A fajta és az évjárat hatása a támrendszeres paradicsom termésképzésére

Tanszékünk kutatómunkájának egyik fontos területe a paradicsom termésképzésének és az arra ható tényezők hatásának vizsgálata. Üvegházi és fólia alatti hajtatásban különböző agrotechnikai, technológiai kísérletek, szabadföldön támrendszeres fajtaösszehasonlító kísérletek növényein végeztük megfigyeléseinket, méréseinket. Hajtatási kísérleteink eredményei alapján egy modellt dolgoztunk ki a paradicsom termésképzési összefüggéseinek leírására. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet megbízásából végzett támrendszeres fajtaösszehasonlító kísérletekben évente változó számú és összetételű fajta megfigyelésére volt lehetőségünk. 2002 és 2004 közötti kísérletek évente változatlan, azonos időben végzett agrotechnikai munkái jó lehetőséget adnak a fajta és az időjárás, főként a hőmérséklet termésalakító hatásának feltárására. Az egymást követően kialakuló fürtök virágzásának, érésének kezdete és vége jól meghatározza a termés várható érésmenetét. A támrendszeres paradicsom termésképzésének fontosabb jellemzőiből az egyes fürtök fajtánkénti virágzásának és érésének évenkénti kezdetét két táblázat szemlélteti. Az egyes fajták virágzásának, érésének kezdetében évenként csekély eltérés tapasztalható. A virágzás kezdetét főként a hőmérséklet befolyásolta, mert minden fajta egyszerre, egy-két nap eltéréssel kezdett virágozni csaknem minden fürtszinten. Eltérés csak a későbbi fürtöknél volt. A kísérletben vizsgált fajták kisebb, az évjárat jelentősebb hatását öt, mindhárom évben értékelt fajta eredményei jól szemléltetik. A virágzás – érés időszakának jellemzői közül az egyes fürtök fenometriai és időjárási jellemzőit, így a fenológiai szakaszok tartamát, középhőmérsékleteinek összegét és átlagát, valamint a hasznos (10 °C feletti) hőmérsékletek évenkénti átlagát mutatjuk be. Az adatok sorában legjellemzőbbek az igen hűvös 2004. év eltérő adatai. Ebben az évben a paradicsom virágzása, érése később kezdődött, ez a kiültetés – virágzás kezdet és a virágzás – érés kezdet időszak tartamában is megnyilvánult. Ezzel szemben a hőmérsékleti összegek évenként közel azonosak, a középhőmérsékleti átlagok nagy eltérései mellett is. A fürtök többségének egymást követő virágzása és érése igen kiegyenlítetten 7 nap körüli, az eltéréseket a középhőmérsékletek kifejezik. Szabadföldön az évek zömében a támrendszeres paradicsom termésének döntő hányadát az első öt –hét fürt adhatja, melyekben a virágok, ill., a termések száma, valamint a bogyók átlagos tömege a legnagyobb. E fürtök virágzása főként május, júniusra, július elejére, érése a legmelegebb hónapokra, július – augusztusra esik. A későbbi fürtök beérését a szeptemberi alacsonyabb hőmérséklet késlelteti, akadályozza

Long-term cerebral thromboembolic complications of transapical endocardial resynchronization therapy

Purpose: Cardiac resynchronization therapy (CRT) is an established therapeutic option in selected heart failure patients (pts). However, the transvenous left ventricular (LV) lead implantation remains ineffectual in a considerable number of pts. Transapical LV (TALV) lead implantation is an alternative minimally invasive, surgical, endocardial implantation technique. The aim of the present prospective study is to determine the long-term outcome, including the cerebral thromboembolic complications, of pts

Long-term cerebral thromboembolic complications of transapical endocardial resynchronization therapy

Purpose: Cardiac resynchronization therapy (CRT) is an established therapeutic option in selected heart failure patients (pts). However, the transvenous left ventricular (LV) lead implantation remains ineffectual in a considerable number of pts. Transapical LV (TALV) lead implantation is an alternative minimally invasive, surgical, endocardial implantation technique. The aim of the present prospective study is to determine the long-term outcome, including the cerebral thromboembolic complications, of pts

Angiostrongylosis-related restrictive pneumopathy assessed by arterial blood gas analysis in a dog

Pulmonary angiostrongylosis was diagnosed by the Baermann method and larval identification from faecal and bronchoalveolar lavage samples in a five-month- old male mongrel dog with dyspnoea and cough. Arterial blood gas analysis indicated arterial hypoxaemia and restrictive pneumopathy. In addition to the palliative treatment, fenbendazole was administered (50 mg/kg/24 h per os) for 14 days. The respiratory signs subsided within a short time clinically, but serial arterial blood gas analysis demonstrated an ongoing ventilation disorder. Repeated haematology, thoracic radiography, bronchoscopy and blood gas analysis were performed to follow the course of the disease. The most severe eosinophilia was detected after the beginning of the anthelmintic therapy, and the arterial pO2 level was permanently low. Arterial blood gas analysis provided the most adequate information about the course of the pneumopathy and it greatly facilitated the patient’s medical management