A Gellért-hegyi sikló mérnökgeológiája

A Gellért-hegyre tervezett sikló és a mellette kialakítandó garázs mérnökgeológiai és hidrogeológiai viszonyait mutatja be a cikk. A terület földtani viszonyainak megismerésére 10 magfúrás, kutató aknák készültek. A sikló nyomvonal budai márgában fut, a kőzet felső zónája sárga agyagos, majd ez alatt szürke cementált mészmárga rétegek találhatók. Az eocén márga alatt fúrással feltártuk a hegy fő tömegét alkotó triász dolomitot, amelyben karsztos üregeket mutattak ki a vizsgálatok. A márga dőlése változó a fúrások alapján átlagosan 10-15°-os, de helyenként 30-40°-os meredek dőlésű rétegeket is találtunk. Tektonizáltságára jellemző, hogy réteg menti vetők, csúszólapok tagolhatják, de meredek, 60-75°-os kalcittal részben kitöltött repedéseket is találtunk. A márga felső zónája gyenge (RMR IV. oszt), mélyben fekvő cementált zónája jó (RMR II. oszt) paraméterekkel rendelkező kőzettestnek tekinthető. A 2 éves adatsorok és a vízszint mérések alapján meghatároztuk a maximális várható vízállást

Újlipótváros–Angyalföld: kiemelkedő geotermikus anomáliák és tektonikai értelmezésük hőszivattyús szondatesztadatok alapján

Városaink földtani felépítéséről a legtöbb új földtani információt a nagy számban készülő, jellemzően 100–150 méter mély, geotermikus hőszivattyús fúrások alapján kaphatnánk. Sajnos ez többnyire csak elvi lehetőség, még a nagy méretű beruházások többségénél is csak a kőzethőmérsékleti adatok mérésére kerül sor. Anyagunkban az ilyen fúrásmezők tervezéséhez készülő termikus tesztelések hőmérséklet-alapállapot adatait gyűjtöttük össze és értékeltük a főváros XIII. kerületének a térségéből. Újlipótváros alatt intenzív, felszínközeli, pozitív hőmérsékleti anomáliát mutattunk ki. A Váci út és a Dózsa György út sarkánál 120 m mélységben mért 66 °C kőzethőmérséklet Magyarország legmagasabb (forrásoktól független) geotermális gradiensét eredményezi. A vizsgált területen ismert és korábban feltételezett tektonikai elemekkel nem volt magyarázható a jelenség. A hőmérsékletadatok alapján új tektonikus elemeket kell feltételezni. Értelmezésünk szerint a XIII. kerület két része, Újlipótváros és Angyalföld között éles tektonikai határ rajzolódik ki, amely a Budai Termális Vonal teljes vetőzónáját is érintheti. Adataink alapján a BTV fővetőjének a lefutása módosul, és a hozzá kapcsolódó hévízmegcsapolási terület is a folyómedernél jóval szélesebb zónára terjedhet ki. Továbbá Újlipótváros alatt egy eddig ismeretlen, a felszín közelébe felnyúló alap hegységi kiemelkedést valószínűsítünk. Ebből a kiaknázatlan földtani szerkezetből közvetlen fűtésre alkalmas hévíz lehet beszerezhető már 100–300 m mélységből. A XIII. kerület északi felén, 30–90 méter között miocén üledékekben az előzővel ellentétes, negatív geotermikus anomália rajzolódik ki, ugyanis a kőzethőmérséklet a felszínközeli értékhez képest több fokkal alacsonyabb. Ez a jelenség több egymástól távolabb eső fúrásban, eltérő időben, eltérő műszerekkel vizsgálva is észlelhető volt. Véleményünk szerint ez a negatív anomália mesterséges eredetű, értelmezésére három teóriát állítottunk fel. Az első a városi jéggyár aktív hűtését tételezi fel, a másik kettő a felsőbb rétegek felfűtöttségéből eredezteti a mélység felé csökkenő hőfokokat. Az adatok feldolgozása során nyert tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a jövőbeni geotermikusszonda-tesztelési jegyzőkönyvek tartalmának a pontosítására, a fúrási eredmények archiválására és a mély fűtési és a sekély hőszivattyús hűtési és fűtési célú építőipari projektek összehangolására

The Origin of Dissolved Sulphate in the Thermal Waters of Budapest Inferred from Stable S and O Isotopes

The thermal waters produced by wells and springs from the Buda Thermal Karst in Budapest and its surroundings are rich in dissolved sulphate. Radiocarbon ages indicate that waters of T &gt;45 ℃ were infiltrated during the Ice Age (more than 11 thousand years ago), on the higher elevations of the Buda-Pilis Hills, whereas waters of lower temperatures were infiltrated during the Holocene. For the origin of dissolved sulphate, two hypotheses can be set up: (1) the dissolved sulphate originates from the oxidation of the sulphide (pyrite) of Oligocene Clay Formation; (2) it is the dissolution product of the sulphate minerals (gypsum and anhydrite) of older carbonaceous rocks (limestone and dolomite). The isotopically stable sulphur composition of the dissolved sulphate in the thermal water (δ34S = 9.7‰ to 17.7‰) indicates its marine origin, so likely it dissolved from the older Permian evaporites.</jats:p

The Origin of Dissolved Sulphate in the Thermal Waters of Budapest Inferred from Stable S and O Isotopes

The thermal waters produced by wells and springs from the Buda Thermal Karst in Budapest and its surroundings are rich in dissolved sulphate. Radiocarbon ages indicate that waters of T &gt;45 ℃ were infiltrated during the Ice Age (more than 11 thousand years ago), on the higher elevations of the Buda-Pilis Hills, whereas waters of lower temperatures were infiltrated during the Holocene. For the origin of dissolved sulphate, two hypotheses can be set up: (1) the dissolved sulphate originates from the oxidation of the sulphide (pyrite) of Oligocene Clay Formation; (2) it is the dissolution product of the sulphate minerals (gypsum and anhydrite) of older carbonaceous rocks (limestone and dolomite). The isotopically stable sulphur composition of the dissolved sulphate in the thermal water (δ34S = 9.7‰ to 17.7‰) indicates its marine origin, so likely it dissolved from the older Permian evaporites