Elhízott populációra jellemző talpnyomásminták vizsgálata | Analysis of plantar pressure patterns among obese population

Absztrakt Bevezetés: A testsúlynak jelentős szerepe van a láb megnövekedett terhelésében és a nyomásminták változásaiban, de a változások eloszlása pontosan nem ismert. Célkitűzés: Jelen kutatás célja volt normál és kóros testtömegindexű egyének talpnyomásmintáinak vizsgálata, hogy közelebbi képet kapjunk a regionális plantaris terhelés változásairól. Módszer: A vizsgálatnak 180 alanya volt, a talpnyomás mérése dinamikus pedobarográffal történt. A talp 8 anatómiai régióját vizsgáltuk, az alábbi paraméterek függvényében: kontakt terület, csúcsnyomás, maximális erő. Eredmények: A láb középső területén és metatarsusok alatt jelentősen nagyobb csúcsnyomás jellemző az elhízott egyénekre (p<0,001). A maximális erőértékek az ujjaknál alacsonyabb (p<0,001), a kontakt terület adatai a totális talpterületen (p<0,001) és a középső talp területén szignifikánsan nagyobb értékeket mutatott az elhízottak csoportjában (p<0,001). Következtetések: Elhízás hatására kóros mértékű terhelésnövekedés következik be a láb középső területén, különösen a medialis oldalon és a metatarsusok alatt. Orv. Hetil., 2016, 157(48), 1919–1925. | Abstract Introduction: Although the role of body weight on foot health and load has been widely documented in research, the effect of the extra load due to body weight on plantar pressure characteristics is not well known. Aim: The aim of this study was to evaluate the impact of obesity on plantar pressure patterns among the working-age population. Method: 180 participants were involved. Two groups were evaluated according to body mass index categories regarding eight regions of the plantar area, focusing on the following parameters: contact area, maximum pressure and peak pressure. Results: Compared with non-obese subjects, the peak pressure was the highest on the midfoot (p<0.001) and the forefoot (p<0.001). Regarding the maximum force, significant statistical difference was detected on the toes (p<0.001), with a value lower among the obese group. The contact area on the total foot and the midfoot was lower among the non-obese subjects (p<0.001). Conclusions: Loading is greatly increasing on the whole plantar area, especially at the midfoot and the forefoot region. Orv. Hetil., 2016, 157(48), 1919–1925

