Egy háromdimenziós modellező és grafikai program, a DAZ Studio alkalmazásának lehetőségei a testkép vizsgálatában

Absztrakt Elméleti háttér: Az evés- és testképzavarok vizsgálata egyre aktuálisabbá válik. A betegségcsoport spektruma a testképzavarok felé szélesedik, előfordulása pedig növekvő tendenciát mutat. A média egyre erősödő hatása hozzájárul a negatív testképhez és önértékeléshez, így a testkép vizsgálatának és korrekciójának jelentősége is növekszik. A testképvizsgáló eljárások nem tartanak lépést a fejlődő technológiával, így számos lehetőség marad kiaknázatlanul. Célkitűzés: A vizsgálat célkitűzése, hogy egy háromdimenziós modellező és grafikai program, a DAZ Studio szoftver alkalmazási lehetőségét értékelje a testkép vizsgálatának területén. Célunk annak igazolása, hogy a program képes megmutatni a testkép attitűd-komponensét, az észlelt és az ideális test közötti eltérés mértékét és irányát. Módszerek: A DAZ Studio programban minden résztvevővel két figurát készíttettünk el: először az észlelt, jelenlegi állapotát, másodszor pedig az ideális, vágyott állapotát. Emellett a szoftver validitásának igazolásához az Evési Zavar Kérdőív, az Eysenck-féle Személyiség Kérdőív, a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, a Nagy Ötök Kérdőív és a Fallon—Rozin-teszt kerültek felvételre. Ezen tesztek mérik a kitöltő általános önértékelését, szorongását és testéhez fűződő viszonyát. Eredmények: A vizsgálandó populáció a magyar nők voltak, a 73 fős mintát kényelmi mintavétellel toboroztuk (átlagéletkor: 28,3 év, szórás: 10,8 év). Szignifikáns együttjárást találtunk a két figura közti különbség és az EDI releváns skálái között: a karcsúság iránti késztetéssel gyenge (r = 0,272; p = 0,02), a testi elégedetlenséggel pedig közepesen erős (r = 0,521; p < 0,001) korrelációt kaptunk. A 24. életévüket még nem betöltöttek esetében ezek az értékek a következőképp alakultak: r = 0,454; p = 0,003 és r = 0,639; p < 0,001. Szignifikáns kapcsolatot találtunk továbbá a bulimiát mérő skála értékével (r = 0,390; p = 0,013) és az elégtelenség érzésével is (r = 0,316; p = 0,047). A szorongással nem találtunk kapcsolatot. Következtetések: Megállapítható, hogy a DAZ Studio program alkalmas a testkép attitűd-komponensének vizsgálatára. Jelezni képes az észlelt és az ideális testkép közti eltérés mértékét és irányát, ami fontos diagnosztikai információt hordoz. Fiatalabb korúaknál az együttjárás még szorosabb, ezért a program alkalmas lehet a leginkább veszélyeztetett fiatalok körében az evés- és testképzavarok szűrésére

Rangsoroljunk vagy nem? A körforgásos gazdaság mérési lehetőségei és azok összehasonlítása az EU-tagországokban

A körforgásos gazdaság a lineárissal ellentétben, a gazdaságot egy fenntartható gazdasági rendszernek tekinti. Ebben a rendszerben a gazdasági növekedés elválik az erőforrások felhasználásától azáltal, hogy csökken a természeti erőforrások használata és azok visszaforgatásra kerülnek. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió által gyűjtött, 28 tagállamra vonatkozó körforgásos gazdaságra jellemző indikátorokat abból a célból, hogy tagállami szintű kompozit indikátorok kerülhessenek megalkotásra. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul. A tanulmány kutatási eredménye rávilágított arra, hogy habár a körforgásos gazdasággal kapcsolatban létre lehet hozni egy, minden részterületet mérő, kompozit mutatószámot és ezáltal megalkotható, létrehozható egy rangsor, amely mérhetővé teszi az EU-s tagállamok teljesítményét. A tagállamok kompozit eredményei rávilágítottak arra a tényre, hogy a rangsorok élén Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia helyezkednek el, míg Magyarország a középmezőnyben, a 19. helyen található, azonban még az indikátor segítségével sem könnyű mérni az EU-s tagállamok teljesítményét, rangsorát

The indicator-based measurement of the circular economy in the countries of the European Union = A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban

