Miscellanea. Levél a szerkesztőhöz. Beszámoló

Levél a szerkesztőhöz. A viselkedéses addikciók új horizontja. A videojáték-függőségről | Beszámoló. A szexualitás kérdésköre termékenységi kezelésekben Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) konferenciája Berlin, 2019. április 12–13

Funkcionális halláscsökkenés felismerése és komplex diagnosztikája

Bevezetés: A halláscsökkenés olyan érzékszervi károsodás, mely a beszédértést, a kommunikációt, így az életminőséget is rontja. Előfordul, hogy a beteg által megélt funkcióvesztés túlzó, a mérések során a szubjektív és az objektív vizsgálati eredmények ellentmondásosak, a szubjektíven jelzett halláscsökkenés mértéke jelentősebb; ezen esetekben felmerül a funkcionális halláscsökkenés véleményezése. Célkitűzés: Célul tűztük ki funkcionális halláscsökkenés diagnózisú eseteink összegyűjtését és retrospektív elemzését, melyek alapján következtetéseket vonhatunk le a funkcionális halláscsökkenés jellemzőiről, a figyelemfelhívó jelekről, állapotokról és a megfelelő rehabilitáció mérlegeléséről. Módszerek: A szubjektív vizsgálatok a tisztahang-hallásküszöb, a beszédértés és a kommunikáció vizsgálatával történtek, majd ezeket összevetettük az objektív impedanciaméréssel, a stapediusreflex-vizsgálattal, az otoakusztikus emiszszió mérésével, az agytörzsi kiváltott válaszok regisztrálásával nyert eredményekkel. Képalkotó vizsgálatok, pszichológus, pszichiáter, szurdopedagógus, neurológus, illetve további társszakmák bevonása történt szükség szerint. Kizártuk a szándékosan anyagi vagy egyéb előnyszerzésre irányuló megtévesztés eseteit. Eredmények: 2007 és 2022 között 19 beteg esetében diagnosztizáltunk funkcionális halláscsökkenést. A betegségben többségében (17 eset) nők érintettek, jellemzőek a fiatal életkorban (10–41 év) jelentkező panaszok; az átlagéletkor a vizsgált beteganyagban 19,6 év, az érintett páciensek nagyobb része (13 eset) 10–17 év közötti gyermek volt. Organikus okot 11 esetben nem találtunk, a többi esetben kimutatható organikus eltérés sem magyarázza a beteg által megélt halláscsökkenés mértékét. A funkcionális hallásveszteség mértéke különböző (35–120 dB) volt, átlagosan 60,2 dB. Következtetés: A funkcionális halláscsökkenés felismerése és diagnosztikája nagyon nehéz, komplex vizsgálati sort, szakmai együttműködést igényel. Felismerés nélkül a beteg indokolatlan, akár számára káros, anyagilag is megterhelő ellátásban részesülhet, mely állapotának romlását is okozhatja

Anxiety and depression among infertile women: a cross-sectional survey from Hungary

BACKGROUND: Infertility is often associated with a chronic state of stress which may manifest itself in anxiety-related and depressive symptoms. The aim of our study is to assess the psychological state of women with and without fertility problems, and to investigate the background factors of anxiety-related and depressive symptoms in women struggling with infertility. METHODS: Our study was conducted with the participation of 225 (134 primary infertile and 91 fertile) women, recruited in a clinical setting and online. We used the following questionnaires: Spielberger Trait Anxiety Inventory (STAI-T), Shortened Beck Depression Inventory (BDI) and Fertility Problem Inventory (FPI). We also interviewed our subjects on the presence of other sources of stress (the quality of the relationship with their mother, financial and illness-related stress), and we described sociodemographic and fertility-specific characteristics. We tested our hypotheses using independent-samples t-tests (M +/- SD) and multiple linear regression modelling (ss). RESULTS: Infertile women were younger (33.30 +/- 4.85 vs. 35.74 +/- 5.73, p = .001), but had significantly worse psychological well-being (BDI = 14.94 +/- 12.90 vs. 8.95 +/- 10.49, p < .0001; STAI-T = 48.76 +/- 10.96 vs. 41.18 +/- 11.26, p < .0001) than fertile subjects. Depressive symptoms and anxiety in infertile women were associated with age, social concern, sexual concern and maternal relationship stress. Trait anxiety was also associated with financial stress. Our model was able to account for 58% of the variance of depressive symptoms and 62% of the variance of trait anxiety. CONCLUSIONS: Depressive and anxiety-related symptoms of infertile women are more prominent than those of fertile females. The measurement of these indicators and the mitigation of underlying distress by adequate psychosocial interventions should be encouraged

Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia): Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság

