Az emberi szabadság történeti és szisztematikus megközelítésben = The human freedom in historical and systematic approach

A kutatások célja az emberi szabadság filozófiai értelmezése volt. A kutatócsoport tagjai önálló kutatásokat folytattak e témakörben, s eredményeiket - folyóiratokban, konferencia-kiadványokban, önálló kötetekben - megjelentették. 2008 őszén Miskolcon konferenciát tartottak, melyen a résztvevők összefoglalták kutatásaik eredményét. A négy éves munka lezárásaként jelenik meg az a kötet, melyben a kutatócsoport tagjainak, s néhány további szerzőnek a sztoikusok, Augustinus, Descartes, Hume, Kant, Husserl, Heidegger, Sartre szabadságfelfogásáról, illetve a tudás és a szabadság kapcsolatáról szóló írásai jelennek meg. | The main endeavour of the research was to explicate the meaning of freedom from the perspective of philosophy. Each members of the research-group studied the abovementioned topic on their own and the results were published in periodicals, proceeding volumes and monographs. There was a conference in 2008 autumn in Miskolc where the members of the research-group summed up their results. As the closing of the project the last volume to be published contains papers by the members of the research-group and contributions by some other colleagues. The writings of the volume concern the notion of freedom by Stoic philosophers, St. August, Descartes, Hume, Kant, Husserl, Heidegger, and Sartre on the one hand, and the relationship of knowledge and freedom, on the other hand

A tudomány morális és társadalmi dimenziói = The Moral and Social Dimensions of Science

Kutatásunk a tervezettnek megfelelően a tudástermelés és ezen belül a tudományos tudás termelésének három tényezőjére fókuszált. Elemeztük kapcsolataikat és vizsgáltuk a viszonyukat a széles értelemben vett tudástermelési folyamathoz, amelybe beleértjük az új elképzelések felmerülését, elfogadásukhoz vezető vitákat, a kommunikációs folyamatokat, amelyekben tovább adják őket, és amelyekben egy részük a közgondolkodás részévé válik. Tudásnak pedig azt tekintettük, amit tudásnak tekintenek egy adott történelmi korszakban. Vizsgáltuk (1) a különböző társas hatások szerepét, (2) a morális normák és értékek szerepét, beleértve a tudományos kutatást működtető társadalom normáit, és a tudomány területén dolgozó kutatók etikai problémait is. Tovább vizsgáltuk (3) a komplex tudástermelési folyamat különböző pontjain felmerülő vitákat érveléstechnikai és retorikai szempontból, és azok hatását a folyamat egyes lépéseire. | The project focused on three factors of knowledge production. Here production process should be understood in a broad sense including the whole sequence from the idea to its public acceptance, that is, how an idea emerges, gets accepted in discussions, being transmitted in communication and becomes part of common wisdom. Knowledge (scientific knowledge included) was taken to be whatever is accepted by a community as knowledge in a given historical period. We analyzed (1) the impact of various social factors on the process of knowledge production. (2) the roles of moral norms and values, including the norms of the society in which scien-tific research is embedded. (3) the controversies emerging on different points of this complex process, from argumenta-tion theoretical and rhetorical viewpoints. The effects of different types of argumentative and rhetorical steps on various stages of the process were also investigated

Externális tényezők a tudományban és a tudásban = External Factors in Science and Knowledge