A fenntartható fejlődés részét képező körforgásos gazdaság teljesen ellentétes a lineárissal. A koncepció lényege egy fenntartható gazdasági rendszer, ahol a gazdasági növekedés során hatékonyabb, racionálisabb az erőforrások felhasználása és újrafelhasználása. Tanulmányunkban a körforgásos gazdaság kompozit indikátorokkal való mérési lehetőségét mutatjuk be az EU 28 tagországára vonatkozóan. Az előállított CCEI mutató értékeit összehasonlítottuk más kutatók hasonló vagy eltérő módon előállított rangsoraival. A kompozit mutatók jóságával és egyszerűségével a hasonló kutatási eredmények, rangsorok kiválóan vizsgálhatók. Tanulmányunk elsődleges célja a kompozit indikátorok létrehozása, összehasonlítása. További célkitűzése az élen járó és sereghajtó országok jellemzése, amelynek alapján következtetések vonhatóak le a rangsorban való elhelyezkedésre, és ezáltal összehasonlíthatóvá válnak. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével, az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul a 2018-as évre vonatkozóan. A tanulmányban elsődlegesen a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat, majd az EU-t jellemző stratégiát és a releváns mutatószámok készletét tekintjük át. A módszertani fejezetben az elemzés módszertanát, a skálaösszehangoló transzformációt fejtjük ki. A kutatási eredményekben összehasonlítjuk a más szerzők és a magunk által kidolgozott, kompozit indikátorokból létrehozott rangsorokat rangkorreláció segítségével, majd ezt követik a következtetések. A kutatási eredmények arra engedtek következtetni, hogy az összehasonlítás alapját képező rangsor többségében (néhány kivételtől, például Németország, eltekintve) nagymértékű hasonlóságot mutat a kiválasztott rangsorokkal szemben. Összességében megállapítható, hogy a legtöbb esetben Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország vezetik a rangsorokat, és a sereghajtó országok, mint például Málta, Észtország, is hasonlók

A pulykahízlalás jövedelemtermelő képességének alakulása jó színvonalon gazdálkodó magyarországi üzemekben

A vágópulyka-előállításnak napjainkban számos kihívással kell szembenéznie, amely a világgazdasági folyamatokból, valamint az állattartás nehézségeiből és biológiai sajátosságaiból fakad. Bár a pulykahús kedvező beltartalma és magas ásványianyag-tartalma miatt kedvelt fehérjeforrás, kereslete az elmúlt években – főként a HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektor kiesése miatt –, globális szinten mérséklődött. Jelen tanulmányban a magyarországi pulykahús-előállító szakágazat üzemtani vizsgálatát tűztük ki célul. A kutatás során egy hazai, jó színvonalon gazdálkodó vágópulyka előállításával foglalkozó „virtuális üzemet” modelleztünk, amelyhez determinisztikus elven működő szimulációs modellt alkalmaztunk. A „virtuális üzem” lényegében az országban működő gazdaságok felső negyedébe tartozókat tükrözi, nem pedig az országos átlagot. A modellkalkuláció időhorizontja 2022. év elejére vonatkozik, így az eredmények is az akkori input és output árak mellett értelmezhetők. A rögzített feltételek mellett egy kilogramm élőpulyka előállításának költsége 575 forint volt a vizsgált időszakban. A termelési költségek közel 90%-át az anyagjellegű költségek jelentették, melyet a takarmány költsége határoz meg. A vágópulyka-előállítás termelési értéke egy kilogramm élősúlyra vetítve 479 forint volt, az ágazat számára elérhető horizontális támogatásokkal együtt. A modell alapján, a vizsgált gazdasági környezetben még jó színvonalú gazdálkodási körülmények között is veszteséges a vágópulyka előállítása. Jövedelmező tevékenységre magasabb élőállat felvásárlási árak vagy alacsonyabb költségek (pl. a takarmányárak visszarendeződése) esetében számíthatnak a termelők

Pregnancy and stillbirth losses in dairy cows with singleton and twin pregnancies

