Isolation and structure of fullerene photodimer, C-120

Photopolymerization of C60 was performed on a gram scale via a new monomer transport method. After subsequent extractions of the raw polymer in organic solvents, lOOmg dimer and lOmg mixture of soluble oligomers were yielded. The structures of the soluble fractions and the insoluble polymer were studied by optical spectroscopy and x-ray diffraction methods. According to IR and UV-VIS spectroscopic data, the obtained photodimer is identical to the (2+2) cycloadduct C12o prepared previously. In contrast to previous crystallization studies, a fast precipitation of the dimer from toluene gives rise to the formation of a solvent-free microcrystalline solid. The crystal structure of the pure dimer is fee (a= 14.05 A) consisting of closely packed balls with the cycloadduct bonds oriented randomly along the 12 nearest neighbor directions. A linear relationship is found to exist between the fee lattice parameter (a) and the average number of bonded neighbours (nB) in various photopolymerized structures. For insoluble polymers nB«2 is estimated, supporting previous photopolymer models of small ring or branched clusters

Trends in major lower limb amputations related to peripheral arterial disease in Hungary : A nationwide study (2004-2012)

ObjectivesTo assess the trends of peripheral arterial disease associated major lower limb amputation in Hungary over a 9 year period (2004–2012) in the whole Hungarian population.MethodsThis was a retrospective cohort study employing administrative health care data. Major amputations were identified in the entire Hungarian population during a 9 year period (2004–2012) using the health care administrative data. Direct standardization was used to eliminate the potential bias induced by the different age and sex structure of the compared populations. For external direct standardization, the ESP 2013 was chosen as reference.Results76,798 lower limb amputations were performed. The number of major amputations was 38,200; these procedures affected 32,084 patients. According to case detection, 50.4% of the amputees were diabetic. The overall primary amputation rate was 71.5%. The annual crude and age adjusted major amputation rates exhibited no significant long-term pattern over the observation period. The major lower limb amputation incidence for the overall period was 42.3/105 in the total population and 317.9/105 in diabetic population.ConclusionAccording to this whole population based study from Hungary, the incidence of lower limb major amputation is high with no change over the past 9 years. An explanation for this remains to be determined, as the traditional risk factors in Hungary do not account for it. The characteristics of major amputation (the rate of primary amputation, the ratio of below to above knee amputation and the age of the affected population) underline the importance of screening, early detection, improved vascular care and an optimal revascularization policy. Standardization and validation of amputation detection methods and reporting is essential

Betegutak elemzése az akut stroke ellátásban

Az akut stroke ellátó rendszer ellátási gyakorlatát kívánjuk jellemezni elsősorban a Tételes Egészségügyi Adattár adataira támaszkodva, a 2010-2017 közötti nyolc éves időtartományban. A módszer lényege az ellátási esetek és események tipizálása, ezek alapján epizódok alkotása, az epizódok tipizálása, az ellátók de facto ellátási területének meghatározása és ellátási gyakorlatuk jellemzése az epizód-típusok relatív gyakoriságával. Az elemzés alapján rámutattunk a területi és ellátóhoz köthető anomáliákra. Egyrészt figyelemre méltó az esettípusok, eseménytípusok, epizódtípusok gyakorisága közötti olykor 10-szeresnél is nagyobb különbség az egyes régiók között, de még inkább a kiugró értékkel rendelkező területek foltszerű elhelyezkedése. Az anomáliák egy részét a jelentési rendszer hiányosságai is okozhatják. A konkrét állítások és javaslatok megfogalmazása a felvetett kérdések statisztikai módszerekkel való vizsgálata után történhe

Adatok a pangaminsav (B15-vitamin) természetes előfordulásához I. : gabonamagvak pangaminsav tartalma

Die Pangaminsäure (Vitamin B15) kann vermittels Dünnschichtchromatographie, mit dem von den Verfassern angewandten Laufmittel auf Kieselgel G Schicht von den Vitaminen Bx und B2 aufgrund seines abweichenden R/ Wertes getrennt werden. Aus Gctreidemahlprodukten kann die Pangaminsäure extrahiert, vermittels Dünnschichtchromatographie von den anderen wasserlöslichen Verbindungen getrennt und densitometrisch quantitative bestimmt werden. Die geprüften Getreidemahlprodukte enthielten eine bedeutende Menge (8-200 mg/100 g Substanz) Pangaminsäure. Die Identifizierung erfolgte durch wiederholte Diinnschichtchromatographie, bzw. Analyse von infraroten Absorptionsspektra der Eluate. Pangamic acid (vitamin BJ5) may be separated from the vitamines Bx and B2 by thin layer chromatography on Kieselgel G run in the solvent employed by the authors. Pangamic acid may be extracted from the carcal products, separated by TLC from the rest of the water soluble compounds and estimated by densitometry. The carcal products investigated contain a considerable amount (8—200 mg/100 g substance) of pangamic acid. Identification was carried out by multiple TLC and analysis of the IR-spectra of the eluates

Bat ticks revisited: Ixodes ariadnae sp. nov. and allopatric genotypes of I. vespertilionis in caves of Hungary