A kutatás az externális tényezők közül hármat vizsgált közelebbről szisztematikusan és tudománytörténeti kontextusokban. Továbbá e három tényező összefüggését azzal, hogy mi számít elfogadott tudományos tudásnak. A (1) szociológiai struktúrák közelebbi vizsgálata abba az irányba mutat, hogy a szakmai hátterét tekintve homogén tudósközösségre vonatkozó feltételezés - amely a paradigma-koncepció hátterében áll -, az utóbbi évtizedek tudományos gyakorlatának tükrében tarthatatlan idealizációnak bizonyult. De rámutattunk arra is, hogy a modern tudomány korábbi időszakára vonatkozóan, milyen lényegi tényezők elhanyagolásához vezetett. Ha a kutatói közösség szerkezetére és társadalmi kölcsönhatásaira vonatkozó képet árnyalnunk kell, akkor a kutatást vezérlő és a tudományos eredmények elfogadását meghatározó (2) normáknak és értékekenek a tudásban játszott szerepére vonatkozó elképzeléseket is felül kell vizsgálni. Tanulmányainkban a megismerés és bizonyos normák összefüggését vizsgáltuk Polányi, Kuhn és Feyerabend nyomán. Végül pedig ott kíséreltük meg kimutatni az externális tényezők hatását, ahol az internális megközelítések a legerősebbnek tűnnek, a tudomány (3) érvelési-logikai eszközeiben. Ahhoz hogy a tudományos évelésekben kimutathassuk az externális - vagyis a formális érvényességen (validity) és helytállóságon (soundness) kívüli - tényezőket, megvizsgáltuk a formális struktúrákra vonatkozó tudományokban, matematikában és a logikában működő externális hatásokat. | The external factors influencing knowledge were studied, and their relation to what counts as accepted scientific knowledge. There main factors were focused on: (1) the social factors, (2) norms and values, and (3) the informal reasoning structures. We argue that the inhomogenity of the scientific community and its many-faceted interaction with the rest of society urges us to revise our views concerning the ways social factors determine scientific knowledge. This insight also makes it possible for us to understand historical cases in a more profound way. It was also analyzed how norms and values, and the way scientific points are argued play interesting roles in the production and acceptance of scientific knowledge

Polányi Mihály tudományos és tudományfilozófiai életművének kutatása = Michael Polanyi`s scientific and philosophical oeuvre

Megtörtént a Polányi-hagyaték legjelentősebb részének digitalizálása. Az anyagot 16 db CD-ROM-om rögzítettük. Az anyag áttekintése után, részben elkészült az elektronikus katalógus, amely rövid leírást tartalmaz az egyes tételekről. A kutatás szakmai feladata volt Polányi fizikai-kémiai eredményeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerezése és értékelése. A kutatás tudománytörténeti iránya vizsgálta az eredmények megszületésének körülményeit és hatásukat. E részfeladat keretében 2003. júniusában konferenciát rendeztünk "Polányi a kémikus" címmel, melyen Polányi tudományos eredményeit fizikusok, kémikusok, tudománytörténészek elemezték. A kutatás kiemelten foglalkozott Polányi poszt-kritikai ismeretelméletének és tudományfilozófiájának történeti kapcsolataival, hatásaival, különös tekintettel a kuhniánus fordulatra. Tanulmányok készültek, melyek Polányi tudományfilozófiáját szisztematikus elemzésnek és kritikának vetették alá. Polányi tudomány-, illetve társadalomfilozófiájára vonatkozó kutatásokhoz kapcsolódva, azok részeként, már elkészült Polányi Mihály The Logic of Liberty című kötetének fordítása, és nyelvi lektorálás alatt áll. | 46 microfilms containing the most important part of Polanyi?s bequest were digitalized and electronically stored on 16 CDs. Part of the catalogue of this library has been completed. The catalogue includes a short description on each item. A complex research on Polanyi-oeuvre was completed involving - historical researches on his scientific works in chemistry, - historical investigations on his role and impact in the philosophy of science, and - systematic analyses of his theory of knowledge, his philosophy of science, and his social philosophy. As part of the latter, the Hungarian translation of his book, The Logic of Liberty has been completed

KUHN'S ASSUMPTIONS CONCERNING THE MEANING OF SCIENTIFIC THEORIES

In following paper I will analyse two of Kuhn's assumptions which lay behind his semantical theory leading to the famous meaning-variance thesis. By critising these two assumptions I will try to show the inadequacy of his semantics thereby attacking the foundations of the problem of meaning-variance

WHAT CAN WE DO WITH SCIENTIFIC THEORIES? The meaning of theories from an external perspective

It is a paper about how we should approach the interpretation of scientific theories from externalist viewpoint. We consider all the factors - also which are external to the internal research activity of science - which influence the meaning of scientific theories