Kardiális biomarkereket meghatározó tényezők vizsgálata diabéteszes és nem diabéteszes hemodializált betegekben = Determinative factors of cardiac biomarkers in hemodialysed diabetic and non-diabetic patients

Bevezetés: Dializált betegekben a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása gyakori, különösen a diabéteszes populációban. A korai felismerés érdekében egyre gyakrabban használnak kardiális biomarkereket. Célkitűzés: A vizsgálók krónikusan hemodializált betegekben elemezték a brain natriuretikus peptid-előmolekula N-terminális szegmentjének (NT-proBNP), a kardiális troponin T (cTnT), és a nagy érzékenységű CRP (hsCRP) kardialis biomarkerek szintjeit befolyásoló tényezőket, annak a függvényében, hogy a beteg diabéteszes volt-e vagy sem. Módszer: 28 diabéteszes és 40 nem diabéteszes stabil állapotú hemodializált betegnél azt vizsgálták a szerzők, hogy a rutin laboratóriumi vizsgálatok, a bioimpedancia-vizsgálat, az echokardiográfia és a vérnyomás-monitorozás eredményei hogyan befolyásolják a kardiális biomarkerek szintjeit, van-e különbség a diabéteszes és nem diabéteszes betegek között. A statisztikai elemzés során multivariációs lineáris regressziós analízist (ANOVA) használtak. Eredmények: Az NT-proBNP és az extracelluláris térfogat/teljes víztérfogat arány (ecv/twv) értéke között a nem diabéteszes betegekhez képest a diabéteszes csoportban erősebb volt az összefüggés (p= 0,034, vs. p= 0,001). A cTnT-t befolyásoló tényezők esetében nem találtak kapcsolatot a CaxP szorzattal, iPTH, Kt/V, β2-mikroglobulin- és a szérumhúgysav-szintekkel. A diabéteszes csoportban az átlagos eritropoetin-dózis (p= 0,030) és az összkoleszterin (p= 0,039) függött össze a hsCRP-vel, a nem-diabéteszes csoportban viszont a hsCRP és a szérumfibrinogén-szintek között volt korreláció (p= 0,025). A diabéteszes csoportban a HbA1c nem mutatott összefüggést a biomarkerekkel. Következtetések: Hemodializált diabéteszes betegekben hasonló tényezők határozzák meg a kardiális biomarkerek szintjét, mint a nem diabéteszes betegekben. Az eredmények alapján keresztmetszeti felmérésben döntően a veseelégtelenség befolyásolja a szintjüket, a diabétesz és az anyagcserekontroll minőségének hatása kisebb. Introduction: Cardiovascular diseases are highly prevalent in chronic renal failure patients, especially in diabetic population. Cardiac biomarkers such as pro-brain natriuretic peptide N-terminal piece (NT-proBNP), cardiac troponinT (cTnT) and high sensitive CRP (hsCRP) are increasingly used for early detection. Aims: The authors analysed, which factors influence cardiac biomarker levels in hemodialysed patients and whether these factors depend on the presence of diabetes. Methods: In 28 diabetic and 40 non-diabetic patients on chronic hemodialysis was analysed the association between routine laboratory data, bioimpedance parameters, results of echocardiography and ambulanter blood pressure monitoring on cardiac biomarkers. Multivariation linear regression analysis (ANOVA) was applied for statistical evaluation. Results: The authors found stronger correlation (p= 0.034 vs. p= 0.001) between NT-proBNP and extracellular volumen/total water volumen hyperhydration ratio (ecv/twv) evaluated in diabetics than in non-diabetics. In case of cTnT weren’t found any relation with CaxP, iPTH, Kt/V, β2-microglobulin, and serum uric acid levels. The hsCRP was correlated with total cholesterol (p= 0.039) and EPO-dose (p= 0.03) in diabetics, while with serum fibrinogen (p= 0.025) in non-diabetics. The HbA1c didn’t influence biomarkers in diabetic group. Conclusions: The factors having an impact on cardiac biomarker levels are similar in diabetic and non-diabetic hemodialysed patients. According to results the presence of end-stage renal disease in a cross-sectional survey probably overcomes the impact of diabetes and quality of glycaemic control on cardiac biomarker levels