3 research outputs found
Karbamid, pétimészsó és pétisó műtrágyák hatása a napraforgó termésmennyiségére és olajtartalmára
Oil sunflowers are the third largest arable crop in our country. As yields continue to increase, optimal nutrient supply, including optimal nitrogen supply, is becoming increasingly important. We have investigated the effects of different forms of nitrogen and their application timing (at the same active ingredient levels) on crop yield and oil content. Our experiments were conducted at the University of NyĂregyháza, NyĂrtelek Ferenc farm in 2020, 2021 and 2022. The above mentioned fertilizers were applied in the years under study at a rate of 80 kg/ha, using single and split treatments. The size of the experimental area was 0.75 ha per treatment, of which 4 plots of 1200 m2 were designated. The harvested yields were measured separately and averaged. Oil content was measured by taking one sample per treatment. The three years gave different results. The results for 2022 are difficult to evaluate due to the extreme drought. No clear trends could be established for 2020 and 2021. With split treatments, higher yields were measured in 2020, but this was not confirmed by the results of 2021. In terms of oil content, the split treatments generally produced better results, but the difference was not statistically detectable.A hazánkban az olajipari napraforgĂł a harmadik legnagyobb terĂĽleten termesztett szántĂłföldi növĂ©ny. A termĂ©sátlagok folyamatos növekedĂ©se miatt egyre nagyobb jelentĹ‘sĂ©ggel bĂr az optimális tápanyag-ellátás, azon belĂĽl is az optimális nitrogĂ©n ellátás. Vizsgálataink arra irányultak, hogy kĂĽlönbözĹ‘ nitrogĂ©nformák (karbamid, pĂ©timĂ©szsĂł, pĂ©tisĂł), valamint azok kijuttatási idĹ‘pontjai (azonos hatĂłanyag szintek mellett) milyen hatással vannak a növĂ©ny termĂ©smennyisĂ©gĂ©re Ă©s olajtartalmára. KĂsĂ©rletĂĽnket a NyĂregyházi Egyetem Tangazdaságában, NyĂrtelek Ferenc tanyán vĂ©geztĂĽk el 2020-ban, 2021-ben Ă©s 2022-ben. A fenti műtrágyafĂ©lesĂ©geket a vizsgált Ă©vekben 80 kg/ha-os hatĂłanyagmennyisĂ©ggel juttattuk ki, egyszeri Ă©s osztott kezelĂ©st alkalmazva. A kĂsĂ©rleti terĂĽlet nagysága 0,75 hektár volt kezelĂ©senkĂ©nt, amibĹ‘l 4 db 1200 m2-es parcella kerĂĽlt kijelölĂ©sre. A betakarĂtott termĂ©smennyisĂ©geket kĂĽlön lemĂ©rtĂĽk majd átlagoltuk. Az olajtartalom mĂ©rĂ©sĂ©hez kezelĂ©senkĂ©nt egy-egy mintát vettĂĽnk. A három Ă©v eltĂ©rĹ‘ eredmĂ©nyeket hozott. A rendkĂvĂĽli aszály miatt a 2022-es Ă©v eredmĂ©nyei nehezen Ă©rtĂ©kelhetĹ‘k. A 2020-as Ă©s a 2021-es Ă©vben sem állapĂthattunk meg egyĂ©rtelmű tendenciákat. Az osztott kezelĂ©sekkel 2020-ban magasabb termĂ©smennyisĂ©geket mĂ©rtĂĽnk, de a 2021-es Ă©v eredmĂ©nyei ezt nem támasztották alá. Olajtartalom szempontjábĂłl az osztott kezelĂ©sek általában jobb eredmĂ©nyt produkáltak, de a kĂĽlönbsĂ©g statisztikailag nem kimutathatĂł
Toxikus elemekkel szennyezett szennyvĂzĂĽledĂ©k hatása egy szudánifű hibrid növĂ©nymorfolĂłgiai paramĂ©tereire tenyĂ©szedĂ©nyes kĂsĂ©rletben
In addition to industrial activities, mining, transport and landfilling, agricultural activity is also a source of soil pollution. With the use of intensive fertilisers, soil conditioners, disinfectant materials, and pesticides we can pollute the soil to varying degree, but the most significant is the impact of sewage sludge displacement. In this case, the heavy metal content of the soil may increase, and it can become accessible to the plants, thereby entering into the food chain. Several researchers have examined how the herbaceous and woody plants react to heavy metal contamination and whether they are suitable for phytoremediation of heavy metals contaminated areas. Those plant species that can tolerate high concentrations