A jó és rossz közti különbségtétel és a NAT

A NAT társadalomismeret tantárgynak a jó és rossz közti különbségtételre vonatkozó követelménye a 4. osztályos tanuló számára csak akkor reális, ha a tananyagban a bűnök és erények ismertetése szerepel. Sőt, mivel a jó és rossz közti különbségtételnél több fokozat lehetséges, ez a követelmény magasabb osztályokban is szerepelhetne, ha a magasabb szintű követelményhez a megfelelő tananyagot is biztosítjuk. Alapfokon elég, ha a tanuló különbséget tud tenni bűn és erény között. Középfokon erkölcsileg meg kell tudni ítélni egy cselekvést, egy folyamatot, egy kapcsolatot. Felsőfokon pedig erkölcsi ítéletet kell tudni mondani egy tv-darabról, egy regényről, vagy egy jogszabályról. A különbségtételt megnehezíti az a tény, hogy ma a társadalom sok bűnt nem tart annak, sőt néha a bűnből erényt csinálnak. A különbségek elbizonytalanodásának az oka, hogy elvesztettük a vonatkozási alapot

Érzelmekről általában

Az érzés lényege, hogy az én kapcsolódik valamihez. Az érzelmi élet az intelligenciához is hozzátartozik. Hogy lelkileg egészségesek legyünk, érzelmileg is táplálkozni kell. Az érzelmi elégedettségi küszöb azt jelenti, hogy megkapjuk a szükséges lelki simogatást. Az érzelmi élmény hatásá- ra megváltozik a bőr elektromos vezetőképessége, a vérnyomás és pulzusszám, de látható testi tünetek is jelentkezhetnek. Hiteles az az érzés, mely tényleges érzést fejez ki. A metakommunikációs jelzések akaratlanul is elárulják érzelmeinket. Az érzelmileg labilis személy boldogtalan és nehezen alkalmazkodik. Az érzelmi világunkhoz tartozik az együttérzés, az empátia, az érzelmek polarizáltsága, az érzelmi ragály, az érzelmi beállítottság, tisztában kell lennünk az érzelmek létrejöttével és gyermekeknél az érzelmek kialakulásával. Az érzelmek központja az agyban levő limbikus rendszer. Az érzelmi reagálásban szerepe van a vegetatív idegrendszernek, a belső elválasztású mirigyeknek, a hipotalamusznak és az agykéregnek. A konkrét érzelmeknek csak az alapja velünk született

A holisztikus nevelés

A fegyelmezés a gyermek magatartását szabályozza, míg a nevelés föleg az erkölcsiséggel foglalkozik. A valódi intelligencia az erkölcsi törvények ismeretét és betartá- sának szándékát is tartalmazza. Meg kellene teremteni az erkölcsi alapelvekben való egységet az iskolákban. Az ember testből, lélekből és szellemből áll. A holisztikus nevelés azt jelenti, hogy az egész embert neveljük. A testi nevelésnek az egészséges életmód testi vonatkozásaival is foglalkozni kellene. Az értelmi nevelés három irányú: az értelem fejlesztése, az értélem védelme és a helyes gondolkodás. Az akarati nevelés: akaraterő növelése és ellenállás a rossznak. Az érzelmi nevelés: a pozitív érzések tanulása és negatív érzések elutasítása. Vágyaink lehetnek hétköznapiak, lényegesek és sorsdöntőek. A szellemi nevelés: ide tartozik az erkölcsi nevelés és a szellemi alkotásra való nevelés, a hit és képzelet gyakorlása. Az erkölcsi nevelés: az erkölcsi törvények tanítása és az erre való ránevelés. Vizsgálni kell azt is, hogy mire van szüksége annak, akit nevelni akarunk, és azt is, hogy milyen embert akarunk nevelni