Neurokognitív zavarok diagnosztizálási és kezelési lehetőségei Parkinson-kórban

Absztrakt Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen bemutatják a Parkinson-kórhoz társuló neurokognitív zavarok jellegzetességeit, felmérésük lehetséges módjait és kezelési lehetőségeit. A neurokognitív zavarok meghatározását sokáig nehezítette a diagnosztikai kritériumrendszerek sokszínűsége. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által a Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének ötödik átdolgozása (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) magával hozta a major és az enyhe neurokognitív zavar megnevezéseket a demencia és az enyhe kognitív zavar fogalmát helyettesítendően. A DSM-5 neurokognitív zavarra vonatkozó definíciói a klinikumban jól alkalmazhatóak, ám szükségessé vált a leggyakrabban használt szűrőtesztek, úgymint a Mini-Mentál Státus Vizsgálat, az Addenbrooke Kognitív Vizsgálat, a Montreal Kognitív Felmérés és a Mattis Demencia Pontozó Skála új kritériumrendszerhez való adaptálása. Magyar Parkinson-kóros populáción végzett validálási vizsgálatok alapján a minor neurokognitív zavarra vonatkozóan a legjobb diszkriminációs képességgel rendelkező határértékek az iskolázottság mértékétől függően változnak (Addenbrooke Kognitív Vizsgálat: 0–8 év iskolázottság esetén: 82,5, 9–12 év esetén: 83,5, ≥13 év esetén: 84,5 pont; Mini-Mentál Státus Vizsgálat: 26,5–27,5–28,5 pont; Montreal Kognitív Felmérés: 23,5–24,5–24,5 pont; Mattis Demencia Pontozó Skála: 138,5–139,5–139,5 pont). Orv. Hetil., 2015, 156(23), 915–926

Neurokognitív zavarok diagnosztizálási és kezelési lehetőségei Parkinson-kórban

Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen bemutatják a Parkinson-kórhoz társuló neurokognitív zavarok jellegzetességeit, felmérésük lehetséges módjait és kezelési lehetőségeit. A neurokognitív zavarok meghatározását sokáig nehezítette a diagnosztikai kritériumrendszerek sokszínűsége. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által a Men- tális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének ötödik átdolgozása (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, DSM-5) magával hozta a major és az enyhe neurokognitív zavar megnevezéseket a demencia és az enyhe kognitív zavar fogalmát helyettesítendően. A DSM-5 neurokognitív zavarra vonatkozó defi ní- ciói a klinikumban jól alkalmazhatóak, ám szükségessé vált a leggyakrabban használt szűrőtesztek, úgymint a Mini- Mentál Státus Vizsgálat, az Addenbrooke Kognitív Vizsgálat, a Montreal Kognitív Felmérés és a Mattis Demencia Pontozó Skála új kritériumrendszerhez való adaptálása. Magyar Parkinson-kóros populáción végzett validálási vizsgá- latok alapján a minor neurokognitív zavarra vonatkozóan a legjobb diszkriminációs képességgel rendelkező határér- tékek az iskolázottság mértékétől függően változnak (Addenbrooke Kognitív Vizsgálat: 0–8 év iskolázottság esetén: 82,5, 9–12 év esetén: 83,5, ≥13 év esetén: 84,5 pont; Mini-Mentál Státus Vizsgálat: 26,5–27,5–28,5 pont; Montre- al Kognitív Felmérés: 23,5–24,5–24,5 pont; Mattis Demencia Pontozó Skála: 138,5–139,5–139,5 pont)

Screening Mild and Major Neurocognitive Disorders in Parkinson’s Disease

Introduction. Among the nonmotor features of Parkinson’s disease (PD), cognitive impairment is one of the most troublesome problems. New diagnostic criteria for mild and major neurocognitive disorder (NCD) in PD were established by Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders 5th edition (DSM-5). The aim of our study was to establish the diagnostic accuracy of widely used screening tests for NCD in PD. Methods. Within the scope of our study we evaluated the sensitivity and specificity of different neuropsychological tests (Addenbrooke’s Cognitive Examination (ACE), Mattis Dementia Rating Scale (MDRS), Mini Mental State Examination (MMSE), and Montreal Cognitive Assessment (MoCA)) in 370 PD patients without depression. Results. MoCA and ACE feature the finest diagnostic accuracy for detecting mild cognitive disorder in PD (DSM-5) at the cut-off scores of 23.5 and 83.5 points, respectively. The diagnostic accuracy of these tests was 0.859 (95% CI: 0.818–0.894, MoCA) and 0.820 (95% CI: 0.774–0.859, ACE). In the detection of major NCD (DSM-5), MoCA and MDRS tests exhibited the best diagnostic accuracy at the cut-off scores of 20.5 and 132.5 points, respectively. The diagnostic accuracy of these tests was 0.863 (95% CI: 0.823–0.897, MoCA) and 0.830 (95% CI: 0.785–0.869, MDRS). Conclusion. Our study demonstrated that the MoCA may be the most suitable test for detecting mild and major NCD in PD