of certain toxic metals (heavy metals) or bind them, are capable of reducing the mobile heavy metal content of contaminated soils. Heavy metals have some - usually negative - effects on all plant life processes (growth, photosynthesis, water balance, ion uptake, etc.), which are also manifested in the external morphological properties of „poisoned” plants. In our pot experiments we examined how the various amounts of sewage sediment influence the morphological properties of the test plant. We chose the test plant sorghum x Sudan grass hybrid (cv. GK Csaba), which has a high production and disease resistance features, beside low demand for terroir or soil.The experiment was set up with 3 treatments (control, 10% sewage sediment, 20% sewage sediment).We designed 3 repetitions per treatment with 6-6 plants per repetition. The measured morphological parameters were the total length of the plants, the number of leaves, the length and width of the most developed leaf, leaf plate and stem diameter and the mass of the plant parts above the ground.According to our results, the above-ground vegetative parts of the plants developed in the same way as the control, under the influence of 10% sewage sediment contamination. Treated plants were not behind the control in respect of development, growth, number of leaves or leaf size. In the case of slight contamination, the above-ground vegetative mass exceeded the values measured in control. In plants treated with 20% sewage sediment, similar results were obtained. The total length, the letter number and the leaf parameters of the plants were not significantly different from the control, and even the weight of the plant increased in this treatment. It can therefore be concluded that the low level of sewage sediment soil loading had no negative impacts on the morphological parameters of the Sudan grass hybrid. It can be supposed that the significant nutrient content of the sewage sediment compensated the toxic effects of the heavy metals present in this material.Az ipari tevĂ©kenysĂ©g, bányászat, közlekedĂ©s, hulladĂ©klerakás mellett a mezĹ‘gazdaságitevĂ©kenysĂ©g is a talaj szennyezĹ‘ forrásai közĂ© sorolandĂł. IntenzĂv műtrágyázással, talajjavĂtĂł, fertĹ‘tlenĂtĹ‘ anyagok, kártevĹ‘k elleni anyagok, növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerek használatával kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rtĂ©kben szennyezhetjĂĽk a talajt, de legjelentĹ‘sebb a szennyvĂziszap elhelyezĂ©ssel kiváltott hatás.Ebben az esetben a talaj nehĂ©zfĂ©m-tartalma jelentĹ‘sen megemelkedhet, a talajban felhalmozĂłdva pedig a toxikus elemek a növĂ©nyek számára hozzáfĂ©rhetĹ‘vĂ© válhatnak, bekerĂĽlve ezzel a táplálĂ©kláncba. Több kutatĂł is foglalkozott azzal, hogy a lágy Ă©s fás szárĂş növĂ©nyek hogyan reagálnak a nehĂ©zfĂ©m-szennyezĂ©sre Ă©s alkalmasak-e a nehĂ©zfĂ©mekkel szennyezett terĂĽletek fitoremediáciĂłjára.Azok a növĂ©nyfajok, melyek kĂ©pesek tolerálni bizonyos fĂ©mek (nehĂ©zfĂ©mek) magas koncentráciĂłját, azt kĂ©pesek megkötni, alkalmasak a szennyezett terĂĽletek nehĂ©zfĂ©m-tartalmának csökkentĂ©sĂ©re. A nehĂ©zfĂ©mek valamennyi növĂ©nyi Ă©letfolyamatra (növekedĂ©s, fotoszintĂ©zis, vĂzháztartás, ionfelvĂ©tel, stb.) valamilyen - általában negatĂv - hatást gyakorolnak, melyek a „szennyezett” növĂ©nyek kĂĽlsĹ‘, morfolĂłgiai tulajdonságaiban is megmutatkoznak. TenyĂ©szedĂ©nyes kĂsĂ©rleteink során arra kerestĂĽnk választ, hogy kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rtĂ©kű szennyvĂzĂĽledĂ©k-kezelĂ©s milyen hatást gyakorol a tesztnövĂ©ny morfolĂłgiai tulajdonságaira. Vizsgált tesztnövĂ©nynek a cirok x szudánifű hibridet (cv. GK Csaba) választottuk, mely nagy termĹ‘- Ă©s betegsĂ©g-ellenállĂł kĂ©pessĂ©ggel rendelkezik, termĹ‘hely