BACKGROUND: In Europe two ixodid bat tick species, Ixodes vespertilionis and I. simplex were hitherto known to occur. METHODS: Bat ticks were collected from cave walls and bats in Hungary. Their morphology and genotypes were compared with microscopy and conventional PCR (followed by sequencing), respectively. RESULTS: A year-round activity of I. vespertilionis was observed. Molecular analysis of the cytochrome oxidase subunit I (COI) gene of twenty ticks from different caves showed that the occurrence of the most common genotype was associated with the caves close to each other. A few specimens of a morphologically different tick variant were also found and their COI analysis revealed only 86-88% sequence homology with I. simplex and I. vespertilionis, respectively. CONCLUSIONS: The microenvironment of caves (well separated from each other) appears to support the existence of allopatric I. vespertilionis COI genotypes, most likely related to the distance between caves and to bat migration over-bridging certain caves. The name I. ariadnae sp. nov. is given to the new tick species described here for the first time

A doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség kialakulásának rizikótényezői a hazai országos adatbázisok integrált, retrospektív elemzése alapján [Analysing the risk factors of doxorubicin-associated heart failure by a retrospective study of integrated, nation-wide databases]

Bevezetés: Az antraciklinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség kialakulását jelentősen befolyásolja az alkalmazott kumulatív dózis. Korábban publikált adatok szerint doxorubicin esetén, 450 mg/m2 alatti kumulatív dózis mellett, alacsony a szívelégtelenség kialakulásának rizikója. Mivel a jelenlegi gyakorlatban a doxorubicinterápia során általában nem érik el ezt a dózist, a kezelés következtében kialakuló szívelégtelenség kiváltásában egyéb tényezők játszanak jelentős szerepet. Célkitűzés: Célunk a jelenlegi gyakorlat szerint alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizi- kótényezőinek részletes feltárása volt. Módszer: A hazai egészségügyi finanszírozási adatbázisok és a Nemzeti Rákregiszter adatainak felhasználásával retros- pektív elemzést végeztünk, melybe azokat a betegeket vontuk be, akiknél 2004 és 2015 között emlődaganat iga- zolódott szövettani vizsgálattal. Kizárólag azokat a betegeket elemeztük, akiknél a kórelőzményben nem szerepelt kemoterápia vagy szívelégtelenségre utaló adat a daganat igazolódása előtt. A szívelégtelenségi végpontot az I50-es diagnóziskódnak a fekvőbeteg- vagy a boncolási dokumentumban való megjelenésével definiáltuk. Statisztikai analízis: A szívelégtelenség kialakulásának esélyét befolyásoló tényezőket többváltozós bináris logisztikus regresszió alkalmazásával azonosítottuk. A társbetegségek és a demográfiai adatok mellett az onkológiai stádiumot és az onkológiai kezelések kumulatív dózisait is figyelembe vettük az elemzésben. Eredmények: A 3288, doxorubicinnel kezelt betegnél a szívelégtelenségi végpont kumulatív incidenciája 6,2%-nak adódott. A szívelégtelenség előfordulása fokozódott 400 mg/m2 fölötti doxorubicin kumulatív dózis esetén. Nagy- mértékben nőtt a rizikó az életkor előrehaladtával is, már 50 év felett szignifikáns kockázatnövekedés volt megfigyel- hető. Emellett magasabb rizikóval kapcsolódott a cukorbetegség, a pirimidinanalógok, a karboplatin (platinaalapú szer) és a bevacizumab jelenléte. Következtetés: A hazai finanszírozási adatbázisok és a Rákregiszter adatbázisának integrált elemzése révén a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezői populáció- szinten azonosíthatók voltak

Infrarenalis aortaaneurysma-műtétek országos eredményeinek elemzése a Nemzeti Érsebészeti Regiszter alapján (2010–2019) = Analysis of data from the National Vascular Registry on infrarenal aortic aneurysms (2010–2019)

