A szervezett bűnözői csoportok vagyonelrejtési technikái a Covid–19-világjárvány előtt és alatt

A Covid–19-világjárvány számos olyan területet befolyásol, amelynek hatásait vizsgálni elengedhetetlen. Ezért is foglalkozom kutatásom során azzal a kérdéskörrel, hogy a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége által felhalmozott vagyon elrejtését befolyásolta-e a pandémia, amennyiben igen, úgy azt hogyan, milyen mértékben és irányban tette. A kutatás során vizsgálom a járványt megelőző időszakot is. Fontos kérdéskör továbbá a kutatás során, hogy a szervezett bűnözői csoportok esetében megjelenik-e a tudatosság, amikor bűnös vagyon rejtéséről beszélünk. Mindezen túl, a legjellemzőbb vagyonelrejtési technikákat is bemutatom. Kitekintést teszek arra is, hogy a nyomozó hatóságok által felderített vagyonnal milyen további intézkedések lehetségesek, illetve nemzetközi színtéren hogyan történik az együttműködés más ország nyomozó hatóságaival, ha több ország is érintett a bűnös vagyon felderítésében, majd annak visszaszerzésében. A tanulmány elkészítéséhez esettanulmányokat és strukturált interjúkat készítettem több szakemberrel. Célom, hogy átfogó képet nyújtsak ezzel a szakma számára, így rávilágítva arra, hogy melyek azok a felmerülő akadályok, amelyek áthidalására figyelmet kell fordítani

A hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásainak vizsgálata a szervezett bűnözés elleni fellépés tükrében