iránt kevĂ©sbĂ© igĂ©nyes fajta. A kĂsĂ©rletet 3 kezelĂ©ssel (kontroll, 10 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s, 20 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s) állĂtottuk be. KezelĂ©senkĂ©nt 3 ismĂ©tlĂ©st állĂtottunk be ismĂ©tlĂ©senkĂ©nt 6-6 növĂ©nnyel. A vizsgált morfolĂłgiai paramĂ©terek: a növĂ©ny teljes hossza, levelek száma, a legfejlettebb levĂ©l levĂ©llemez hosszĂşsága Ă©s szĂ©lessĂ©ge, a szárátmĂ©rĹ‘, illetve a föld feletti növĂ©nyi rĂ©szek tömege.MegállapĂtottuk, hogy 10 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k kijuttatás hatására a növĂ©nyek föld feletti vegetatĂv rĂ©szei a kontrollhoz hasonlĂłan fejlĹ‘dtek. A kezelt növĂ©nyek fejlĹ‘dĂ©sben, növekedĂ©sben, a levelek számában Ă©s a levĂ©llemez mĂ©retĂ©ben nem maradtak el a kontrolltĂłl. 10%-os szennyezĂ©s esetĂ©n a föld feletti vegetatĂv tömeg meghaladta a kontrollnál mĂ©rt Ă©rtĂ©keket. A 20 % szennyvĂzĂĽledĂ©kkel kezelt növĂ©nyeknĂ©l az elĹ‘zĹ‘höz hasonlĂł eredmĂ©nyeket kaptunk. A növĂ©nyek teljes hossza, levĂ©lszáma Ă©s levĂ©lparamĂ©terei a kontrolltĂłl Ă©rdemben nem tĂ©rtek el, sĹ‘t a növĂ©ny tömege ebben az esetben is nĹ‘tt a kezelĂ©s hatására. MegállapĂthatĂł tehát, hogy a kismĂ©rtĂ©kű szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s nem volt negatĂv hatással a szudánifű morfolĂłgiai paramĂ©tereire. FeltĂ©telezhetĹ‘en a szennyvĂzĂĽledĂ©k jelentĹ‘s tápelem-tartalma ellensĂşlyozta a vele egyĂĽtt kijuttatott nehĂ©zfĂ©mek toxikus hatását
Toxikus elemekkel szennyezett szennyvĂzĂĽledĂ©k hatása egy szudánifű hibrid növĂ©nymorfolĂłgiai paramĂ©tereire tenyĂ©szedĂ©nyes kĂsĂ©rletben
Az ipari tevĂ©kenysĂ©g, bányászat, közlekedĂ©s, hulladĂ©klerakás mellett a mezĹ‘gazdasági tevĂ©kenysĂ©g is a talaj szennyezĹ‘ forrásai közĂ© sorolandĂł. IntenzĂv műtrágyázással, talajjavĂtĂł, fertĹ‘tlenĂtĹ‘ anyagok, kártevĹ‘k elleni anyagok, növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerek használatával kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rtĂ©kben szennyezhetjĂĽk a talajt, de legjelentĹ‘sebb a szennyvĂziszap elhelyezĂ©ssel kiváltott hatás. Ebben az esetben a talaj nehĂ©zfĂ©m-tartalma jelentĹ‘sen megemelkedhet, a talajban felhalmozĂłdva pedig a toxikus elemek a növĂ©nyek számára hozzáfĂ©rhetĹ‘vĂ© válhatnak, bekerĂĽlve ezzel a táplálĂ©kláncba. Több kutatĂł is foglalkozott azzal, hogy a lágy Ă©s fás szárĂş növĂ©nyek hogyan reagálnak a nehĂ©zfĂ©m-szennyezĂ©sre Ă©s alkalmasak-e a nehĂ©zfĂ©mekkel szennyezett terĂĽletek fitoremediáciĂłjára. Azok a növĂ©nyfajok, melyek kĂ©pesek tolerálni bizonyos fĂ©mek (nehĂ©zfĂ©mek) magas koncentráciĂłját, azt kĂ©pesek megkötni, alkalmasak a szennyezett terĂĽletek nehĂ©zfĂ©m-tartalmának csökkentĂ©sĂ©re. A nehĂ©zfĂ©mek valamennyi növĂ©nyi Ă©letfolyamatra (növekedĂ©s, fotoszintĂ©zis, vĂzháztartás, ionfelvĂ©tel, stb.) valamilyen - általában negatĂv - hatást gyakorolnak, melyek a „szennyezett” növĂ©nyek kĂĽlsĹ‘, morfolĂłgiai tulajdonságaiban is megmutatkoznak. TenyĂ©szedĂ©nyes kĂsĂ©rleteink során arra kerestĂĽnk választ, hogy kĂĽlönbözĹ‘ mĂ©rtĂ©kű szennyvĂzĂĽledĂ©k-kezelĂ©s milyen hatást gyakorol a tesztnövĂ©ny morfolĂłgiai tulajdonságaira. Vizsgált tesztnövĂ©nynek a cirok x szudánifű hibridet (cv. GK Csaba) választottuk, mely nagy termĹ‘- Ă©s betegsĂ©g-ellenállĂł kĂ©pessĂ©ggel rendelkezik, termĹ‘hely iránt kevĂ©sbĂ© igĂ©nyes fajta. A kĂsĂ©rletet 3 kezelĂ©ssel (kontroll, 10 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s, 20 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s) állĂtottuk be. KezelĂ©senkĂ©nt 3 ismĂ©tlĂ©st állĂtottunk be ismĂ©tlĂ©senkĂ©nt 6-6 növĂ©nnyel. A vizsgált morfolĂłgiai paramĂ©terek: a növĂ©ny teljes hossza, levelek száma, a legfejlettebb levĂ©l levĂ©llemez hosszĂşsága Ă©s szĂ©lessĂ©ge, a szárátmĂ©rĹ‘, illetve a föld feletti növĂ©nyi rĂ©szek tömege. MegállapĂtottuk, hogy 10 %-os szennyvĂzĂĽledĂ©k kijuttatás hatására a növĂ©nyek föld feletti vegetatĂv rĂ©szei a kontrollhoz hasonlĂłan fejlĹ‘dtek. A kezelt növĂ©nyek fejlĹ‘dĂ©sben, növekedĂ©sben, a levelek számában Ă©s a levĂ©llemez mĂ©retĂ©ben nem maradtak el a kontrolltĂłl. 