Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV.

Jelen dolgozat a nemrég megjelent magyarországi flóraatlaszhoz tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban a Dunántúl és az Alföld különböző tájairól. A közlemény 72 növényfajról tartalmaz olyan florisztikai adatokat, amelyek a fajok elterjedési térképein új kvadrátban való előfordulásokat jelentenek. Egyes adatok régi előfordulásokat is megerősítenek, s a dolgozat néhány téves adatot is helyesbít. A növényfajok előfordulási viszonyait az ÁNÉR kódok dokumentálják.</jats:p

A Villányi-hegység törmeléklejtő-erdei [Tilio tomentosae-Fraxinetum orni (A. O. Horvát 1958) Soó & Borhidi in Soó 1962]

This paper summarizes the phytosociological characteristics of scree forests (Tilio tomentosaeFraxinetum orni) found in the Villány Hills, SW Hungary. The studied stands grow within the belt of oakhornbeam forests on northerly slopes covered with stony soil. They are under relatively strong sub-Mediterraneam climatic influence as attested by the occurrence of several Aremonio-Fagion and Quercion farnetto species : Asperula taurina, Doronicum orientale, Helleborus odorus, Lathyrus venetus, Lonicera caprifolium, Lunaria annua, Polystichum setiferum, Primula vulgaris, Rosa arvensis, Ruscus aculeatus, Ruscus hypoglossum, Scutellaria altissima, Tamus communis and Tilia tomentosa. The distribution of character species proportions is similar to that in the scree forests in the Mecsek Hills, with the exception of Quercetea pubescentispetraeae s.l. as well as Fagetalia and Tilio-Acerenion species that play a more and a less significant role, respectively. Syntaxonomically, this community is best assigned to the „Polysticho setiferi-Acerenion pseudoplatani Borhidi & Kevey 1996” suballiance

A Mohácsi-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

Jelen tanulmány a Magyarország déli részén levő Duna-ártér fehérnyár-ligeteinek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Laza öntéshomok alapkőzeten és nyers öntéstalajon kialakult állományaik az alacsony ártér viszonylag magasabb szintjeit foglalják el. Faji összetételükkel és fejlett cserjeszintjükkel jól elkülöníthetők a mintegy 1–1,5 m-rel mélyebben fekvő, kötött és iszapos talajú, cserjeszint nélküli fűzligetektől (Leucojo aestivi-Salicetum albae), valamint a magasabb ártéri szinten fejlődő tölgykőris-szil ligetektől (Scillo vindobonensis-Ulmetum). Aljnövényzetükben egyes – részben szubmontán jellegű – növények is megjelenhetnek, amelyek az Alföld egyéb tájain ritkák, vagy teljesen hiányoznak: Anemone ranunculoides, Carex brizoides, Carex remota, Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Fritillaria meleagris, Galanthus nivalis, Leucojum aestivum, Scilla vindobonensis, Veronica montana, Vitis sylvestris. Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer „Populenion nigro-albae Kevey 2008” alcsoportjába helyezhető