Himantoglossum adriaticum Baumann új előfordulásai a Kelet-Zalai-dombságban

Az elmúlt években a ritka adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) 5 új elő­fordulását találtam a Kelet-Zalai-dombságban. A növény új megjelenései az ismert elterjedési területen belül esnek, ám a termőhelyi viszonyok a korábbi hazai előfordulásoktól eltérnek. Egy-egy lelőhelyen általában csak magányos példányokat észleltem, főként néhány évtizede még művelés alatt álló szőlőül­tetvények helyén kialakult másodlagos, mezofil gyepekben. Úgy tűnik a faj – hasonlóan például Szlové­niához – nálunk is terjedőben van.</jats:p

Az Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó újrafelfedezése a Keszthelyi-hegységben = Rediscovery of Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó in the Keszthely Mts (Transdanubia, Hungary)

A hazai orchideaflóra egyik ritka, védett és veszélyeztetett képviselője az Orchis mascula subsp. signifera, amelynek 2015-ben egy négy évtizeddel korábbi, példánnyal dokumentált (Gotthárd Dénes, 1976) előfordulását sikerült újra megerősíteni a Keszthelyi-hegységben. A tárgyalt lelőhely a taxon magyarországi elterjedésének szélén helyezkedik el. A közlemény bemutatja a lelőhely aktuális termőhelyi viszonyait és veszélyeztető tényezőit.</jats:p

Zalaegerszeg-Botfa ritka növényei és védett gombái

Tanulmányunkban 3 nagygomba és 47 hajtásos növény taxon előfordulási adatait közöljük, amelyek Zalaegerszeg Botfa településrészének bel- és külterületén találtunk 2006 és 2017 között, kiegészítve a vizsgált taxonok korábbi országos elterjedési adatait. A védett és egyéb, Zala megyében ritka fajok részletes előfordulási adatai lehetőséget teremtenek a későbbiekben az élőhelyek természetes átalakulásának vagy ember általi átalakító tevékenységnek a monitorozásra.</jats:p

Almádi László 80 éves = Salutation of Professor László Almádi on his 80th birthday

Almádi László a keszthelyi Georgikon Kar tanáraként eltöltött több évtizedes munkássága során napjainkban is korszerűnek tekinthető agrobotanikai ismeretekkel és a gyakorlatban jól alkalmazható fajismerettel rendelkező agrármérnök hallgatók sokasága mellett természetvédő botanikusokat is jelentős számban indított el pályájukon, vagy döntő befolyást gyakorolt rájuk. A növények iránti szeretete mellett precizitása, ismereteinek megalapozottsága és széleskörű tájékozottsága szolgál leginkább példaként számunkra. Tanár Úr gazdag életútját az ő történetei, elmesélései és írott publikációi alapján mutatjuk be, kiegészítve saját tapasztalatainkkal, élményeinkkel. Szeretettel köszöntjük Almádi Tanár Urat e kerek évforduló alkalmából!</jats:p

A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei

Hazánk kedvező adottságú területein a szőlőművelés évszázados hagyományokra tekint vissza. A művelés intenzitásának változása másodlagos élőhelyekkel gazdagította a szőlőhegyeket. A kisparcellás gazdálkodás több évtizede zajló visszaszorulása jelentős hatást gyakorol a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyekre. Munkánk során egy szőlőhegy növényzetének az elmúlt 230 évben bekövetkezett változásait vizsgáltuk és feltártuk a művelés felhagyását követően kialakult száraz gyepek védett és ritka fajainak előfordulásait. A Zalai-dombság északkeleti részén elhelyezkedő mintaterület a XIX. század közepén szinte teljesen szőlővel borított volt. Radikális változások az 1950-es évektől következtek be, azóta egyre több a felhagyott parcella, nő az akáccal borított területek száma. A megmaradó gyepek a félszáraz irtásrétek fajkészletéhez állnak a legközelebb. A négy részletesen vizsgált gyepfolt mindegyike gazdag védett növényfajokban, azok egyed- és fajszáma azonban nagy változatosságot mutat. A védett növényfajok: Pulsatilla grandis, P. nigricans, Helleborus dumetorum, Anemone sylvestris, Linum flavum, Aster amellus, Gymnadenia densiflora, Orchis purpurea, O. tridentata, O. militaris, Ophrys apifera, Iris variegata. A veszélyeztető tényezők között az özönfajok állnak az első helyen, de a cserjésedés és a túltartott vadállomány is károkat okoz

Elemental composition in feathers of a migratory passerine for differentiation of sex, age, and molting areas

The bulk analysis of single feathers of 263 feathers belonging to 238 individuals of a migratory passerine (collared flycatcher, Ficedula albicollis, originating from a breeding population in the Pilis-Visegrád Mountains in Hungary) by inductively coupled plasma sector field mass spectrometry (ICP-SF-MS) for determination of elements after proper dissolution allowed the quantitative determination of 38 elements. Calcium, Mg, Mn, Fe, and Zn were found to have a quantitative determination frequency larger than 80 % and a concentration greater than 100 μg/g. Among ecotoxicologically relevant elements, Ni, Cd, Hg, and Pb could be determined in more than 55 % of the tail feather samples. The concentration of Hg with a quantification limit of 0.006 μg/g and Pb with that of 0.015 μg/g was higher than 1 and 10 μg/g, respectively, in more than 80 % of the investigated samples, but generally lower than levels that could cause adverse behavioral effects. The principal component analyses of elemental concentration data followed by the application of general linear models revealed that, for male collared flycatchers, the concentration of Sn, Pb, Ni, Sr, Mg, Zn, Ba, and Sc differed significantly in the wing and tail feathers collected from the same individuals. With females, only the Ca and Sc concentration showed a significant difference between wing and tail feathers. Moreover, the concentration of rare earth elements, V, Fe, Sr, Mg, Mn, Zn, Pb, and Ba in tail feathers allowed differentiation between sexes while the concentration of Se, Bi, and Sc between yearling and adult male individuals. At the same time, Sc differentiated age categories in females. Distribution of major elements along the rachis of feathers could be monitored by laser ablation ICP-SF-MS after normalization of the intensities to either 13C or 34S signals