10%-os szennyezĂ©s esetĂ©n a föld feletti vegetatĂv tömeg meghaladta a kontrollnál mĂ©rt Ă©rtĂ©keket. A 20 % szennyvĂzĂĽledĂ©kkel kezelt növĂ©nyeknĂ©l az elĹ‘zĹ‘höz hasonlĂł eredmĂ©nyeket kaptunk. A növĂ©nyek teljes hossza, levĂ©lszáma Ă©s levĂ©lparamĂ©terei a kontrolltĂłl Ă©rdemben nem tĂ©rtek el, sĹ‘t a növĂ©ny tömege ebben az esetben is nĹ‘tt a kezelĂ©s hatására. MegállapĂthatĂł tehát, hogy a kismĂ©rtĂ©kű szennyvĂzĂĽledĂ©k-terhelĂ©s nem volt negatĂv hatással a szudánifű morfolĂłgiai paramĂ©tereire. FeltĂ©telezhetĹ‘en a szennyvĂzĂĽledĂ©k jelentĹ‘s tápelem-tartalma ellensĂşlyozta a vele egyĂĽtt kijuttatott nehĂ©zfĂ©mek toxikus hatását. Abstract: In addition to industrial activities, mining, transport and landfilling, agricultural activity is also a source of soil pollution. With the use of intensive fertilisers, soil conditioners, disinfectant materials, and pesticides we can pollute the soil to varying degree, but the most significant is the impact of sewage sludge displacement. In this case, the heavy metal content of the soil may increase, and it can become accessible to the plants, thereby entering into the food chain. Several researchers have examined how the herbaceous and woody plants react to heavy metal contamination and whether they are suitable for phytoremediation of heavy metals contaminated areas. Those plant species that can tolerate high concentrations of certain toxic metals (heavy metals) or bind them, are capable of reducing the mobile heavy metal content of contaminated soils. Heavy metals have some - usually negative - effects on all plant life processes (growth, photosynthesis, water balance, ion uptake, etc.), which are also manifested in the external morphological properties of „poisoned” plants. In our pot experiments we examined how the various amounts of sewage sediment influence the morphological properties of the test plant. We chose the test plant sorghum x Sudan grass hybrid (cv. GK Csaba), which has a high production and disease resistance features, beside low demand for terroir or soil. The experiment was set up with 3 treatments (control, 10% sewage sediment, 20% sewage sediment). We designed 3 repetitions per treatment with 6-6 plants per repetition. The measured morphological parameters were the total length of the plants, the number of leaves, the length and width of the most developed leaf, leaf plate and stem diameter and the mass of the plant parts above the ground. According to our results, the above-ground vegetative parts of the plants developed in the same way as the control, under the influence of 10% sewage sediment contamination. Treated plants were not behind the control in respect of development, growth, number of leaves or leaf size. In the case of slight contamination, the above-ground vegetative mass exceeded the values measured in control. In plants treated with 20% sewage sediment, similar results were obtained. The total length, the letter number and the leaf parameters of the plants were not significantly different from the control, and even the weight of the plant increased in this treatment. It can therefore be concluded that the low level of sewage sediment soil loading had no negative impacts on the morphological parameters of the Sudan grass hybrid. It can be supposed that the significant nutrient content of the sewage sediment compensated the toxic effects of the heavy metals present in this material