Mit is kell fenntartani?

Sokan és sokféleképpen meghatározták már a fenntartható fejlődés fogalmát. Az idevágó szakirodalom olyan szerteágazó, hogy sokak szerint az egész vita nem mond semmit a döntéshozatal számára. Valamennyi meghatározásnak azonban választ kell adnia arra a kérdésre, hogy mit kell fenntartani, azaz mit kell megőrizni a jövő generációi számára. A szakirodalomban e kérdésre négy különböző választ találunk: 1. a nem csökkenő hasznosságot, 2. a nem csökkenő ütemű gazdasági növekedést, 3. a nem csökkenő mennyiségű tőkét, illetve 4. bizonyos képességek meglétét. A tanulmány kettős céllal elemzi az egyes megközelítések jellemzőit és hiányosságait. Egyrészt bemutatja, hogy milyen ellentmondások és dilemmák húzódnak a különböző megközelítések között. Igazolni kívánja azt, hogy ha a döntéshozatal bármely fenntarthatósági definíció mellett kötelezi is el magát, lesznek olyan információk, amelyeket kizár az értékeléséből. Másrészt amellett érvel, hogy a képességszemlélet nyújtja a fenntarthatóság legadekvátabb meghatározását, ugyanis ennek információs bázisa a legszélesebb, és középpontjában a tényleges emberi fejlődés áll. Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q01, Q58, O13, O44

Slow science and “caring” research – the transformative power of collaborative research with hard of hearing youths

In our paper we explore the transformative power of a collaborative research on our own academic perceptions and functions. We have been working with hard of hearing youths since the autumn of 2021 in Szeged (Hungary) in a social citizen science case study within the YouCount project to increase social inclusion in the city. During the process, we, authors of this paper, as senior hearing academics, identified significant aspects where our academic functions led to inner transformations. These experiences led us to recognize the overwhelming importance of relational aspects and caring, the perceived and fostered “slowness” of the research. Inclusion can be viewed as a joint and interdependent transformation of all actors involved towards the defragmentation of community

The informational basis of local economic development according to the capability approach : comparing the instrumental and the capability-based approach to local economic development

The conventional goal of local economic development in the literature is to increase well-being or quality of life of local residents. However, it remains hidden what is the substantive meaning of well-being or quality of life. Besides, growth of income and employment are implicitly considered as the goals themselves in local economic strategies. We argue that the determination of the objective of local economic development should be based on the capability approach and be formulated as follows: the goal of local economic development is the widening of the capabilities of local residents. In our paper, we outline a normative evaluative framework based on the capability theory of Amartya Sen, which is able to help to design and evaluate local development projects both in developing and developed regions. In this paper we focus on the informational basis of this normative framework and compare it with the dominant view that we shall call the “instrumental approach”. First, we claim that instead of implicit goals – like economic growth – local development strategies should start with making these goals explicit and define the valuable doings and beings for the community. These valuable functioning should be moulded through social deliberation. Therefore, the theories of deliberative democracy should be connected to the theory of local economic development. Second, when planning and operationalizing development projects, the aspect of conversion factors should be taken into consideration. Development strategies should be aware of the well-interpreted fact that real income is only a mean to broaden our capabilities and not an end in itself. How local residents can convert their means into valuable functionings is affected by different conversion factors, like environment, physical abilities, social norms etc. These conversion factors should be incorporated into the informational basis of local economic development. Third, the local level of development is especially appropriate to involve direct participation and incorporate lay knowledge beside expert knowledge. The theory of capability approach also emphasizes the importance of agency – the capability to represent my own aims and bring about change. Therefore the aspect of agency should also be part of the included information in the theoretical framework of local economic development. We illustrate our arguments with a case study about an irrigation-based community development project in Morocco

Helyi gazdaságfejlesztési projektek metaelemzése a képességszemlélet alapján

Tanulmányomban fejlődő országbeli fejlesztési projekteket elemzek és hasonlítok össze. Valamennyi elemzett esettanulmányt előzőleg már feldolgozták a képességszemlélet nevű elmélet segítségével, ezért másodlagos összehasonlításra, metaelemzésre alkalmasak. Elsőként felállítok egy képességszemléleten alapuló elemzési keretet, amelynek segítségével az esettanulmányok metaelemzését végzem el. A szakirodalomban általában követett eszköz-, vagy infrastruktúraszemlélettől a képességszemlélet alapú elemzés abban különbözik, hogy nem a materiális eszközök (pl.: öntözőrendszerek, kutak, házak) meglétére helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy ezek az eszközök milyen szabadságokat biztosítanak a felhasználóik számára. A képességszemléletben jelentősége van a „mit fejleszt” mellett a „ki fejleszt” és „hogyan fejleszt” kérdéseknek is. Az esettanulmányok összehasonlításának legfontosabb következtetései: jelentős különbség van az eszközszemlélet és a képességszemlélet megközelítése között. A projekt körülményei, az átváltási tényezők jelentősen befolyásolták egy projekt eredményességét. Az emberek értékei – hogy milyen létállapotokat és cselekvéseket tartanak fontosnak – jelentősen befolyásolják a fejlesztés során előálló (infrastrukturális) eszközök felhasználását. A projektben való deliberatív részvétel sok akadályba ütközik, még akkor is, ha a fejlesztő ügynökség kifejezett célja különböző döntéshozó/döntéstámogató szervezetek létrehozatala

Szegénység, képességek, lehetőségek. Szegénységkezelési szempontok Amartya Sen elméletének tükrében

Amartya Sen képességszemléletének középpontjában az emberek szabadsága áll, az arra való tényleges lehetőségük, hogy általuk értékesnek tartott életet élhessenek. E keretben a szegénység nem ragadható meg kizárólag az anyagi javak hiányával – az a ténylegesen megvalósítható cselekedetek és létállapotok szűkös voltát jelenti. Célunk, hogy a képességszemléletre támaszkodva javaslatot tegyünk a szegénységkezelési programok kialakításának legfontosabb szempontjaira. Majd megvizsgáljuk, hogy ez az elemzési keret – a képességszemlélettel összhangban meghatározott szempontok – hogyan jelenik meg a szegénységkezelésben érintett helyi döntéshozók, szakértők és civilek gondolkodásmódjában, először általánosságban majd egy konkrét projekt – a hátrányos helyzetűek számára tervezett szegedi lakópark ötletének – kapcsán. Eredményeink szerint a szegénységgel összefüggő gondolkodás illeszkedik a képességszemlélet érveihez, azonban értékelési keretünk egyes szempontjainak figyelembevétele eltérő súlyt kap a szegénységgel kapcsolatos általános gondolkodás és a konkrét esetről alkotott vélemények kapcsán.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, I30, I32, O15, O19

Furthering Social Justice for Disabled People. A Framework Based on Amartya Sen’s Capability Approach

Understanding disability as a social phenomenon opened up the way for disability studies and social justice theories to mutually benefit from each other. One of the most significant recent advancements in the field of social justice has been the capability approach (CA) of Amartya Sen. The present paper builds on the CA to analyse disability form a social justice perspective. We argue that the CA provides several advantages when conceptualizing disability and furthering justice for disabled people. The objective of the paper is to develop a framework for analysis on the basis of the CA and to apply it through the case of D/deaf and hardof- hearing children and their carers in Szeged, Hungary. We demonstrate that the advancement of justice occurs through the scrutiny and comparison of feasible alternatives instead of arguing for principles or institutional guarantees of perfectly just societies