Hátrányos helyzetű kistérségek népesedési viszonyai, különös tekintettel egyes etnikai különbségek vizsgálatára = Population development in less developed subregions in Hungary with special attention to some ethnic differences

A projekt keretében differenciális népesedési kutatásokat folytattunk a területi egyenlőtlenségek és a népesedési viszonyok összefüggéseinek feltárására. A kutatási periódus első felében kistérségi szintű demográfiai adatokat gyűjtöttünk és dolgoztunk fel. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a legtöbb térségben a hátrányok és az azok kiegyenlítődését gátló társadalmi-demográfiai tényezők halmozottan jelentkeznek. Nem azonosíthatók regionális demográfiai profilok, azonban bizonyos népesedési jellemzők együttesen csak az északi országrészben fordulnak elő. A projekt második felében kvantitatív adatfelvételt készítettünk egy észak-magyarországi halmozottan hátrányos helyzetű térségben annak vizsgálatára, hogy mi állhat az erre a térségre jellemző magas termékenység hátterében, hogy vajon az alacsony iskolázottság hasonló termékenységi mintákhoz kapcsolódik-e az itt élő roma és nem-roma nők esetében. Eredményeink szerint a vizsgált térségben a termékenység a rendszerváltás előtt csökkent, jelenleg stagnál. A vizsgált térségben mind a roma, mind a nem-roma népesség termékenysége magasabb volt annál, mint amit az alacsony végzettségűekre számított országos átlag alapján várni lehetett. A várakozásnak megfelelően a roma nők magasabb gyermekszáma részben az alacsonyabb iskolázottságukkal volt magyarázható, de emellett az általános iskolát végzettek esetében ? minden egyéb tényező kontrollálása mellett ? az etnicitás önálló hatása is kimutatható volt a szült gyermekszámra. | The aim of the study was to analyse the relationship between socio-economic inequalities appearing in regional differences and population development. In the first year a subregional level database on various socio-economic and population development indicators was created. By cluster analysis significant differences in the demographic patterns of the most privileged subregions have been showed up. In the second year a questionnaire survey was taken among the female population of a multiply-disadvantaged area in North Hungary in order to examine what lay behind the high fertility typical of the area. We were particularly interested in whether low educational level is connected to similar fertility patterns among Romas and non-Romas living there. Fertility among both the Roma and non-Roma populations in this region was found to be higher than might be expected from the national average calculated for people of low educational level. The number of children among people living here decreased considerably before 1990, especially among the Romas, but the trend now seems to be stagnating. As for the effect of ethnicity on fertility, the examination by level of education had some surprising results. As expected, the higher level of fertility among Romas could partly be explained by their lower educational level. However, for those who had completed primary school the effect of ethnicity on the number of children born has also been demonstrated

A termékenység és a társadalmi státusz közötti kapcsolat a rendszerváltozás után Magyarországon különös tekintettel a jövedelemre, az iskolai végzettségre, a lakóhelyre és annak fejlettségére = The relationship between fertility and social status in Hungary after the change in the political, socio-economic regime with special reference to income, educational attainment, residence and its level of infrastructure development

Minél magasabb a társadalmi státusz, annál alacsonyabb a termékenység, Budapesten azonban a magasabb társadalmi státuszhoz járul a magasabb termékenység. Ökológiai megközelítésben egyrészt a TTA, másrészt a társadalmi státuszt meghatározó mutatók közötti kapcsolat szorosságát tekintve legerősebb magyarázó ereje a humán fejlettségi mutatónak és a születéskor várható élettartamnak van, majd az egy főre jutó adóköteles jövedelem, végül a felsőfokú végzettségűek százalékos aránya a 25 éves és idősebb népességben következik. A humán fejlettségi mutató (HFM) azt mutatja, hogy minél kisebb a kistérségek népességének átlagos lélekszáma, annál alacsonyabb a mutató értéke. A régiók közül Észak-Alföld, a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplén, a nagyvárosok között Miskolc HFM-je a legalacsonyabb. | There is an inverse relationship between fertility and social status in the country as a whole, but the relationship is direct in Budapest. In an ecological approach the strongest correlation can be found on the one hand between fertility on the other in order the modified human development index (HDI), life expectancy at birth, the gross income per capita and the proportion of people with the highest level of educational attainment in the population aged 25 years and above. The HDI shows that smaller the population size of the small statistical-planning units the lower the HDI. The HDI is lowest in the Northern Plain region, in Borsod-Abaúj-Zemplén county and among the large cities in Miskolc

