Méhnyakszűrés Magyarországon – epidemiológiai, történeti és módszertani vonatkozások = Cervical cancer screening in Hungary – epidemiological, historical and methodological aspects

A méhnyakrák kérdése újból előtérbe került, mivel előfordulása és halálozása hazánkban, az európai átlaghoz képest, magas. Annak ellenére, hogy a XXI. században már egyetlen nőnek sem szabadna méhnyakrák következtében elhaláloznia, a betegség Magyarországon napjainkban is évente csaknem 500 nő életét követeli. A méhnyakrák általában a transzformációs zónában (squamocolumnaris junctio) alakul ki hosszú évek alatt, metaplasia talaján. Ennélfogva a rákmegelőző állapotok felismerhetők és sikerrel kezelhetők még az invazív folyamat kialakulása előtt. A közlemény szerzői a méhnyakszűrés néhány epidemiológiai, történeti és metodikai vonatkozását foglalják össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 2063–2066. | The issue of cervical cancer has been raised again recently, as opposed to other states of the European Union our country shows a high incidence and mortality rate of cervical carcinoma. Although in the 21st century not a single woman should die of cervical cancer, cervical cancer claims the lives of approximately 500 women in Hungary annually until this day. The most typical point of development is where the columnar epithelium of the cervical canal and the squamous epithelium of the uterine cervix meet, the so called transformation zone (squamocolumnar junction). The disease is a several year long process of squamous epithelium metaplasia. This is what provides the opportunity for screening, as by recognizing the lesion in a precancerous state, treatment is possible prior to the development of a tumor. Authors review some epidemiological, historical and methodological issues related to cervical cancer screening. Orv. Hetil., 2011, 152, 2063–2066

Hogyan javítható a páciensek tájékozottsága a végzett műtétek kapcsán? – Megfontolások a mindennapi gyakorlat számára = How can patients’ understanding about their surgery be improved? – Implications for everyday practice

A pácienseink kezelésekről való tájékozottsága a megfelelő kommunikáció nagyon fontos eredménye. Az elégtelen kommunikáció félreértésekhez, aggodalomhoz és peres eljárások indításához vezethet. A betegoktatás céljából számos eszköz használható, de sebészeti beavatkozások esetében a műtétek filmre rögzítése a legmegfelelőbb. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a műtéti felvételek használhatóságát kívántuk tisztázni a tájékoztatás során, a pácienseink véleménye alapján. Betegek és módszer: A szerzők 100, nőgyógyászati endoszkópia előtt álló pácienst kérdeztek meg, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a műtétjükről felvétel készüljön. A szerkesztett felvételeket a kórházból való távozás előtt mutatták be a betegeknek, akik egyúttal egy kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A csoport összes páciense beleegyezett a felvétel készítésébe, és 92 beteg kívánta a műtéti felvételt megtekinteni. A filmek átlagos hosszúsága 5 perc volt. A páciensek 88%-a gondolta úgy, hogy a felvétel megtekintése hozzásegítette őket a betegségük és a kezelés lényegének jobb megértéséhez. Összegzés: A szerkesztett filmfelvételek segíthetnek abban, hogy a páciensek megértsék a betegségük, illetve a kezelés lényegét. Annak ellenére, hogy ez egy időigényes tájékoztatási forma, a filmek segíthetnek továbbá abban is, hogy a családorvosok is tájékozódhassanak betegeik kezeléséről. | The patients’ understanding about the treatments is a crucial result of the adequate communication. Inadequate communication may lead to misunderstanding, anxiety or litigation. Aiming to improve the patients’ perception several educational options can be used, but video recording is a far superior medium regarding surgical procedures. Objective: We evaluated the feasibility of video recordings of the surgical procedures as an educational tool upon our patients’ opinion. Patients and methodology: 100 patients scheduled for gynecologic endoscopic surgeries were asked if they would allow their surgery be recorded by the computer system. The edited recordings were shown before the patients’ discharge from the hospital, and their opinions were assessed using a questionnaire. Results: 100 (100%) patients agreed to their operation being recorded and 92/100 (92%) women wanted to see the film. The median duration of the edited recordings was 5 minutes. 88/100 (88%) of the patients answered that the edited films gave them a better perception of their condition and operation. 82 (82%) would have liked a copy of the film. Conclusions: Edited video recordings may help to inform patients regarding their medical condition and the procedures performed. Even though it is a time-consuming method, it may also help to provide in-depth information about the operation for the general prectinioners