Innováció – a fenntartható növekedés kulcsa Magyarországon

A magyar gazdaság fejlődési pályája napjainkra egy inflexiós ponthoz közelít. Eddig a növekedés nagymértékben olyan exportorientált nemzetközi vállalatok teljesítményére épült, amelyek elsősorban a rendelkezésre álló magas ár–érték arányt kínáló munkaerőre alapoznak. Mára Magyarország munkanélküliségi rátája az egyik legalacsonyabb szintre süllyedt Európában, miközben a foglalkoztatási ráta, amely a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban, elérte az EU-átlagot. Emiatt kimerülni látszik az a korábban sok szempontból sikeres modell, amely a gazdasági növekedést a foglalkoztatás bővítésére építette. A gazdaság fejlődésére a demográfia mellett nagy hatást gyakorol az a jelenleg is zajló technológiai forradalom is, amelynek fő hajtóereje a szoftverek és a mély iparági szaktudás ötvözése révén megvalósuló innováció. A hagyományos iparágak és üzleti modellek várhatóan jelentősen átalakulnak, és az értékteremtés kulcsa egyre nagyobb mértékben az innováció lesz.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E60, O15, O30, O31, O38

Két régió – két eltérő út: a német feldolgozóipari kis- és középvállalatok fejlődése

A tanulmány célja, hogy bemutassa azokat a párhuzamokat és eltéréseket, amelyek a kis- és középvállalatok regionális különbségeit jellemzik Németországban. A szerzők a kelet- és a nyugatnémet területek közötti törésvonalak ismertetésével két tartomány, Bajorország (Bayern) és Szászország (Sachsen) kis- és kö- zépvállalati struktúráját mutatják be. Bajorország tipikus példája a családi kis- és középvállalatokra (Mittelstand)1 alapozott fejlődési pályá- nak. Ezeknek a vállalatoknak meghatározó szerepük van a bajor helyi és regionális gazdaságban. Szászország a keletnémet térség egyik jelentős ipari és vállalkozói múlttal rendelkező tartománya, amely kismértékben szenvedte el az újraegyesítéssel járó problémákat. A tartomány feldolgozóipari ágazataiban a kis- és kö- zépvállalatok vannak többségben. A nagyvállalatok kevésbé meghatározó szerepe a rendszerváltást követő radikális átalakulással magyarázható, melynek során sok állami nagyvállalatot számoltak fel. A tanulmány utolsó fejezete a német feldolgozóipar kis- és középvállalatai szempontjából kiemelt fontosságú Ipar 4.0 projektek szerepét és területi eloszlását elemzi