Genre-based teaching of medical translation

This paper describes the advances in teaching medical translation in Hungary. since the 1950s English has become the dominant language in health sciences, and there is an increased need for English–Hungarian translators in the field. Our medical translator programme has undergone several changes in the past 25 years answering the current needs. Our main objective is to develop the textual and communicative competence of students, teach them problem solving strategies and tactics, and encourage their creativity as an addition to the knowledge of translation theory and linguistics and of the knowledge of English/Hungarian for medical purposes. Developing their translation competence is based on the concept of text genre. Mediation is taught by providing them health related texts with text models and patterns that they can use for textual, conceptual, linguistic and terminological reference

The Influence of Nutrition on Intestinal Permeability and the Microbiome in Health and Disease

The leakage of the intestinal barrier and the disruption of the gut microbiome are increasingly recognized as key factors in different pathophysiological conditions, such as irritable bowel syndrome (IBS), inflammatory bowel disease (IBD), chronic liver diseases, obesity, diabetes mellitus, types of cancer, and neuropsychiatric disorders. In this study, the mechanisms leading to dysbiosis and "leaky gut" are reviewed, and a short summary of the current knowledge regarding different diseases is provided. The simplest way to restore intestinal permeability and the microbiota could be ideal nutrition. Further therapeutic options are also available, such as the administration of probiotics or postbiotics or fecal microbiota transplantation

A májfunkció romlásának rizikófaktorai sikeres vesetranszplantációt követően = Risk factors for deterioration of liver functions after successful kidney transplantation

Absztrakt: Bevezetés: A vesetranszplantáció utáni májfunkcióromlás az egyik leggyakoribb szövődmény, melynek oka a hepatitis C-vírus (HCV)-fertőzés mellett az alkalmazott immunszuppresszív terápia és hyperlipidaemia. Módszer: A beválasztási kritériumokat követően (n = 59) vizsgáltuk az alkalmazott immunszuppresszív terápiát, a betegek alapadatait, további a HCV és a májfunkció romlása közötti összefüggést. A betegeknél éhomi laboratóriumi vizsgálat történt, melynek során néztük a szérumionokat, húgysav-, albuminszintet. Az immunszuppresszív terápia lipidekre (TG, TC, HDL, LDL), valamint májenzimekre (GOT, GPT, ALP, GGT) gyakorolt hatását néztük. Vizsgálatunk részét képezte a lipidek és a májenzimek közötti kapcsolat elemzése is. Eredmények: A betegek alapadatait vizsgálva a takrolimuszt (n = 50) és a ciklosporint (n = 9) szedők körében szignifikáns különbséget nem találtunk. A laboratóriumi eredmények tekintetében a Mg-szint szignifikánsan eltért a két csoport között (p = 0,044). A HCV-fertőzés májenzimekre gyakorolt hatását nézve a GGT (p = 0,008) szignifikánsan különbözött. A lipideket vizsgálva a takrolimusz- és a ciklosporinalapú immunszuppresszióban részesülő betegek között az összkoleszterin (p = 0,005), valamint a májenzimek közül a GOT (p = 0,05) szignifikánsan eltért a két betegcsoport között. A hyperlipidaemia a takrolimuszalapú immunszuppressziót szedők körében 26%-ban, míg a ciklosporint szedőknél 89%-ban fordult elő, melyek között a különbség szignifikáns volt (p = 0,002). A hyperlipidaemia májenzimekre gyakorolt hatását nézve az ALP (p = 0,006) és a GGT (p = 0,0001) szignifikánsan magasabb volt. Következtetés: A májenzimek, az ALT és a GGT emelkedése utal a májsejtek sérülésére. A májfunkció romlásának a legfőbb rizikófaktora a HCV talaján kialakult hepatitis mellett az alkalmazott immunszuppresszív terápia és a hyperlipidaemia, mely az allograftfunkció romlásához és hosszú távon graftvesztéshez vezet. Orv Hetil. 2019; 160(5): 186–190. | Abstract: Introduction: Increase of liver function is one of the most common complications after kidney transplantation due to the use of immunosuppressive therapy and hyperlipidemia in addition to hepatitis C virus (HCV) infection. Method: Following the selection criteria (n = 59), the study is based on applied immunosuppressive therapy, baseline data of patients, further correlation between HCV and liver function deterioration. Patients were subjected to fasting laboratory examination to monitor serum electrolytes, uric acid and albumin levels. We looked at the effects of immunosuppressive therapy on the lipids (TG, TC, HDL, LDL) and liver enzymes (GOT, GPT, ALP, GGT). The analysis of the relationship between lipids and liver enzymes was also included in our study. Results: The data basics were not significantly different between the tacrolimus and the cyclosporine groups. In the laboratory results, Mg levels were significantly different between the two groups (p = 0.044). The impact of HCV on the liver function was significantly different on GGT (p = 0.008). We examed the lipids and liver function level between the tacrolimus and the patients receiving cyclosporine-based immunosuppression and the total cholesterol (p = 0.005) and GOT (p = 0.05) were significantly different between the two groups. Hyperlipidemia was associated with 26% of patients taking tacrolimus-based immunosuppression, and 89% of those receiving cyclosporine; the difference was significant (p = 0.002). Regarding the effect of hyperlipidemia on liver enzymes, ALP (p = 0.006) and GGT (p = 0.0001) were significantly higher. Conclusion: Increases in hepatic enzymes, ALT and GGT indicate the damage to hepatocytes. Beside the increase of liver function, which is the main risk factor in hepatitis on HCV soil, the applied immunosuppressive therapy and hyperlipidemia lead to degradation of allograft function and long-term graft loss. Orv hetil. 2019; 160(5): 186–190