The Diversity of Knowledge Concerning Geographical Areas Based on Surveys Conducted in Institutions of Primary Education in Hungary

My study will discuss the Hungarian public education system, more specifically, the knowledge about and the measurement of the concept of geographical areas as they appear in the subject Hon- és népismeret [approximately: Our Homeland and Its People(s)] in the Hungarian primary education system. The cultural landscape formed by human activity is an important part of Hon- és népismeret education, which also in- cludes knowledge of spatiality, ethnographic geographical areas and maps. In my research, I was interested what students taking Hon- és népismeret courses think and know about geographical areas; moreover, if they can use maps and place major Hungarian and ethnographic geographical areas (provinces) on blind maps. In my search, I have conducted a survey among students learning Hon- és népismeret in primary schools in Debrecen with the aim of measuring their knowledge of geo- graphical areas and ethnographic geographical areas, especially related to the use of maps. So, in my study, I present all the tasks of the survey and the students’ answers. Furthermore, I describe the method used during the survey and the data processing

"Hát az volt a divat" - A magyar vidék alulértékelt építészeti öröksége: a kockaház = “Well, that was the trend.” – The undervalued architectural heritage of rural Hungary: the Hungarian cube

Recenzió: Tamáska Máté – Szolnoki József (2021): Kockaház. A 20. század vidéki háztípusa. Budapest, Martin Opitz Kiadó, 286 oldal

A hagyomány innovációjának vizsgálata a hon- és népismerettanár szakos hallgatók körében

A hagyomány szerves része az emberi kultúrának. Alapvetően határozza meg a kultúra kontinuitását. A gyorsan változó életünkben a tradíciók fennmaradása, az új körülményekhez való idomulásában rejlik. Mivel egy folyamatosan fejlődő, átalakuló világról van szó, így egyértelmű, hogy az oktatási módszereknek is követniük kell ezt a változást. Ezáltal a tradíció és a változás kapcsolódásából kiindulva, célszerűnek tartottam a hon- és népismerettanár képzésben résztvevő hallgatók hagyománnyal kapcsolatos ismereteit feltárni, hogy képet kapjunk az örökség innovációjáról a felsőoktatásban. Kutatásomban a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén, a hon- és népismerettanár szakos hallgatók örökségátadás gyakorlati színtereinek vizsgálatára törekedtem. A kutatás jelentősége, hogy képet kíván adni a digitális nemzedék hagyománnyal, kultúrával kapcsolatos szemléletéről, amely támpontként szolgálhat az oktatási módszerek innovációjában. Célom feltérképezni a digitális nemzedék múlttal való kontaktusát, a szellemi kulturális örökségátadás gyakorlatának folyamatát. Arra keresem a választ, hogy a hon- és népismerettanár képzés hogyan és milyen mértékben játszik szerepet a hallgatók tradícióval kapcsolatos meglátásaira, tudására. A téma vizsgálatának és eredményének jelentősége a digitális nemzedék hagyománnyal, kultúrával kapcsolatos szemléletének feltárásában, a szellemi kulturális örökség továbbadásának módszeréhez való hozzájárulásában látom. Véleményem szerint az eredmény támpontot jelenthet a felsőoktatási képzés metódusának innovációjában, valamint a hallgatók értéktudatos látásmódjának fejlesztésében