Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői

Háttér és célkitűzések: Az Összehasonlító Kollektív Áldozati Vélekedés Kérdőív (ÖKÁVK) a csoport viktimizációjával kapcsolatos szubjektív konstrukciók, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére kidolgozott eszköz. A jelen tanulmányban a kérdőív magyar nyelvű változatainak a pszichometriai sajátosságait vizsgáljuk. Módszer: A kérdőív két változatát (globális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések; regionális összehasonlító kollektív áldozati vélekedések) teszteltük összesen hét független mintán, 1925 fő részvételével (1025 fő töltötte ki a globális verziót, 860 fő a regionális verziót). A kérdőív szerkezetét feltáró és megerősítő faktorelemzések segítségével vizsgáltuk, a kérdőív validitását pedig több releváns kimeneti változó segítségével ellenőriztük. Eredmények: Az ÖKÁVK magyar változatában megjelennek és egymástól elkülönülnek a szakirodalomban korábban feltárt összehasonlító kollektív áldozati vélekedések: (1) exkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint más csoportok szenvedései; (2) inkluzív összehasonlítások: a saját csoport szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében hasonló más csoportok szenvedéseihez; (3) lefelé összehasonlítások: más csoportok szenvedése mennyiségében és/vagy minőségében súlyosabb, mint a saját csoport szenvedései. A kérdőívben továbbá elkülöníthető a (4) saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága. Ezek a vélekedések és a saját csoport történelmi viktimizációjának személyes fontossága szignifikáns kapcsolatot mutatott releváns csoportközi kimenetekkel. Következtetések: Az ÖKÁVK magyar változata alkalmas az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések mérésére. Az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kapcsolatban vannak a csoportközi viszonyok szempontjából jelentős változókkal

The relationship between collective victim experiences and hostile or supportive attitudes towards minorities

A huszadik századi világtörténelem számos olyan eseményt foglal magába, melyben csoportok, nemzetek áldozattá váltak. A kollektív áldozattudat a szociálpszichológia fő sodrába az 1990-es évek végén került és vizsgálatának fókuszában olyan kezelhetetlen, elhúzódó konfliktusok voltak, mint az északír konfliktus, vagy pedig az izraeli palesztin szembenállás. Jelen disszertáció fókuszában a kisebbségi csoportokkal szembeni attitűdök és a kollektív áldozattudat összefüggéseit vizsgáltuk három empirikus vizsgálattal. Az első vizsgálatban (N = 475) a romákkal/cigányokkal kapcsolatos előítéletesség összefüggését vizsgáltuk az exkluzív áldozati vélekedésekkel és a nemzettel való azonosulással. A második vizsgálatunkban (N = 161) a menekültekkel szembeni sztereotípiák, érzelmi viszonyulás és diszkrimináció összefüggését vizsgáltuk többek között a kollektív áldozattudattal, a csoportközi szorongással és fenyegetettséggel. Végül, a harmadik vizsgálatban (N = 2891) 11 európai ország adatait elemeztük az exkluzív és inkluzív áldozati vélekedések, a kollektív narcizmus, a fenyegetettség a szorongás, valamint a menekültekkel szembeni előítéletesség különböző mérőeszközei szempontjából. Eredményeink mindhárom vizsgálatban egybehangzóak voltak. Az exkluzív kollektív áldozattudat pozitív összefüggésben van kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletességgel. Az inkluzív áldozattudat viszont negatív összefüggésben van az előítéletességgel. Ezek az összefüggések minden európai ország mintájában azonosak voltak – bár eltérő szorossággal mutatkoztak. E két változó kapcsolatát mediálta az azonosulás, a szorongás és a fenyegetettség. Utóbbi szerepe a menekültekkel szembeni ellenséges attitűd esetén volt jelentős. A kollektív áldozati vélekedések feltételezhetően hatással vannak a kisebbségi csoportokkal szembeni attitűdökre, ugyanakkor ennek a hatásának mértéke számos egyéb változótól is függ, továbbá nem minden kisebbségi csoporttal szemben hasonló mértékű