Komplex biodiverzitás-tanulmányok kéregtelepű zuzmótaxonokon. II. További taxonok, újabb módszerek = Complex biodiversity studies on crustose lichens II. Further taxa, new methods

Összeállítottuk a hazai zuzmók (lichenizált gombák) 196 nemzetséghez tartozó 864 fajának és a zuzmólakó mikrogombák 38 nemzetséghez tartozó 54 fajának revideált fajlistáját. Florisztikai kutatásaink eredményeként Magyarország flórájára 29 zuzmófajt és 3 mikrogombafajt újként mutattunk ki. Közreműködtünk 8 zuzmófaj (Cetraria aculeata, Cladonia arbuscula, C. magyarica, C. mitis, C. rangiferina, Usnea florida, Xanthoparmelia pseudohungarica és X. subdiffluens) törvényes védelmének elérésében (23/2005(VIII.31) KvVM; 18/2008(VI.19.) KvVM). Igazoltuk 3 hazai Toninia faj (T. opuntioides, T. physaroides és T. sedifolia) különálló előfordulását, és kisebb különbségeket mutattunk ki a populációk között ITS, nucLSU és nucSSU szekvenciák alapján. A T. physaroides szekvenciái újak a GenBank adatbázis számára. E fajok élőhely-preferenciája különbözött a talajréteg-vastagság és a talajkarbonát-tartalom vonatkozásában. HPLC vizsgálatunk jelentős eltérést mutatott ki az eltérő környezetminőségű élőhelyek zuzmópopulációiban HPTLC-vel azonosított zuzmóanyagok mennyiségében. A változások genetikai hátterének kutatása azonban nem jelzett különbséget. A trópusi esőerdők bioindikációjában jelentős szerepet betöltő levéllakó kéregtelepű zuzmók újabb svéd és magyar (Thor 1985, Pócs 2003) Fiji szigeteki gyűjtéseinek feldolgozása alapján a területről igazolt 78 faj közül 70 a területre új adat, 3 faj pedig a tudományra nézve is új (Calopadia fijiensis, Porina kadavuensis, P. taveuniensis). | The checklist of Hungarian lichen-forming fungi was compiled. It contains 864 species of 196 genera. Further 54 lichenicolous fungi of 38 genera are also listed. From recent collections 29 lichen species and 3 species of lichenicolous fungi are new for the flora of Hungary. Due to our research activity 8 lichen species (Cetraria aculeata, Cladonia arbuscula, C. magyarica, C. mitis, C. rangiferina, Usnea florida, Xanthoparmelia pseudohungarica and X. subdiffluens) became protected by law (23/2005(VIII.31) KvVM; 18/2008(VI.19) KvVM). Independent occurrence of 3 Toninia species (T. opuntioides, T. physaroides and T. sedifolia) and slight differences among their populations were justified by ITS, nucLSU and nucSSU sequences. The sequences of T. physaroides are new for database GenBank. Habitat preferences of these species are different in thickness and carbonate content of soil under lichen thalli. According to HPLC investigations of lichen substances identified by HPTLC from various environmental conditions differ quantitatively. However, no molecular genetic differences affected by these conditions were detectable. Foliicolous crustose lichens important in bioindication of tropical rainforests were studied in recent Swedish and Hungarian (Thor 1985, Pócs 2003) collections from Fiji Islands. From the 78 species currently known, 70 are new for the investigated area, 3 species (Calopadia fijiensis, Porina kadavuensis, P. taveuniensis) are also new for science

Phylogenetic generic classification of parmelioid lichens (Parmeliaceae,Ascomycota) based on molecular, morphological and chemical evidence.

Parmelioid lichens are a diverse and ubiquitous group of foliose lichens. Generic delimitation in parmelioid lichens has been in a state of flux since the late 1960s with the segregation of the large, heterogeneous genus Parmelia into numerous smaller genera. Recent molecular phylogenetic studies have demonstrated that some of these new genera were monophyletic, some were not, and others, previously believed to be unrelated, fell within single monophyletic groups, indicating the need for a revision of the generic delimitations. This study aims to give an overview of current knowledge of the major clades of all parmelioid lichens. For this, we assembled a dataset of 762 specimens, including 31 of 33 currently accepted parmelioid genera (and 63 of 84 accepted genera of Parmeliaceae). We performed maximum likelihood and Bayesian analyses of combined datasets including two, three and four loci. Based on these phylogenies and the correlation of morphological and chemical characters that characterize monophyletic groups, we accept 27 genera within nine main clades. We re-circumscribe several genera and reduce Parmelaria to synonymy with Parmotrema. Emodomelanelia Divakar & A. Crespo is described as a new genus (type: E. masonii). Nipponoparmelia (Kurok.) K.H. Moon, Y. Ohmura & Kashiw. ex A. Crespo & al. is elevated to generic rank and 15 new combinations are proposed (in the genera Flavoparmelia, Parmotrema, Myelochroa, Melanelixia and Nipponoparmelia). A short discussion of the accepted genera is provided and remaining challenges and areas requiring additional taxon sampling are identified