenek el dohányfüstös környezetben (68%-ban otthon, 85%-ban otthonukon kívül). Véleményük a dohányzásellenes szabályozásról elsősorban a jelenlegi törvénykezést tükrözi, így például csupán a hallgatók 43%-a tiltaná ki a dohányzást a diszkókból/bárokból. Következtetés: Az egészségügyi szakembereknek aktívabban kell részt venniük a megelőzésben és a dohányzásellenes szabályozásban. Az orvostanhallgatókat képezni kell ebben a témában. Orv. Hetil., 2011, 152, 828–833. | In some countries strict tobacco control measures successfully reduced the number of smokers. Although these measures do not have immediate effects, they may serve as investments in the future healthcare. Health care experts should take part actively in the decision making. Aims: To investigate medical students’ relation to smoking and their attitudes about tobacco control measures. Methods: Authors applied the Hungarian translation of the Global Health Professionals Student Survey. Medical students from the first and fifth year filled in the survey anonymously during the seminars. Statistical analysis was performed with SPSS. Results: Altogether 245 students completed the questionnaire. It was found that the knowledge of students about health damages caused by tobacco smoking was very good. However, a large number of students are exposed to tobacco smoke (68% of them at home and 85% at public places). Their opinion about tobacco control measures reflects recent law, as only 43% of the students would support a smoking ban in bars and discotheques. Conclusions: Hungarian health care experts have to take part with more effort in the prevention of tobacco smoking. Medical students have to be trained in this field. Orv. Hetil., 2011, 152, 828–833

Az I. és az V. évfolyamos orvostanhallgatók dohányzási szokásai és leszoktatással kapcsolatos attitűdjei = Medical students’ smoking habits and attitudes about cessation

Az orvosi egyetemen töltött időszak fontos a jövőbeli orvosok attitűdjeinek formálásában. Bizonyított, hogy a dohányos orvosok kevésbé tanácsolják a betegeiknek a leszokást. Ismernünk kell az orvostanhallgatók dohányzási szokásait és leszokásról alkotott attitűdjeit ahhoz, hogy a dohányzás elleni harcban minden orvost érdekeltté tudjunk tenni. Célkitűzés: Az orvostanhallgatók dohányzási szokásainak és a leszoktatással kapcsolatos attitűdjeinek felmérése. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyes Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használtuk. Az I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók anonim módon gyakorlatokon töltötték ki a kérdőívet. A statisztikai analízist SPSS programmal végeztük. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. Az I. évfolyamon 30,8%, míg az V. évfolyamon 39,8% tekinthető dohányosnak. Adataink alapján az egyetem során a hozzászokás, az elszívott cigaretta mennyisége növekszik meg a felsőbb évfolyamra. A hallgatók igényelnék a leszoktatásról szóló képzést, de magát a leszoktatást leginkább speciális szakemberre bíznák. Következtetés: Fontos lenne egy önálló, dohányzással és leszoktatással foglalkozó kurzus kidolgozása a curriculumon belül. Orv. Hetil., 2011, 152, 469–474. | Medical years are very important in shaping the attitudes of future doctors. It is proven that doctors who smoke do not advise their patient to stop smoking. We have to know the students’ smoking habits and attitudes about smoking cessation to make them interested in the fight against tobacco. Aims: To investigate medical students’ smoking habits and attitudes about cessation. Methods: We applied the Hungarian translation of the Global Health Professionals Student Survey. Medical students from the first and fifth year filled in the survey anonymously during the seminars. Statistical analysis was performed with SPSS. Results: In both years 245 students filled in the questionnaire. In the first year 30.8%, in the fifth year 38.9% of the students were defined as smokers. During the academic study the number of daily smokers and the number of smoked cigarettes increases. Students require training about smoking cessation, however they would entrust it to a specialist. Conclusions: Based on our data we need a teaching block in the curricula about smoking and smoking cessation. Orv. Hetil., 2011, 152, 469–474