Main Features of Epidemiological Development in Hungary after the Second World War

At the period of urbanization the sustainable uses of natural resources have become more and more important in the most developed countries. Exploring urban material flows could help to better understand complex input-output processes and the material consumption of the population. The economic changes in Budapest between 1950 and 1990, coupled with a large population increase, brought about greater resource needs and unprecedented waste generation habits. After the political transformation in 1990, radical economic, demographic and social changes occurred, which had altogether a great impact on different resource uses (for example water, energy, land, and food) and resource efficiency. This paper highlights the economic and environmental transformation of Budapest by emphasizing the following aspects: development and transformation of the economy; material resource consumption and waste generation, as well as related environmental impacts. The main findings and recommendations of the case study can contribute to underpin a more resource-efficient urban policy and design

Rendszerváltozás és epidemiológiai korszakváltás Magyarországon = Changes in the Socio-Economic System and Political Regime and the Fourth Stage of the Epidemiological Transition

Új epidemiológiai korszak kezdődött Magyarországon annak eredményeként, hogy két évtizeddel ezelőtt az államszocialista rendszer összeomlása szabaddá tette az utat a piacgazdasághoz vezető átalakulás és a nyitott társadalom megvalósulása előtt. Ezek együtt teremtették meg a feltételeket a krónikus epidemiológiai válság felszámolásához és az új epidemiológiai korszak létrejöttéhez. Nem véletlen koincidencia, hogy az epidemiológiai fejlődés két-három évtizedes megtorpanása, sőt válsága a rendszerváltozás körüli években szűnt meg, és bekövetkezett az epidemiológiai fordulat: az életkilátások markáns javulása az Elbától keletre lévő országokban. Az új epidemiológiai korszakot a halálozási viszonyok javulása határozza meg. Ebben az egészségtudatosság terjedése mellett a hatékony medikációnak és orvosi technológiának és a sürgősségi ellátásnak meghatározó jelentősége van. Az új epidemiológiai korszakra leginkább az jellemző, hogy egyre általánosabbá válik a betegségek progressziójának késleltetése, és végül a halálozás idősebb korban következik be. Nagyobbrészt a keringési rendszer betegségeinek sikeres megelőzése és kezelése eredményezi a születéskor várható élettartam meghosszabbodását. Miközben az életkilátások országos szinten javulnak, paradox módon megnő a halál előtti társadalmi egyenlőtlenség. A new epidemiological stage has begun in Hungary as a result of the implosion of state-socialism. It has made the transition to market economy and open society possible. The emerging economic and social system has created the basis for terminating the chronic qualitative epidemiological crisis and for the renewal of the epidemiological development. The new political and socio-economic system has had a decisive impact on the decrease in mortality and consequently to the increase in life expectancy in the countries east of the River Elbe. Besides the spread of health conscious behaviour, the efficacy of new medications and invasive medical interventions just as much as the network of emergency centres have contributed to the favourable changes. The most characteristic feature of the new epidemiological stage is that it delays the progression of chronic diseases and postpones the time of death. In a large extent the successful prevention, treatment and care of diseases of the circulatory system are mainly responsible for increasing the life expectancy at birth. Paradoxically, whereas life expectancy has increased in the country on the whole, social inequality has also increased

Cardiovascularis szuroprogram a kozep-magyarorszagi regioban. Budakalasz Vizsgalat.

