Travel Demand Management – Possibilities of influencing travel behaviour

Nowadays, one of the biggest and most challenging tasks of cities is the management of urban and suburban transport. The growth of mobility and motorization in the last centuries led into a social trap that only has recently been recognized through congestion and environmental problems. The issues mostly arise in areas where travel demand is at a high level, namely in large cities. Handling urban and suburban transport problems could significantly influence the competitiveness of cities. In times of economic crisis and climate change it is crucial how to use scarce resources, therefore cost- and energy efficiency are becoming more and more important factors. Under these circumstances transport sector is also about to realize that new travel demand management tools can diminish the negative impacts while reasonable mobility needs can be satisfied. In this paper the possible tools of travel demand management are categorized focusing on innovative measures. Recommendations are concluded through international best-practices in accordance with the method of Sustainable Urban Mobility Planning

Test Environments to Analyse Methodological Improvements of Cost-benefit Analysis for Transport Interventions

Planners and policymakers are concerned that cost-benefit analysis (CBA) rankings are so sensitive that even minor adjustments in contentious input parameters might result in drastically different policy recommendations. Although there is a need for methodological improvement, CBA seems to retain its role as the most coherent and robust framework available for project appraisal. Based on the mentioned need for improvement, this paper aims to create a test environment to analyse possible methodological advances in transport CBAs. This test environment consists of three different models based on typical transport interventions. The models have different levels of complexity and computational need. The sensitivity of each model was tested, and the most critical factors were identified. The majority of the economic benefits come from travel time savings, so the value of time was identified as the five most sensitive factors for all cases

The measurement of indirect effects in project appraisal

Imperative for growth is dominating the present economic conditions also influencing decision-making to a large extent. Therefore, the analysis of economic impacts plays a more and more significant role in the selection of transport projects. However, ex-ante project appraisal is facing an increasing problem concerning the measurement of indirect economic effects. This paper aims to investigate the accurate way of quantifying such benefits via the analysis of theoretical issues, the review of existing approaches and a case study

Társadalmi egyeztetés a közlekedésfejlesztés szolgálatában - a Consul keretrendszer adaptációjának tanulságai

A közösségi beruházások megvalósítási folyamatában egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi észrevételek figyelembevétele. Jelen tanulmány a BKK Zrt. SMART-MR kutatás-fejlesztési projektjének keretében kialakított keretrendszer segítségével tíz közlekedésfejlesztési projekt társadalmi egyeztetésének folyamatát és eredményeit mutatja be, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a jövőbeli társadalmi értékelési folyamatok eredményességéhez

Assessing the requirements of urban traffic calming within the framework of sustainable urban mobility planning

Road traffic calming measures have been gradually spreading in cities since the 1960s. Therefore — in line with a sustainable transport planning approach — the revision and redistribution of urban transport and public surfaces have also come into the spotlight. In this context several traffic calming methods and techniques have evolved from point-based to areawide interventions. Their positive effects on traffic safety and the environment are indisputable. However, there are serious requirements concerning the application of these instruments, which need to be taken into account to prevent or minimize undesirable side-effects. Despite technical aspects and conditions that are well-known from the international literature, strategic aspects (economic effects and system-level prerequisites of traffic calming) are relatively ambiguous. The aim of this paper is to review the possible measures of road traffic calming, to demonstrate the effect-mechanism and to explore the way towards a consistent policy assessment framework, which can provide information on the strategic requirements of application

Development of a land-use and transport interaction model as a part of a policy assessment framework for urban traffic calming

Initiation of traffic calming measures is on the challenging agenda of most cities, which are in pursuit of creating livable urban areas. However, previous studies on this research pointed out that the knowledge of the strategic aspects of application of these restrictions is insufficient, which is blocking further progression. Therefore a comprehensive policy assessment framework has been proposed and developed, which is combining modern modeling tools with reliable, well-tried appraisal methods. This work is another milestone of this broader research and its aim is to elaborate the modeling part of the framework enabling and establishing further works. The objective of this paper is to give an overview on this process and the result of which is a land-use and transport interaction model. In addition, it is also intended to practically test the model on a hypothetical case and to demonstrate its suitability

Aktuális budapesti közlekedésfejlesztési elképzelések multidiszciplináris vizsgálata: a déli HÉV-ek fejlesztésének kérdése = Multidisciplinary analysis of actual transport developments in Budapest: the development issue of the southern suburban railways

A tanulmány többszempontú elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a Budapest déli részén felgyorsított előkészítés alatt álló HÉV/ÉDRV projekt megvalósítása a jelenleg tervezett formájában nem javasolható. A kiinduló kérdés az, hogy a budapesti közlekedés mai hálózatában indokolt és célszerű-e újabb belvárosi kapcsolatot teremtő metróvonalat építeni. A szerzők a válasz érdekében összevetik és értékelik az említett fejlesztésnek és lehetséges alternatív változatainak a várható forgalmi, területfejlesztési potenciálra gyakorolt, illetve közgazdasági hatásait. A dolgozatban a hazai gyakorlatban rutinszerűen használt eljárások mellett olyan vizsgálati módszereket (pl. költség-haszon elemzés kiterjesztése, területfejlesztési potenciálra gyakorolt hatásbecslése) is bemutatnak, amelyek kísérleti jellegűek, céljuk a közberuházások döntés-előkészítési folyamatának módszertani fejlesztése, a szakmai gyakorlatnak a tudományos eredményekhez történő közelítése. A számítások alapján önmagában egyik jelentős új építéssel járó gyorsvasúti fejlesztéstől sem várható stabil társadalmi megtérülés, ezért megvalósításuk sem javasolt. E megállapítást strukturális (városszerkezeti és közlekedéshálózati) érvek is erősítik, hiszen a projekt hatására hátrányosan, a centralitást erősítve változna a közlekedési rendszer szerkezete. A tanulmány ezért a déli HÉV-fejlesztések esetében teljes körű felújítást, járműcserét, valamint a H6-H7 vonalak felszíni összekötését javasolja (a 0/B. Boráros változat szerint). Ezen túlmutató beruházás a kapott eredmények alapján indokolatlan és szuboptimális, illetve társadalmi szempontból várhatóan nem hatékony