Aim: Crime cannot go unpunished – so the saying goes. The ever-changing activities of organised crime groups have made disrupting and dismantling them a priority for the police. Among other things, the fight against organised crime is facilitated by domestic legislation, including the chapters of Act XC of 2017 on the Code of Criminal Procedure, which fundamentally changed the collection of secret information from 1 July 2018, when the Act was promulgated. Therefore, its practical and law enforcement manifestation, its new possible organisational model, as well as the comparison with the solutions developed in other EuropeanUnion Member States are indispensable. The author with her study specifically intended to examine the practice of the application of the Criminal Procedure Act in the field of criminal investigation, in particular from the perspective of the legal professions, the prosecution and the investigating authority, since the everyday application of criminal procedure may give rise to a number of phenomena that may highlight potential problems. A research question was formulated: to what extent has the fight against organised crime in Hungary been facilitated by certain changes in the existing Criminal Procedure Act?Methodology: The aim of the research methods used is to demonstrate the consistency of theory and practice. The study includes, inter alia, descriptive analysis in conceptual, institutional and organisational aspects, as well as case law analysis and legislative analysis. The research is based on a case study of an ongoing investigation into the crime of trafficking in human beings and the fact that Member States within the European Union have agreed to set up a joint investigation team as parties to the case. The case study will also provide an opportunity to monitor possible obstacles to international criminal cooperation, including the identification of other obstacles that may have arisen during the coronavirus epidemic. Prior to the analysis of the case study, spontaneous interviews were also conducted with police and judicial authorities. Interviews were conducted with investigators on the police side and prosecutors on the judicial side. In the course of the research, the author also looks at the procedures developed in other EU Member States.Findings: The emergence and transformation of disguised instruments in domestic criminal proceedings – according to the research carried out for the study – differs between the police and the prosecution. In practice, the effectiveness of the joint investigation team can be traced in several ways. In cases with an international dimension, there are a number of advantages to be gained from Member States agreeing to set up a joint investigation team, both in terms of removing procedural obstacles and in terms of international criminal and judicial cooperation.Value: The findings of the study may be useful for practitioners in the investigative authorities involved in cases with an international dimension, as well as for the prosecution service, to provide a cross-section of the current situation, with the additional aim of giving the issues described here some consideration. In addition, the study also provides an insight into the implementation of international criminal cooperation in the period of the coronavirus epidemic.Cél: Bűn nem maradhat büntetlenül – tartja a mondás. A szervezett bűnözői csoportok tevékenységeinek állandó változása miatt kiemelt rendőrségi feladattá vált azok bomlasztása, illetve felszámolása. A szervezett bűnözés elleni fellépést segítik elő többek között a hazai jogszabályok is, ezek között a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény olyan fejezetei, ami a titkos információgyűjtést 2018. július 1-jétől, a törvény kihirdetésétől alapjaiban megváltoztatta. Ezért annak a gyakorlati, jogalkalmazói megjelenése, új lehetséges szervezeti modellje, továbbá az Európai Unió más tagállamaiban kialakított megoldásainak összehasonlítása nélkülözhetetlen. A szerző tanulmányával kifejezetten a Be. törvény jogalkalmazói gyakorlatát kívánja vizsgálni a bűnügyi felderítés területén, különösen a jogászi hivatásrendek, az ügyészség és a nyomozó hatóság szemszögéből, mivel a büntetőeljárás mindennapi alkalmazása során merülhet fel számos olyan jelenség, ami a lehetséges problémákra rávilágíthat. Kutatási kérdésként került megfogalmazásra, hogy hazánkban a szervezett bűnözés elleni fellépést mennyire segítették elő a hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásai?Módszertan: Az alkalmazott kutatási módszerekkel a cél, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja bemutatásra kerüljön. A tanulmány tartalmaz többekközött leíró elemzést, fogalmi, jogintézményi és szervezeti vonatkozásban, illetve joggyakorlat-elemzést és jogszabályelemzést. A kutatás alapját képezi egy esettanulmány, amelyben jelenleg is nyomozás folyik emberkereskedelem bűntett elkövetése miatt, illetve az Európai Unión belüli tagállamok mint részes felek közös nyomozó csoport felállításáról állapodtak meg. Az esettanulmány által lesz lehetőség arra is, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködés kapcsán megjelenő esetleges akadályok megfigyelésre kerüljenek, ehhez kapcsolódik még a koronavírus-járvány idején felmerülő egyéb akadályozó tényezők feltárása. Az esettanulmány elemzését megelőzően spontán interjúk készítésére is sor került rendőri és igazságügyi oldalról is. A rendőri oldalt tekintve felderítőkkel, igazságügyi oldalról pedig ügyészekkel készültek az interjúk. A kutatás során a szerző kitekintést tesz az Európai Unió más tagállamai által kialakított eljárásokra is.Megállapítások: A hazai büntetőeljáráson belül a leplezett eszközök megjelenése, átalakítása – a tanulmány kapcsán készült kutatás szerint – eltérően mutatkozik a rendőri és az ügyészi oldalon. A közös nyomozó csoport hatékonysága a gyakorlatban több szempontból is jól nyomon követhető. A nemzetközi érintettségű ügyekben az eljárásjogi akadályok kiküszöbölésére, illetve a nemzetközi bűnügyi és igazságügyi együttműködés kapcsán is számos előnyt jelent, ha a tagállamok közös nyomozó csoport felállításában állapodnak meg.Érték: A tanulmányban megállapítottak alkalmasak lehetnek a gyakorlatban dolgozó nyomozó hatóságok tagjai számára, akik nemzetközi vonatkozású ügyekben érintettek, illetve az ügyészség számára is egyfajta keresztmetszetet nyújt a jelenlegi helyzetről, további cél, hogy a leírtak megfontolásra kerüljenek. Mindemellett a tanulmány kitekintést is nyújt a nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulására a koronavírus-járvány idején

International Criminal Cooperation in the Shadow of the Coronavirus Pandemic

European cooperation in criminal matters is a priority in all EU Member States, whether in the detection, investigation or judicial fields. In recent years, I have been carrying out research in the field of organised crime, during which I have realised that in investigations involving two or more Member States, it is almost impossible to achieve the desired objective without criminal cooperation. Then, in the spring of 2020, investigative authorities had to deal with a variable such as the coronavirus pandemic, one of the consequences of which was that personal contact was minimised. However, one of the most important factors for successful and effective police cooperation are personal contacts, which can be achieved through training, meetings or even personal exchanges of views during the course of a criminal case.However, the activity of organised crime groups is ongoing, although it is fair to say that they favour cyberspace, but they have not given much thought to overcoming the obstacles that arose during the coronavirus pandemic. They have emerged in e-commerce, online marketplaces, but at the same time, they have expanded their existing network of recruiters and started to think globally. Their distribution activities and logistics have also changed. Typically, the online space can be observed for criminal activities such as drug trafficking, arms trafficking or fraud.The pandemic has also reduced the effectiveness of international cooperation on crime. In the research for this study, I am looking for answers to the question: what tools and methods of cooperation were available to the investigating authorities in the period before the pandemic and could they be further expanded? I will then contrast this period with the escalated situation during the pandemic. My research questions will include how and to what extent the coronavirus pandemic affected international criminal cooperation, in particular the use of Joint Investigation Teams. I also shed light on the question: what are the opportunities and obstacles to the use of available tools for criminal cooperation in the case of crimes committed in the online space?The threat is growing, it has more and more international aspects, so I think there is a need for deeper cooperation, not only between law enforcement agencies, but also involving the private sector and civil society. It is important to make the citizens of all countries aware of the threats they face