INTRODUCTION: The reduction in mortality due to prevention programmes observed in some European countries is not currently reached in Hungary. Effective prevention is based on the screening of risk factors and health state of the population. AIM: The goal of this study was to develop a longitudinal, population-based screening programme in the Central Hungarian region in order to collect information on the health state and cardiovascular risk profile of the citizens and discover new potential cardiovascular risk factors. METHOD: The Budakalasz Study is a self-voluntary programme involving the adult population (>20 yrs, approx. 8000 persons), and it consists of questionnaires, non-invasive tests (anthropometry, cardiac echo, carotid duplex scan, blood pressure measurement, ankle-brachial index), venous blood sample collection and laboratory tests. RESULTS: Until January, 2014, 2420 persons (30% of the population, male: 41.2%, average age 54.8 years) participated in the programme. Cardiovascular morbidity was higher in contrast to a former national survey. The number of risk factors and, therefore, 10-year cardiovascular risk were also elevated in this population. CONCLUSIONS: These findings underline the importance of screening programmes and effective therapies. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1344-1352

Cardiovascularis szűrőprogram a közép-magyarországi régióban. Budakalász Vizsgálat | Cardiovascular screening programme in the Central Hungarian region. The Budakalász Study

Bevezetés: Az egyes európai országokban a prevenciós tevékenységnek köszönhető morbiditáscsökkenést Magyarországon még nem sikerült elérni. A hatékony prevenció alapfeltétele a lakosság egészségi állapotának, a kockázati tényezők jelenlétének pontos ismerete. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy egy közép-magyarországi longitudinális lakossági vizsgálattal információt nyerjenek a magyar lakosság egészségi állapotáról, cardiovascularis kockázati státusáról, ami lehetővé teszi új rizikóbecslést befolyásoló tényezők azonosítását. Módszer: A Budakalász Vizsgálat a felnőtt lakosságot célzó (>20 év, ~8000 fő), átfogó, önkéntes alapú cardiovascularis szűrőprogram, amely egészségkérdőívből, noninvazív tesztekből (antropometriai mérések, szívultrahang, carotisultrahang, vérnyomásmérés, boka-kar index mérése), illetve vénás vérvételből és laborvizsgálatokból áll. Eredmények: 2014. januárig 2420 fő (a lakosság 30%-a, 41,2% férfi, átlagéletkor 54,8 év) kérdőíves, fizikális vizsgálata és cardiovascularis kockázatbecslése történt meg. A résztvevők cardiovascularis morbiditása a korábbi országos felméréshez viszonyítva magasabb volt, illetve a cardiovascularis kockázati faktorok száma és a becsült 10 éves kockázat is emelkedettnek bizonyult a lakosok körében. Következtetések: Az eredmények felhívják a figyelmet a szűrések és a hatékony terápia fontosságára.Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1344–1352. | Introduction: The reduction in mortality due to prevention programmes observed in some European countries is not currently reached in Hungary. Effective prevention is based on the screening of risk factors and health state of the population. Aim: The goal of this study was to develop a longitudinal, population-based screening programme in the Central Hungarian region in order to collect information on the health state and cardiovascular risk profile of the citizens and discover new potential cardiovascular risk factors. Method: The Budakalász Study is a self-voluntary programme involving the adult population (>20 yrs, approx. 8000 persons), and it consists of questionnaires, non-invasive tests (anthropometry, cardiac echo, carotid duplex scan, blood pressure measurement, ankle-brachial index), venous blood sample collection and laboratory tests. Results: Until January, 2014, 2420 persons (30% of the population, male: 41.2%, average age 54.8 years) participated in the programme. Cardiovascular morbidity was higher in contrast to a former national survey. The number of risk factors and, therefore, 10-year cardiovascular risk were also elevated in this population. Conclusions: These findings underline the importance of screening programmes and effective therapies. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1344–1352