The aim of this study was to examine the effect of twin pregnancy, fetal laterality, the number of corpora lutea (CL) and cavitary CL on pregnancy losses in Holstein-Friesian cows with a positive pregnancy diagnosis based on ultrasonography between days 29–42 after AI. Pregnancy was confirmed by transrectal palpation between days 57–70 after AI and at the time of drying-off as well. Twin pregnancy rate was 8.4% at the time of the early pregnancy examination. Pregnancy loss did not differ between singleton- and twin-carrying animals either between days 57–70 of gestation or at drying-off. More losses occurred in singletons between days 29–42 and 57–70 in cows with cavitary than in cows with noncavitary CL (12.1% vs. 3.6%; P < 0.05) and in cows with double CL than in cows with single CL (7.3% vs. 3.6% %; P < 0.05). Between days 57–70 of gestation and drying-off this difference was still significant (20.7% vs. 3.7%; P < 0.001), while it was non-significant between cows with one CL (5.7%) vs. double CL (3.7%). Cavity occurrence was not affected by hormone therapy prior to AI (either PGF2α or OvSynch; 4.4% vs. 5.4%, respectively); however, the number of CL was reduced by the treatments (11.6 vs. 19.6%; P < 0.0005). In twin pregnancies there was no difference in the pregnancy losses between bilateral and unilateral pregnancies at any time point. The length of gestation was 278.2 ± 10.5 (singleton) and 267.4 ± 31.2 (twin) days, respectively (P < 0.01). The stillbirth ratio was higher in twin carriers than in singleton carriers (19.5% vs. 5.3%; P < 0.001)

Csokoládéfogyasztás és a magyar Nobel-díjasok = Chocolate consumption and Hungarian Nobel laureates

Absztrakt: Bevezetés: Az étkezéssel fogyasztott növények egy részében jelentős mennyiségű flavonoid található, melyekről kimutatták, hogy javítják a kognitív funkciót. Egy korábbi elemzés alátámasztotta, hogy szoros szignifikáns lineáris korreláció mutatható ki az adott ország csokoládéfogyasztása és Nobel-díjasainak száma között. Ebben a vizsgálatban azonban Magyarország és a magyar Nobel-díjasok nem szerepelnek. Célkitűzés: Jelen közleményünk célja ennek pótlása, a magyar adatok elemzése a nemzetközi adatok tükrében. Módszer: A Nobel-díjasok országonkénti számát és a csokoládéfogyasztás nemzetközi adatait a fenti közlemény alapján vizsgáltuk. A csokoládéfogyasztás hazai mennyiségének meghatározása a Központi Statisztikai Hivatal adatain alapult. A vizsgált országok GDP-jének, valamint ezen összeg kutatásra fordított hányadának adatait a Világbank honlapjáról vettük át. Eredmények: Magyarországon 11 Nobel-díjas élt. Ennek alapján a vizsgált 24 ország rangsorában Magyarországot a 9. hely illeti meg. Csokoládéfogyasztásban ugyanakkor a 19. helyezett. Összefüggést találtunk a Nobel-díjasok száma és az adott ország GDP-jének egy főre eső hányada (r = 0,734; p = 0,001), illetve a GDP kutatásra fordított hányada között (r = 0,532; p = 0,01) között. Következtetés: A magyar tudósok eredményei nem támasztják alá a korábban felvetett, a Nobel-díjasok száma (az adott ország kognitív szintje) és a csokoládéfogyasztás közti kapcsolatot. Életútjuk inkább a gazdagabb országok tudományt támogató nagyobb lehetőségeire világít rá. Orv Hetil. 2019; 160(1): 26–29. | Abstract: Introduction: Certain dietary items contain significant amounts of flavonoids which was shown to improve cognitive function. An earlier investigation demonstrated a strong linear correlation between chocolate consumption and the number of Nobel laureates in a given country. However, Hungary and the Hungarian Nobel laureates were not included in this analysis. Aim: In this publication, we aim to complement these data by analyzing data available for Hungary. Method: The number of Nobel laureates per country and the international data on chocolate consumption were based on the previously published results. The amount of chocolate consumption in Hungary was based on data from the Hungarian Central Statistical Office. GDP per capita and Research and Development Expenditure data for the investigated countries were derived from the World Bank. Results: There are 11 Nobel laureates from Hungary. Based on this, Hungary ranks the 9th amongst the 24 studied countries. However, it only ranks the 19th when it comes to chocolate consumption. Correlations were found between the number of Nobel laureates and GDP per capita (r = 0.734; p = 0.001) as well as Research and Development Expenditure (r = 0.532; p = 0.01) amongst the studied countries. Conclusion: The achievements of Hungarian scholars do not support the earlier notion that there is a link between the number of Nobel laureates (cognitive function) and the chocolate consumption in a given country. Their biographies highlight the importance and more possibilities of research funding in wealthier countries. Orv Hetil. 2019; 160(1): 26–29