Az európai rendőri együttműködés a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben : Kutatási jelentés = European Police Cooperation in the Fight Against Organised Crime and Drug Trafficking : Research Report

A szervezett bűnözés egyes szegmenseit vizsgálom több aspektusból az elmúlt években, aminek szerves részét képezi az európai rendőri együttműködés területe is. Ezért a Belügyminisztérium által meghirdetett féléves gyakornoki program kiváló lehetőségnek bizonyult, hogy gyakorlati oldalról is megvizsgáljam az európai rendőri együttműködést. Ezen kutatási jelentés célja, hogy összefoglalja a gyakornoki program ideje alatt végzett kutatásokat, az egyes kutatási módszerekhez tartozó elemeket, illetve alapját képezze egy későbbi tanulmánynak. In recent years, I have been examining certain aspects of organised crime from several angles, of which the area of European police cooperation is an integral part. Therefore, the six-month traineeship programme offered by the Ministry of the Interior has proved to be an excellent opportunity to look at European police cooperation from a practical point of view. The aim of this research report is to summarise the research carried out during the traineeship, the elements of each research method and to form the basis for a future study

Együttműködés nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel: orosz és magyar rendőrségi példák

As part of the so-called ‘socialist world system’ of that time, the Hungarian Police consistently copied the pattern of the Soviet Militia for a long time in its mode of operation, structure, ranks and development directions. The socio-political system left its mark on the development of the law enforcement systems of both countries. Following the change of regime, both police forces continued their development on their track, taking into account European and international expectations and best practices. Due to the cross-border nature of the criminality, cooperation with partner authorities in other countries and international law enforcement organisations has become increasingly crucial for both organisations. Among these, cooperation with the International Criminal Police Organization (Interpol) and the European Police Office (Europol) is of paramount importance; however, according to the essence of the cooperation, there are other vital channels to be mentioned. The comparison of the appropriate structures and methods of cooperation sheds light on exciting connections and, according to the authors, can provide valuable experiences.Az egykori, úgynevezett szocialista világrendszer részeként a magyar rendőrség hosszú ideig következetesen másolta a szovjet milícia mintáját működésmódjában, struktúrájában, rendfokozataiban, fejlődésének irányaiban egyaránt. Az akkori társadalmi-politikai rendszer mindkét ország rendészeti rendszereinek fejlődésére rányomta máig ható bélyegét. A rendszerváltozást követően a rendőrségek saját pályájukon folytatták fejlődésüket az európai, nemzetközi elvárásokat, bevált gyakorlatokat figyelembe véve. A bűnözés határokon átnyúló jellegéből fakadóan a szervezetek életében növekvő jelentőségű lett az együttműködés más országok hatóságaival és a nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol), valamint az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) folytatott együttműködés. Ugyanakkor ezek tartalma szerint más csatornák felhasználása is megjelent. A megfelelő struktúrák, együttmunkálkodási módok összevetése érdekes összefüggésekre világít rá, és a szerző szerint hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhat

Adat az adatról, azaz a metaadatok elemzésének lehetőségei, különös tekintettel a szervezett bűnözésre = Data About Data, i.e. The Possibilities of Analyzing Metadata, with a Special Focus on Organized Crime

