IMPLEMENTATION AND UNIFORM MANAGEMENT OF MODELLING ENTITIES IN A MASSIVELY FEATURE-OBJECT ORIENTED ADVANCED CAD ENVIRONMENT

Today we are spectators of the transition process in computer aided design from traditional geometry based on design systems to advanced computer-based engineering systems. The key is the feature technology that allows both integrating and managing modelling entities in a coherent way. Feature technology is developing rapidly. New research topics and contexts are emerging from time to time. This paper introduces concept, design and technological feature-objects to support operational, structural and morphological modelling of mechanical products. First, the feature-centred approaches to conceptual design are summarized and evaluated. Then an implementation of concept feature-objects and the methodology for using them is presented. The strength of concept feature-objects is in their morphology inclusive nature. They appear as parametrized three-dimensional skeletons providing geometrical representations for the modelled engineering conceptions. A concept feature-object models the physical ports, contact surfaces related to ports, bones between ports, DOF of ports, relevant physical parameters, scientific and empirical descriptions of intentional transformations and environmental effects. Concept feature-objects are related to design feature-objects that, in turn, are constructed of a relevant set of technological feature-entities. Concept feature-objects refer to the configurable and parametrized design feature-objects through an indexing mechanism. The conceptions have been tested during the programming and further development of the authors' PRODES system

A hisztériával kapcsolatos diskurzusok tanulságai a szomatizációs jelenségek és a betegségmagatartás megértéséhez = The relevance of discourses about hysteria in the understanding of somatization phenomena and illness behaviour

Napjainkban a magatartástudományok képviselőinek egyszerre kell számolniuk a betegségekkel kapcsolatos bizonyosság és tudás konfliktusait előhívó medikalizációs-technicizációs orvostudományi tendenciákkal és a társadalomtudományok ezekre reflektáló, kritikai és „posztmodern” megközelítéseivel. Ebből adódóan igen fontos kihívásként jelentkezik az interdiszciplináris megközelítés szükségessége. Különösen így van ez a nehezen definiálható betegségek - a szomatizációs és pszichoszomatikus zavarok - esetében, ahol a betegségmagatartás gyakorlati problémái, továbbá a tünetek, a diagnózisok és a szenvedés „valódiságának” episztemológiai kérdései egyszerre vannak jelen. Az utóbbi másfél évtized kritikai társadalomtudományi kutatásaiban rendkívüli figyelmet kapott a szomatizációs zavarok és a klasszikus pszichoszomatikus kórképek elődjének számító hisztéria kérdésköre. A tanulmány a szakmai és laikus szóhasználatban nem hivatalosan máig tovább élő betegséggel kapcsolatos társadalomtudományi és orvosi megközelítések közül azokat mutatja be, amelyek szempontokkal szolgálhatnak a szomatizációs és pszichoszomatikus kórképek, valamint a velük kapcsolatos érzelmi és viselkedéses reakciók elemzéséhez és megértéséhez