Visuospatial impairment in Parkinson's disease: The role of laterality

Asymmetry is one of the unique and mysterious features of Parkinson ’ s disease (PD). Motor symptoms develop unilaterally either on the left (LPD) or the right side (RPD). Incongruent data are available whether the side of onset has an impact on cognition in PD. The objective of this study is to compare the visuospatial performance of RPD and LPD patients. Seventy-one non-demented, non-depressive and right-handed patients were categorized into RBD ( n = 36) and LPD ( n = 35) groups. Rey-Osterrieth Complex Figure Test (ROCF) was evaluated by both the Taylor ’ s and Loring ’ s scoring systems. Subsequently, we also performed subgroup analyses on patients having short disease duration ( ≤ 5 years, 15 RBD and 15 LPD patients). The standard analysis of ROCF (Taylor ’ s system) did not reveal any differences; however, the utilization of the Loring ’ s system demonstrated that LPD patients had significantly worse visuospatial performance than the RPD subjects (3.0 vs. 2.0 points, median, p = 0.002). Correlation between the number of spatial errors and the degree of asymmetry was significant ( r = − 0.437, p = 0.001). However, this difference could not be observed in PD patients with short disease duration. LPD patients had worse visuospatial performance than the RPD subjects and the number of errors tightly correlated with the degree of asymmetry and long disease duration

Sensitivity and specificity of Addenbrooke’s Cognitive Examination, Mattis Dementia Rating Scale, Frontal Assessment Battery and Mini Mental State Examination for diagnosing dementia in Parkinson’s disease

INTRODUCTION: Among the non-motor features of Parkinson's disease (PD), cognitive impairment is one of the most troublesome problems. Highly sensitive and specific screening instruments for detecting dementia in PD (PDD) are required in the clinical practice. METHODS: In our study we evaluated the sensitivity and specificity of different neuropsychological tests (Addenbrooke's Cognitive Examination, ACE; Frontal Assessment Battery, FAB and Mattis Dementia Rating Scale, MDRS) in 73 Parkinson's disease patients without depression. By receiver operating characteristic curve analysis, these screening instruments were tested against the recently established clinical diagnostic criteria of PDD. RESULTS: Best cut-off score for ACE to identify PDD was 80 points (sensitivity = 74.0%, specificity = 78.1%). For FAB the most optimal cut-off value was 12 points (sensitivity = 66.3%, specificity = 72.2%); whereas for MDRS it was 125 points (sensitivity = 89.8%, specificity = 98.3%). Among the examined test batteries, MDRS had the best clinicometric profile for detecting PDD. CONCLUSION: Although the types of applied screening instruments might differ from movement disorder clinic to clinic within a country, determination of the most specific and sensitive test for the given population remains to be an important task. Our results demonstrated that the specificity and sensitivity of MDRS was better than those of ACE, FAB and MMSE in Hungary. However, further studies with larger sample size and more uniform criteria for participation are required to determine the most suitable screening instrument for cognitive impairment

Comparing Sensitivity and Specificity of Addenbrooke’s Cognitive Examination-I, III and Mini-Addenbrooke’s Cognitive Examination in Parkinson’s Disease

Background. Parkinson’s disease (PD) is the second most common neurodegenerative disorder characterized by numerous motor and nonmotor symptoms. Neurocognitive disorders (NCD) are one of the most troublesome problems and their diagnosis is often challenging. Methods. We compared the sensitivity and specificity of several versions of Addenbrooke Cognitive Examination (ACE, ACE-III, and Mini-ACE) on 552 subjects with PD. Normal cognition, mild and major NCD were judged in accordance with the respective criteria of the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders 5th edition. Subsequently, we applied the receiver operation characteristic (ROC) analysis in comparison of different education levels. Results. For subjects with education level 0–8 and 9–12 years, the ACE-III had the best discriminating capabilities for mild NCD (cut-off scores: 83.5 and 85.5 points, respectively), while Mini-ACE was the best for subjects having education > 12 years (cut-off score: 25.5 points). For detecting major NCD, ACE-III had the best diagnostic accuracy in all levels of education (cut-off scores: 70.5, 77.5, and 78.5 points for subjects having education level 0–8, 9–12, and >12 years, respectively). Conclusion. ACE-III and its nested version, the Mini-ACE, had the best screening abilities for detecting mild and major NCD in PD