Endotoxinok, citokinek, szabad gyökök szerepének, farmakogenetikai eltéréseknek a vizsgálata Crohn-betegség kezelésében és aktivitásának nyomon követésében = Investigation of the role of endotoxines, cytokines, free radicals, and pharmacogenetical differences in the activity and follow-up treatment of Crohn's disease

Jelen vizsgálatunk során célul tűztük ki, hogy újonnan diagnosztizált, ill. a betegség aktív stádiumában lévő Crohn betegeinknél vizsgáljuk immunszuppresszív terápia, ill. jejunális táplálás mellett az endotoxin és a citokinek (TNF-?, IL-6) szintjeinek változását a hagyományosan kontrollált laborparaméterek mellett. Crohn betegség (CD) klinikai tüneteinél colonoscopiát, CT enteroklízist és hisztológiai vizsgálatot követően a megkezdett immunszuppresszív kezelés mellett vizsgáltuk ELISA módszerrel a plazma TNF-?, IL-6, endotoxin szint változásait. Eredményeink: Jejunális táplálás során betegeinkben a TNF-? és IL-6 szintek bár csökkentek, ennek mértéke nem volt szignifikáns. Az endotoxin kimutatás kapcsán értékelhető endotoxin szintet nem észleltünk Crohn-betegeinkben. Aktív CD-ben szenvedő betegek immunszuppresszív kezelése nyomán a TNF-?, IL-6, és CRP értékek szignifikánsan csökkentek. Következtetéseink: A jejunális táplálás gyulladásos paraméterekre gyakorolt hatására vonatkozóan a kis esetszám, ill. a CD aktivitás jelentős, adott betegcsoporton belüli eltérései miatt egyértelmű következtetés nem vonható le. Az endotoxin szint meghatározás a CD aktivitás jelzésére nem alkalmas. Crohn betegeinkben TNF-?, IL-6 szintek mérése valószínűleg felhasználható a betegség aktivitásának követésére immunszuppresszív kezelés bevezetését követően, a terápiás válasz korai kimutatásában, szemben a hagyományosan vizsgált laborparaméterekkel. | In the present study we aimed to examine in our patients with CD the changes of endotoxin and cytokines (TNF-?, IL-6) plasma levels during immunosuppressive therapy and jejunal nutrition besides the routine laboratory parameters. Methods: At clinical and laboratory manifestations of CD, after colonoscopy, CT enterography and histology we examined the plasma TNF-?, IL6, endotoxin levels with ELISA before and during treatment. Results: Plasma TNF-? and IL6 levels were decreased non-significantly during jejunal feeding in our CD patients. Our examinations showed no appraisable endotoxin levels in CD. Patients with active CD responded with a significantly decreasing TNF-?, IL-6, and CRP plasma concentrations on combined immunosuppressive therapy. None of the routine laboratory examinations during the follow-up of CD treatment were significantly changed on a short term. Conclusions: We cannot conclude any unambiguous effect of jejunal feeding on the inflammatory parameters, possible because of the low number of patients, and the wide range of CD activity in our patients. Determination of endotoxin levels is not applicable method for signaling of CD activity. Measurements of TNF-?, IL-6 levels in CD patients is possible useful for the follow up of disease activity during immunosuppressive therapy, and for the early recognition of therapeutic response, in contrast with the routine laboratory examinations

Real-life efficacy of vedolizumab on endoscopic healing in inflammatory bowel disease - A nationwide Hungarian cohort study

Background: GEMINI trials demonstrated the therapeutic efficacy of vedolizumab (VDZ) in Crohn's disease (CD) and ulcerative colitis (UC).Research design and methods: Aim of this study was to determine the real-life effectiveness of VDZ on endoscopic healing in the Hungarian nationwide cohort of inflammatory bowel disease (IBD) patients based on changes on clinical and endoscopic scores. Every adult IBD patient in the country (121 UC and 83 CD) who completed short-term VDZ therapy were enrolled, of which 72 UC and 52 CD patients could complete the long-term therapy.Results: Rates of endoscopic healing were substantially higher in UC compared with CD patients during short- and long-term therapy (52.9% vs. 21.7%, p<0.0001, and 51.4% vs. 21.2%, p=0.015, respectively). In CD, the rate of endoscopic healing was lower at week 14 compared with week 22 (14.5% vs. 37.0%, p=0.026). Prior anti-TNF-alpha therapy (88.73%) was not associated with a significant decrease in therapeutic response. Average disease duration was significantly lower in CD patients achieving endoscopic healing at week 52 (11.75 vs. 5.27 years, p=0.007).Conclusions: VDZ therapy is an effective therapeutic option in anti-TNF-alpha refractory IBD. However, endoscopic healing rate was substantially lower and showed a significant delay in CD compared with UC

Fabry-betegség – diagnosztikai útmutató

Az X-kromoszómához kötötten öröklõdõ Fabry-betegség a galaktozidáz-a gén betegségokozó variációinak következtében létrejövõ a-galaktozidáz-A enzim instabilitása, csökkent biológiai aktivitása vagy hiánya miatt kialakuló lizoszomális tárolási megbetegedés. A kóros enzimmûködés/enzimhiány glikoszfingolipid felhalmozódáshoz, gyakran már gyermekkorban jelentkezõ klinikai tünetegyütteshez, és fõleg a harmadik évtized után kialakuló, életet veszélyeztetõ szövõdmények kialakulásához vezethet. Jelenleg Magyarországon betegség-specifikus terápiaként enzimpótló kezelés vagy farmakológiai chaperon terápia áll rendelkezésre. A helyes diagnózis elengedhetetlen a megfelelõ betegség-specifikus terápia kiválasztásához és minél elõbbi elindításához, hogy a glikoszfingolipid felhalmozódás okozta irreverzibilis károsodások kialakulását megelõzzük, illetve lassítsuk. Részletesen bemutatjuk a klinikai tüneteket, a molekuláris diagnosztikát és diagnosztikai kritériumrendszert, valamint ismertetjük a genotípus-fenotípus összefüggéseket. A jelen dolgozatban megjelenõ ajánlásokat egy, a magyarországi Fabry-betegek kezelésében részt vevõ orvosokból, a diagnosztika területén dolgozó biológusokból és egyéb szakemberekbõl álló multidiszciplináris munkacsoport foglalta össze. A munkacsoport áttekintette a korábbi klinikai tanulmányokat, a publikált vizsgálatokat és a közelmúltban megjelent nemzetközi és nemzeti útmutatókat