Elméleti háttér Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) mint pszichoterápiás módszer harminc éve létezik. A Francine Shapiro által az 1980-as évek második felében az Egyesült Államokban kidolgozott eljárás kezdetben sok vitát kavart, de ma már bizonyítékokon alapuló módszernek számít a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésében. Használata számos más mentális betegség (pl. pánikzavar, depresszió, kényszerbetegség) gyógyításában is egyre gyakoribb. Magyarországon a módszer még kevéssé terjedt el. Cél Bemutatni az EMDR-terápia történetét, elméleti hátterét, a hatásmechanizmusára vonatkozó hipotéziseket, a kezelés struktúráját és hatásait. Módszerek Szakirodalmi áttekintés az angol nyelvű adatbázisok (ISI Web of Science, PubMed, Scopus, PsycINFO) alapján, az eljárás nevével történt szisztematikus kulcsszókereséssel. Az áttekintés lehetőség szerint összefoglaló vagy magas evidenciaszintű (randomizált kontrollált) vizsgálatokra alapoz. Eredmények EMDR során deszenzitizáció, a traumás emlékekhez való jobb hozzáférés és mélyebb információfeldolgozás történik, ami nemcsak stresszcsökkentést, hanem adaptívabb, magasabb szintű működést eredményez. Képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy az EMDR specifikus hatótényezője, a bilaterális ingerlés, egyebek közt paraszimpatikus túlsúlyt eredményez, és kedvező változásokat idéz elő a PTSD által érintett agyi struktúrák működésében. Az EMDR hatásmechanizmusáról számos hipotézis született (pl. dekondicionálás-, munkamemória-, REM-hipotézis), mindazonáltal, az eljárásban valószínűleg több aktív komponens van jelen. Sikeres EMDR-terápia hatására a személy napirendre tér az életútját megakasztó események felett, és egységes narratívába emeli őket, amely hozzájárulhat személyisége integrációjához. Következtetések Az EMDR nemcsak ismert és eredeti terápiás elemek újszerű kombinációja, nem is a már meglévő traumakezelési eljárások technikai kiegészítése, hanem bizonyítottan hatékony, teljes értékű, integratív, mégis önálló pszichoterápiás módszer, saját elméleti modellel, hatásmechanizmussal és eszköztárral

A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében = Psychological aspects of infertility: Results of a Hungarian pilot study

Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba. | Background and objectives: The study aims at checking previous international findings on the psychological aspects of infertility on a Hungarian sample. Method: Self-report questionnaires were administered on a cross-sectional convenience sample of 75 people (63 women, 12 men). Results: Depression scores of infertile women were significantly higher than those found in a representative sample of the Hungarian adult population (Hungarostudy Epidemiological Panel Survey; BDI-S, M=13.9; SD=13.4; normative values M=9.7, SD=11.9; p<0,05). Women’s perceived meaning in life was significantly lower than the normative data (BSCI-LM-7, M=8.9; SD=3.2; normative values M=9.9; SD=2.8; p<0.05). Infertile men did not differ significantly from norma-tive data on any of our psychological indicators. Neither gender and age nor having a child, infertility duration, diagnosis and treatment type or treatment number seemed to influence mental health status. Both state and trait-anxiety levels of women who have had spontaneous abortions were significantly higher than those of women having had no or induced interventions (STAI-S, M=49.5; SD=13.8; normative values M=41.4, SD=11.9; p<0.05; STAI-T, M=47.4; SD=11.6; normative values M=41.5, SD=10.4; p<0.05). Infertiles who did not believe in transcendence, or were unsure about it, reached significantly higher depression scores than believers (BDI-S, M=17.1; SD=15.1; normative values M=10.0, SD=10.1; p<0.05). Conclusions: The results of the present pilot-study are in line with the international findings that infertiles are significantly more depressed and perceive life as being less meaningful than the fertile population. This suggests the need of including psychosocial support in the clinical guidelines of infertility treatment in Hungary

A fülzúgás csoportos kognitív viselkedésterápiás kezelése

Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás kezelési lehetőségei közül a pszichoterápia a szakirodalom alapján is preferált eljárás. Ezek közül is a kognitív viselkedésterápia rendelkezik a legnagyobb bizonyító erővel az érintettek pszichés tüneteinek csökkentése szempontjából. Klinikánkon 2022 februárjában kezdtük a kognitív viselkedésterápia jellegű csoport-pszichoterápia alkalmazását tinnitusban érintett egyéneknél. Módszerek: A terápiás folyamat hét héten keresztül, heti egy alkalommal, másfél órában zajlik. A beavatkozás hatásvizsgálata pre-poszt elrendezésben, önkitöltős mérőskálákkal történik a következő pszichológiai konstruktumok mentén: fülzúgással kapcsolatos életminőség, szorongás, depresszív tünetek képződése, észlelt stressz. A tinnitus jellemzőinek rögzítése vizuális analóg skálákon is megtörténik. Eredmények: A 29 főt számláló első pilotvizsgálat eredményei szerint, miközben a tinnitus hangerejében és hangmagasságában a résztvevők nem észleltek csökkenést, a tünet zavaró volta a csoportterápia végére mindkét fülön szignifikánsan csökkent, és a fülzúgással összefüggő életminőség szintén szignifikánsan javult. A résztvevők észlelt stressz-szintje, szorongásos és depresszív panaszai szignifikánsan csökkentek. Megbeszélés és következtetés: A Magyarországon újszerűnek számító csoportos kognitív viselkedésterápia alkalmas lehet a tinnitusszal együtt járó pszichés tünetek és észlelt panaszok lényeges mértékű csökkentésére. Orv Hetil. 2024; 165(3): 89–97