Knowledge-intensive business services: a brief overview

In the last decade of the 20th century knowledge has gained importance in the economy. This lead to the emergence of knowledge-based activities: knowledge-intensive organizations, and particularly knowledge-intensive services. These organizations function as external knowledge sources for other organizations. Their performance depends largely on professional knowledge. Since their performance has an impact on the success of their clients, it is important to look at those factors which influence the knowledge transfer between service provider and client organization. Based on theory and empirical research, the paper addresses the specific aspects of knowledge transfer from knowledge-intensive business service organizations to client organizations.Knowledge-intensive business services (KIBS), client organization, client knowledge., Research and Development/Tech Change/Emerging Technologies, L84,

Growing Professionalism in the Services of Nonprofit Organizations

The nonprofit sector today has to meet growing demands for better quality services and growing competition from business and public organizations, and also from other nonprofit organizations. Because of these circumstances they have to become more professional in their activities. The paper examines the professionalization and knowledge management in nonprofit organizations. The theoretical issues of knowledge management of nonprofit organizations are supported by examples from (earlier and recent) research of the authors. The aspects of knowledge management presented in this paper, not only give an insight over the contribution of nonprofit organizations to the success of a larger project, but they ca be an example for other nonprofits dealing with similar problems, facing similar challenges.Knowledge-based services; knowledge transfer; nonprofit organizations; professionalization.

Nonprofit Organizations in the Knowledge Based Economy – Organizational Development and Professionalization

International research results underpin that turbulent, continuously changing environment makes everyday operations for nonprofit (nongovernmental, voluntary) sector organizations harder. It also can be observed that in this situation, nonprofit organizations acquire knowledge from business sector organizations which enables them to improve their structures and processes. They implement methods of the business sector as means of ensuring long term existence, better performance and sustainable success. In recent years, this process has generated new dilemmas for those who are concerned with the future of this sector: if and how the strengthening focus on knowledge processes such as learning and development of individuals working for nonprofit organizations impact organizational knowledge and organizational development and, how important professionalization is for them.The goal of this paper is, to give an overview of special issues of learning and growing professionalization of non profit organizations, and to contribute to the research of these processes. Empirical evidence is provided on the base of a large sample survey that involves approximately 1.000 Hungarian foundations or associations. With the help of the research findings the paper shall expand our general knowledge about professionalization trends in the sector, and also provide deeper insight in details of the relationship between participation in organizational development programs and becoming more professional in everyday operations and services. This work is licensed under a&nbsp;Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.</p

Tudásintenzív üzleti szolgáltatások

A tanulmány a tudásalapú társadalom jellegzetes szereplőinek, a tudásintenzív üzleti szolgáltatásokat (TIÜSZ) nyújtó szervezeteknek a bemutatásával foglalkozik. Olyan szervezetekről van szó, amelyek tudásalapú szolgáltatásokat nyújtanak más cégeknek, azaz az ún. tudásintenzív üzleti szektorhoz tartoznak. A tanulmányból megismerjük főbb jellemzőiket, helyüket a gazdasági szektorokon belül, valamint a gazdaságban játszott szerepüket. A dolgozat kitér a tudáskommunikáció, elsősorban a tudásteremtés és -transzfer kérdésére. Széles körű nemzetközi kitekintés alapján körvonalazza a tudásintenzív szolgáltatások jövőbeli fejlődésének várható tendenciáit

A szervezetfejlesztés szerepe a nonprofit szektor szervezeteinek professzionalizációjában

A nonprofit szektorral kapcsolatos kutatások egyik fő iránya az üzleti szféra menedzsment eszközeinek és módszereinek megjelenése a nonprofit szektor szervezeteiben. A menedzseri felfogás térhódítása által generált dilemmák, az elismerő vagy éppen kétségeket tükröző felfogások a szektor változásaihoz igazodóan kiválóan nyomon követhetők a vonatkozó szakirodalomban. A tanulmány a fenti kérdésköröket vizsgálja egy nagymintás kutatás eredményeinek felhasználásával. Célja választ kapni a szervezetfejlesztésnek a szervezeti professzionalizációban betöltött szerepére. A kérdőíves megkérdezés és interjúk eredményeiből egyváltozós elemzések, kereszttáblás összehasonlítások, asszociációs kapcsolatok vizsgálatával elemzi a felmérésben részt vevő szervezetek részvételét szervezetfejlesztési projektekben, a programokkal szembeni elvárásokat, azok teljesülését, a professzionalizáció folyamatában elért egyéni és szervezeti jellemzőket, ill. megfogalmazza a levonható következtetéseket

Tudástranszfer nemzetközi vállalatoknál

Mivel a globális cégek vezetői tanuló szervezetekké próbálják alakítani vállalataikat, a világgazdaságban beköszöntött a szervezeti tanulás, a tudás időszaka. Napjaink globalizációs folyamatában fontos szerepet játszik a vállalati kultúra, amely lehetővé teszi, hogy a munkatársak világszerte összehangolják tevékenységüket. A megfelelő vállalati kultúra kialakítása azonban hosszú tanulási folyamat eredményeként jön létre. A dolgozat globális tanuló szervezetek példáinak felhasználásával vizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a tudás mint alapvető vállalati erőforrás megszerzésével, illetve az érintettek számára hozzáférhetővé tételével kapcsolatosak

Átalakuló emberierőforrás-menedzsment a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatainál 2008–2009 (Changing HR-practices of the Hungarian subsidiaries of multinational enterprises, 2008-2009)

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán sok éve folyó HR-kutatás legújabb eredménye ez a beszámoló, amely 74 Magyarországon is működő multinacionális vállalat helyi leányvállalatának HR-gyakorlatát vizsgálja. Az adatfelvétel (többségében helyszíni interjú) ideje 2010. április-november. Így a megállapítások már a válságból való kilábalás időszakára is vonatkoznak: mit és hogyan tettek a HR-szervezetek, valamint a vonalbeli vezetők a HR-munka hatékonyságának növelésére. A felállított 5, ezzel kapcsolatos hipotézist a szerzők vizsgálataik alapján részben igazolni tudták. A fő megállapítás: a nemzetközi vállalatok – minimális létszámcsökkentéssel – kitartottak Magyarország mellett, megerősítették a helyi leányvállalatoknál folyó HR-munkát. A kutatás nemzetközi keretekben jelenleg is folytatódik: 6 országban készülnek tanulmányok a helyi hasonló vállalati körre, a magyarországiéval azonos HR-vizsgálati szempontok alapján. _________ This article is the result of the several year long HR-research conducted at the Faculty of Business and Management of the University of Pécs, and it analyzes the HR-practices of the Hungarian subsidiaries of 74 multinational enterprises. Data collection (mostly interviews at the subsidiaries) took place during the period of April-November 2010. Hence, the findings also relate to the period of the recovery from the recession: what and how the HR-units/ and line managers did to increase the efficiency of the HR work. The 5 hypotheses in relation with this, could partially be verified by the research of the authors of this paper. The main finding is that the multinational enterprises – with a slight decrease of headcount – stood beside Hungary and strengthened the HR-activities at their subsidiaries. Research is still being continued internationally: studies are being prepared in 6 countries on similar groups of local companies, by using the same HR-research aspects as those used in Hungary