The Hungarian adaptation of the 25-item Connor-Davidson Resilience Scale

Elméleti háttér: A rezíliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A Connor-Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) a lelki ellenálló képesség mérésére kidolgozott eszköz. Cél: A kutatás célja a 25-itemes CD-RISC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 100 fős autoimmun betegcsoport (átlagéletkor = 51,49 év; szórás = 12,87 év) és 164 fős egészséges kontrollcsoport vett részt (átlagéletkor = 43,77 év; szórás = 15,78 év), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Connor-Davidson Rezíliencia Skála, Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS), Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI). Eredmények: Magyar mintán a konfirmatív faktorelemzés nem igazolta az eredeti rezíliencia-kérdőív 5-faktoros struktúráját, míg a feltáró faktorelemzés 6 faktort eredményezett. A kérdőív Cronbach-alfa értéke magas (0,869) volt. A CD-RISC az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel. Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a TCI önirányítottságot (r = 0,449; p < 0,001) és együttműködést (r = 0,171; p < 0,05) mérő skáláival; míg szignifikáns negatív együttjárást a TCI ártalomkerülést mérő skálájával (r = –0,558; p < 0,001) és a HADS depressziót (r = –0,477; p < 0,001) és szorongást (r = –0,326; p < 0,001) mérő alskáláival. Egy bináris logisztikus regresszió-analízis eredményei igazolták, hogy a CD-RISC alkalmas az autoimmun beteg és egészséges csoport elkülönítésére a rezíliencia értékek mentén. Következtetések: Összességében elmondhatjuk, hogy a 25-itemes CD-RISC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek, a kérdőív megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a rezíliencia mérésére

See and judge - Examination of the affective aspects appearing in the early stages of information processing and their determination by personality with fMRI and Szondi test

A dolgozatban az észlelés és az arra adott korai válasz folyamatát vizsgáltam két kutatás bemutatásán keresztül. Az első az agyi folyamatok felől közelít, és arra keresi a választ, hogy az emberi információfeldolgozásnak a korai szakaszában is beszélhetünk-e már arról, hogy nem csupán agyunk kognitív feldolgozási része működik, hanem szükség esetén, amikor a feldolgozandó inger nem egyértelmű, vagyis a kognitív kiértékelés korlátozott, akkor más, affektív folyamatok jelennek meg és hozzájárulnak egy adott probléma megoldásához. Ennek a jelenségnek a bemutatására agyi képalkotó eljárással (fMRI) végeztem vizsgálatokat, egyszerű vizuális keresés és ennek egy módosított fajtája, a változási vakságon alapuló eljárás használatával. Eredményeim szerint a változási vakság feladatokban, ahol a vizsgálati személynek egy kognitív szempontból bizonytalan célobjektumot kell megtalálnia, affektív folyamatok kapcsolódnak be a feldolgozási folyamatba, amelyek a limbikus rendszer meghatározott területének aktivitásában figyelhetők meg. Dolgozatom másik részében a személyiség-lélektan szempontjából közelítettem meg a kérdést. Hipotézisem szerint az észlelés első pillanatától kezdve a kognitív feldolgozással párhuzamosan indul meg az információk affektív feldolgozása is, amelyre az adott egyén személyisége jelentős befolyást gyakorol. Ennek vizsgálatához a Szondi-tesztet használtam fel. A teszt képválasztásokon alapul, ahol mentálisan beteg emberek képei közül kell szimpatikus és antipatikus arcokat választani. Mivel a választás pusztán szimpátián és antipátián alapul, a döntés meghozatalakor a vizsgálati személynek a megjelenő affektív jelzésekre kell figyelnie. Alapfeltevésem szerint, amennyiben az információfeldolgozásnak ebben a korai szakaszára a személyiség lényeges tényezői is hatással vannak, akkor más, sztenderd személyiségvizsgáló eljárással is igazolhatók lesznek a Szondi-tesztből származó adatok. A vizsgálatok eredményei ezt a felvetésemet alátámasztották