Stabilométerrel történő járásvizsgálat trimeszterenként várandós nőknél

Pregnancy has an impact on posture and so on walking as well, as it is a representative of the dynamic posture. Our aim was to demonstrate the effects of these physiological changes on walking.The follow-up research was conducted at the Medical School of the University of Pécs Department of Obstetrics and Gynaecology Clinic from May 2008 to February 2009. 42 women participated in it. 21 pregnant women in the I., II. and III. trimester of their pregnancy were involved and 21 non-pregnantwomen, who had not gave birth yet, formed the control group.According to the stabilometric measurements the pregnant women’s gait is slower than the control group’s gait (p = 0.046), but the period of the gait cycle decreases in course of pregnancy. The duration of the swing phase measured during the trimesters are shorter compared to the control group. The proportion of the double-support stance period in the whole gait cycle, increased during the trimesters in comparison with the control group. The test of the midstance showed signifi cant difference (p = 0.006) between the control group and the pregnant women in the fi rst trimester. The foot angle of the expectant mothers in the fi rst trimester is bigger than the footangle of the control group (p = 0.029). The step width of the pregnant women in the fi rst trimester is smaller than the control group’s step width (p= 0.002). The comparison of the step width of pregnant women in the fi rst and third trimester, showed a signifi cant increase (p = 0.049).We have shown that the kinematics of gait changes during pregnancy and differs from the controlgroup.C&eacute;lkitűz&eacute;sekA v&aacute;rand&oacute;ss&aacute;g hat&aacute;ssal van a testtart&aacute;sra &eacute;s &iacute;gy a j&aacute;r&aacute;sra, mint a dinamikus testtart&aacute;s egy k&eacute;pviselőj&eacute;re. C&eacute;lunk volt bizony&iacute;tani ezen &eacute;lettani v&aacute;ltoz&aacute;sok hat&aacute;sait a j&aacute;r&aacute;sra.Adatok &eacute;s m&oacute;dszerekAz ut&aacute;nk&ouml;vet&eacute;ses vizsg&aacute;latban, melyet a PTE &Aacute;OK Sz&uuml;l&eacute;szeti &eacute;s Nőgy&oacute;gy&aacute;szati Klinik&aacute;j&aacute;n v&eacute;gezt&uuml;nk 2008 m&aacute;jus&aacute;t&oacute;l 2009 febru&aacute;rj&aacute;ig, 42 nő vett r&eacute;szt: 21 v&aacute;rand&oacute;s az I., a II. &eacute;s a III. trimeszterben, &eacute;s 21 nem terhes &eacute;s m&eacute;g nem sz&uuml;lt nő alkotta a kontrollcsoportot.Eredm&eacute;nyekA stabilom&eacute;teres m&eacute;r&eacute;sek szerint a v&aacute;rand&oacute;sok j&aacute;r&aacute;sa lassabb, mint a kontrollcsoport&eacute; (p=0,046), de a l&eacute;p&eacute;sciklus ideje a terhess&eacute;g előrehaladt&aacute;val cs&ouml;kken. A trimeszterekben m&eacute;rt lengőf&aacute;zis ideje r&ouml;videbb a kontrollcsoporthoz k&eacute;pest. A kettőst&aacute;maszok ar&aacute;nya a teljes l&eacute;p&eacute;sciklushoz k&eacute;pest, a kontrollcsoporttal &ouml;sszehasonl&iacute;tva trimeszterenk&eacute;nt nőtt. A g&ouml;rd&iacute;t&eacute;s vizsg&aacute;lat&aacute;n&aacute;l a kontrollcsoport &eacute;s a kismam&aacute;k I. trimeszterben m&eacute;rt adatai k&ouml;z&ouml;tt szignifi k&aacute;ns k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get tal&aacute;ltunk (p=0,006). Az I. trimeszterben l&eacute;vő kismam&aacute;kn&aacute;l m&eacute;rt l&aacute;bsz&ouml;g nagyobb a kontrollcsoport&eacute;n&aacute;l (p=0,029). A kismam&aacute;k I. trimeszterben m&eacute;rt l&eacute;p&eacute;ssz&eacute;less&eacute;ge a kontrollcsoport&eacute;hoz k&eacute;pest kisebb (p=0,002). A v&aacute;rand&oacute;s nők I. &eacute;s III. trimeszterben m&eacute;rt l&eacute;p&eacute;ssz&eacute;less&eacute;g&eacute;t &ouml;sszehasonl&iacute;tva szignifi k&aacute;ns n&ouml;veked&eacute;st tapasztaltunk (p=0,049).K&ouml;vetkeztet&eacute;sekKimutattuk, hogy a j&aacute;r&aacute;s kinematik&aacute;ja megv&aacute;ltozik a terhess&eacute;g folyam&aacute;n, illetve elt&eacute;r&eacute;st mutat a kontrollcsoporthoz k&eacute;pest.&nbsp;DOI:&nbsp;10.17489/biohun/2010/1/0

Dongaláb-specifikus életminőség-kérdőív magyar adaptációja = Hungarian validation of the Clubfoot Disease-Specific Instrument