Aim: In this study we examine metadata as digital traces to be obtained during a criminal investigation. After defining and categorizing metadata, we can learn the mechanism of its generation, the importance of collecting and capturing it. The aim of our study is to point out that the goal of organized criminal circles to hide traces of their activities from law enforcement is not successful, as not all metadata can be destroyed.Methodology: In the course of our research, we examined the domestic and international literature to determine whether the methods and tools uniformly interpreted and applied in different countries can be used effectively in the fight against organized crime. We are also looking for an answer to whether these methods and tools are suitable for extracting and effectively using all metadata in investigations and evidence.Findings: The collection of secret information, the use of covert means, the acquisition of open source information, and a number of information and data come into the possession of the authorities on the basis of individual investigative acts. However, in addition to the evaluation of these, it is becoming increasingly important to process the new information extracted from the analysis of metadata, analyzing it independently and in the con text of all available information and data. The information extracted from metadata can help, among other things, with the composition, members and scope of activities of organized criminal groups, which can also be processed using individual or combined forms of analysis.Value: The topicality of the topic is unquestionable, as the situation caused by COVID–19 clearly confirms our hypothesis that the field of activity of the perpetrators is increasingly being transferred to cyberspace. Further research on the subject is expected in the near future, as it is in the common interest of all law enforcement agencies and society as a whole to take more effective action against organized crime.Cél: A tanulmányban a metaadatokat mint a bűnügyi nyomozás során beszerzendő digitális nyomokat vizsgáljuk. A metaadatok meghatározását és kategorizálását követően megismerhetjük azok keletkezésének mechanizmusát, összegyűjtésének és rögzítésének fontosságát. Tanulmányunk célja rámutatni arra, hogy a szervezett bűnözői körök azon célkitűzése, hogy a tevékenységükre utaló nyomokat a bűnüldöző szervek elől elrejtsék, nem járhat sikerrel, hiszen az összes metaadatot nem tudják megsemmisíteni.Módszertan: Kutatásunk során a hazai és nemzetközi szakirodalmat vettük górcső alá annak megállapítására, hogy a különböző országokban egységesen értelmezett és alkalmazott módszerek és eszközök hatékonyan bevethetők-e a szervezett bűnözői körök elleni harcban. Választ kerestünk továbbá arra is, hogy ezen módszerek és eszközök alkalmasak-e arra, hogy valamennyi metaadatot kinyerhessük és eredményesen felhasználhassuk a nyomozások és bizonyítás során.Megállapítások: A titkos információgyűjtés, a leplezett eszközök alkalmazása, a nyílt forrású információszerzés, az egyes nyomozási cselekmények alapján számos információ, adat jut a hatóságok birtokába. Ezek értékelése mellett azonban egyre fontosabb szerep hárul a metaadatok elemzéséből kinyert újabb információk feldolgozására, azokat önállóan és a rendelkezésre álló összes információ, adat kontextusában is elemezve. A metaadatokból kinyert információk segítséget nyújthatnak többek között a szervezett bűnözői körök összetételére, tagjaira, tevékenységi körére vonatkozóan, melyek szintén az egyes elemzési formák önálló vagy kombinált alkalmazásával dolgozhatók fel.Érték: A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a COVID–19 okán előállt helyzet is egyértelműen igazolja hipotézisünket, amely szerint az elkövetői körök tevékenységi területe egyre inkább a kibertérbe helyeződik át. A közeljövőben további kutatások várhatók a témában, hiszen minden bűnüldöző szervnek és a társadalom egészének is jól felfogott közös érdeke a szervezett bűnözés elleni egyre hatékonyabb fellépés

Összehasonlító tanulmány egy háromszög rácsos geoszintetikus anyagokkal megerősített útszakasz valós és virtuális modellezése kapcsán

Az építőipar jelenlegi trendje a környezetbarát megoldások felé hajlik. Aktuális kutatások jelszava az „innováció”, aminek közvetlen következménye a klasszikus épitőanyagok szokatlan kombinációja alternatív anyagokkal. Egy ilyen párosítás az alapozási talaj megerősítése műanyagból készült hálószerkezetekkel. A föld-geoszintetikus kombináció kifejezetten tartós megoldás, mert a műanyagot nem érik azon környezeti körülmények amelyek elősegítik az „öregedési” folyamatot, így megtartja eredeti rugalmasságát, és gyakorlatilag úgy működik, akár a vasalás egy vasbeton elemben