Összefoglaló. Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben számos országban jelentős mértékben változott a hasi aortaaneurysmák sebészi kezelése az eredményesebb ellátás céljából: endovascularis beavatkozások terjedése, nagy betegforgalmú aortacentrumok kialakítása. Célkitűzés: A Magyarországon, infrarenalis aortaaneurysmák miatt végzett beavatkozások rövid távú eredményeinek elemzése elsősorban műtéti technika (endovascularis vs. nyitott aortareconstructio), intézeti betegforgalom (kis vs. nagy betegforgalmú intézet) és időszak (2010-2014 vs. 2015-2019) alapján. Módszer: A Nemzeti Érsebészeti Regiszterben 2010. 01. 01. és 2019. 12. 31. között prospektíven rögzített multicentrikus adatok retrospektív feldolgozása. Eredmények: A regiszterben 3206 infrarenalis aortaaneurysma-műtétet rögzítettek. A második öt évben jelentősen nőtt az endovascularis aortareconstructio aránya a nyitotthoz képest (p<0,0001), illetve a nagy betegforgalmú intézetek szignifikánsan több rupturált aortaaneurysmát láttak el, mint a kis betegforgalmú intézetek (p<0,0001) az első öt évhez viszonyítva. A perioperatív mortalitás rupturált aortaaneurysma miatt a nagy betegforgalmú intézetekben végzett nyitott aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a kis betegforgalmú intézetekkel szemben az első öt évben (p = 0,0011), illetve a nagy betegforgalmú intézetekben végzett endovascularis aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a nyitottal szemben a második öt évben (p = 0,029). A nem rupturált aortaaneurysma-műtétek perioperatív mortalitása a nagy betegforgalmú intézetekben végzett nyitott aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a kis betegforgalmú intézetekhez képest az első és a második öt évben is (p = 0,0007; p = 0,004). Mind a nagy, mind a kis betegforgalmú intézetekben végzett endovascularis aortareconstructio esetén szignifikánsan alacsonyabb volt a perioperatív mortalitás a második öt évben (p<0,0001; p<0,0001). A rupturált és a nem rupturált aortaaneurysmák perioperatív mortalitásának független rizikófaktora az intézetek betegforgalma (p = 0,006; p = 0,004), a betegek életkora (p<0,0001; p = 0,001), a preoperatív renalis megbetegedés (p = 0,007; p = 0,007), a transzfúzióigény (p<0,0001; p<0,0001), illetve nem rupturált aortaaneurysmák esetében a műtéti technika (p<0,0001) is. Következtetés: Endovascularis aortareconstructio és nagy betegforgalmú intézetek esetében szignifikánsan alacsonyabb perioperatív mortalitás érhető el. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1233-1243.The organisation of aortic disease care has changed significantly in many countries over the last decade: centralized, high-volume centers were established.To analyse the perioperative mortality and the number of the infrarenal aortic aneurysm repairs according to the type of procedure (endovascular vs. open), patient volume (low vs. high) and time period (2010-2014 vs. 2015-2019).The multicentric data registered prospectively in the Hungarian National Vascular Registry between 01. 01. 2010 and 31. 12. 2019 were analysed retrospectively.3206 infrarenal aortic aneurysms were recorded. The endovascular-open repair rate was significantly higher (p<0.0001) and the high-volume institutes managed significantly more ruptured aneurysms (p<0.0001) in the second period. The perioperative mortality of the open repair of ruptured aneurysms was significantly lower in the high-volume institutes than in the low-volume ones in the first period (p = 0.0011), and the mortality of endovascular repair was significantly lower compared with open repair in the high-volume institutes in the second period (p = 0.029). The perioperative mortality of the open repair of non-ruptured aneurysm was significantly lower in the high-volume institutes in both periods (p = 0.0007; p = 0.004). Furthermore, the mortality of endovascular repair was significantly lower compared with open repair both in the high- and the low-volume institutes in the second period (p<0.0001; p<0.0001). Patient volume (p = 0.006; p = 0.004), age (p<0.0001; p = 0.001), preoperative renal insufficiency (p = 0.007; p = 0.007) and the need of blood transfusion (p<0.0001; p<0.0001) were independent risk factors of the perioperative mortality of ruptured and non-ruptured aneurysms. Type of the procedure was also an independent risk factor in the case of non-ruptured aneurysms (p<0.0001).Endovascular repair and aortic surgery in the high-volume institutes result in significantly lower perioperative mortality. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1233-1243

Rendszermodellezés a felsőoktatásról

A felsőoktatásban zajló változások és trendek vizsgálatához elengedhetetlen megismerni, hogy az érin- tett oktatók, oktatásszervezők és kutatók hogyan látják az ott zajló folyamatokat, és milyen jelentéseket adnak ezeknek. A jelentésadás (sensemaking) egy olyan folyamatosan zajló társadalmi és/vagy szervezeti folyamat, amely során az emberek a megélt tapasztalataikat értelmezni próbálják, és közösen osztott értelmezési kereteket alakítanak ki. Cikkünk egy olyan részvételi folyamatot mutat be, amely során a felsőoktatás „frontvonalában” dolgozó szakemberek közösen hoztak létre egy rendszermodellt a jelenlegi felsőoktatással kapcsolatban. A tanulmány célja, hogy egyrészt ismertesse a rendszermodellezés eredményeit, és összevesse azt a szakirodalommal, másrészt pedig rámutasson, hogy az általunk használt technika alkalmas lehet a szervezeti jelentés- adási folyamatok feltárására. A cikk ismerteti, hogy a kutatásban részt vevő panel tagjai hogyan mozgósították saját belső tudásukat és a felsőoktatási működéssel kapcsolatos tapasztalataikat a rendszermodellezés folyamán. Ennek a belső nézőpontnak a feltárása a folyamat legérdekesebb és egyben legfontosabb eredménye, hiszen ez az összefüggésrendszer alkotja a felsőoktatás változásainak értelmezési keretét. Véleményünk szerint az itt bemutatott eredmények jól szemléltetik, hogy a részvételi rendszermodellezés hasznos technikája lehet a szervezeti jelentésadási folyamatoknak, hiszen képes kibontani és egységes logikai rendszerbe szervezni a résztvevő aktorok percepcióit, értelmezéseit és narratíváit