Absztrakt: Bevezetés: A veleszületett strukturális dongaláb a leggyakoribb veleszületett lábdeformitás. Eredményesnek mondható kezelése ellenére is az érintett oldalon a lábszár atrophiájával, a láb hosszkülönbségével, funkcionális elmaradásával és esetleges fájdalmával kell számolnunk. Számos nemzetközi kutatás foglalkozik a dongalábbal élők életminőségének vizsgálatával, ennek ellenére hazánkban még nem történt ilyen felmérés. A betegalapú értékelést használják a kezelés eredményességének megállapításához, illetve a hagyományos és a Ponseti-féle kezelési módszer összehasonlításához. Célkitűzés: A szerzők célja a dongaláb esetén nemzetközileg legismertebb speciális életminőség-kérdőív, a 10 tételből és két alskálából (elégedettség, funkció) álló „Clubfoot Disease-Specific Instrument” (a továbbiakban: „Dongaláb Specifikus Mérőeszköz”) használatának engedélyeztetése, illetve szülői és gyermekváltozatának hazai adaptálása, majd a belső és külső validitás vizsgálata. Módszer: A kérdőíveket 75 fő (44 fiú, 28 lány) töltötte ki három korcsoporti megoszlásban (12 év alattiak, 12–17,99 év közöttiek és 18 év felettiek); átlagéletkor: 12,45 év (2–44 év). Mérőeszközök: a „Dongaláb Specifikus Mérőeszköz” magyar nyelvű (korcsoportnak megfelelő) változatai; az általános életminőség mérésére az EQ-5D-3L magyar nyelvű verziója. Eredmények: A „Dongaláb Specifikus Mérőeszköz” gyermek- és szülői változata megfelelő belső validitással rendelkezik (szülői: 0,872, gyermek: 0,923), illetve az egyes tételei és az EQ-5D-3L dimenziói között közepes és erős korrelációs értékek jellemzik az összefüggéseket a meglévő szignifikáns kapcsolatok mellett. Következtetés: A mérőeszköz hazai adaptálása sikeresnek mondható, amely hozzájárult a dongalábbal élő betegek életminőségének megismeréséhez, és lehetőséget nyújt a gyakorlatban a kezelés eredményességének megítélésére. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1269–1277. | Abstract: Introduction: Congenital structural clubfoot is the most common congenital deformity of the foot. Despite successful treatment, the affected side may present signs of athrophy, differences in length, functional maldevelopment and in some cases it may also result in pain. Although several international studies have been investigating the quality of life of individuals with clubfoot, no research has been done in Hungary. Patient-based assessment is used for the evaluation of the effectiveness of treatment and for the comparison of the traditional versus the Ponseti method. Aim: To gain permission for the use of the internationally most well-known Clubfoot Disease-Specific Instrument (hereafter: ‘Clubfoot Specific Questionnaire’) consisting of 10 items and two subscales, and furthermore, to adapt its parent and child-version for Hungary and to carry out the internal and external validity testing of the measure. Method: The Questionnaire was completed by 75 individuals (44 boys, 28 girls) belonging to three age groups (under age 12, aged 12–17.99 years and those aged above 18); the mean age was 12.45 years (range: 2–44 years). The measures used: the Hungarian version of the ‘Clubfoot Specific Questionnaire’ (adapted versions for the given age groups), and the Hungarian version of EQ-5D-3L to measure the general quality of life. Results: Both the parent- and the child-version of the ‘Clubfoot Specific Questionnaire’ showed adequate internal validity (parent-version: 0.872, child-version: 0.923); the individual items showed medium to strong correlations with the EQ-5D-3L dimensions besides the existing significant connections. Conclusion: The Hungarian adaptation of the measure proved to be successful. The validated questionnaire provides a further tool for the assessment of the quality of life of individuals with clubfoot and also for the evaluation of the success rate of therapies. Orv Hetil. 2018; 159(31): 1269–1277

Külföldi munkavállalás és pályaelhagyási indítékok a magyar gyógytornászok körében

Absztrakt Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349

CHANGES OF PELVIC FLOOR MUSCLE FUNCTION DURING PREGNANCY

Objective: It is known, that incontinence rarely develops during pregnancy. The authors examined pelvic floor muscle function changes during pregnancy. Study Design: Authors examined 156 women and performed vaginal squeeze pressure measurements. Statistical data were analyzed by t-test, differences were considered to be significant at p<0.05. Results: Significant difference was found concerning maximum voluntary contraction (p=0.002) and duration of maximum muscle contraction (p=0.012) in young nulliparous women compared to average results of pregnant women. This result can be proved in young nulliparous women and among pregnant women in the 2nd (p=0.045), and 3rd trimesters (p=0.005). Comparing only the results of pregnant women a significantly decreased pelvic floor muscle strength was observed (p=0.032) in women exercising occasionally. Significantly weaker muscle strength was demonstrated in those young nulliparous women (n=21) who experienced vaginal wind (p=0.003) than in young nulliparous women without symptoms. Conclusions: Vaginal contraction strength decreases during pregnancy

A scoliosis kezelésének fejlődése a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikáján

info:eu-repo/semantics/publishe

Térdízületi unicondylaris protézis cseréje totál condylaris protézissel

info:eu-repo/semantics/publishe

Semiflexibilis rögzítés a lumbalis gerincproblémák kezelésében

info:eu-repo/semantics/publishe