Post-Crisis Lessons for Open Economies

In a systemic perspective, what are the primary transmitters of global competitiveness with the proper coordination mechanism? What are the systemic impacts of the U.S. economy on world markets? Will the United States stay the main engine of world economic growth for quite some time to come, or at least in the current decade? Will and should the United States, as the single largest open economy of the world, be in some way responsible for the provision of global economic stability as a valuable public good? Was the recent crisis predictable? These are the main questions addressed, all of which are answered in a new global context, and the responses are based on some known principles of international economics and economic history

A pénzügyi közvetítés néhány krónikus problémája az európai unióban. Adalékok a nemzetközi értéktermelési és teherelosztási problémák természetéhez

A tanulmány abban az irányban érvel, hogy az áru, az eszköz/vagyontárgy és a pénzpiacokon átfolyó, országok közötti teljesítmények jobb transzmissziója szempontjából egy jóval integráltabb és legalább egy kvázi-föderális pénzügyi épít- mény kialakítását sejtető új átviteli mechanizmus kellene, amely már önállóan, vagyis a tagállami befizetésektől függetlenül lenne „fiskális”. Ez a fejlemény azt jelenthetné, hogy ha – majd egyáltalán napirendre kerül és – bármilyen, a mainál nagyobb „szövetségi” adószedési potenciállal rendelkező, egyben szorosabb fiská- lis övezet születik: pl. egy kibővített fiskális jogosultságokkal bíró eurózóna, vagy netán egy napon egy valóban „Föderális-EU” központi költségvetés, nos akkor an- nak a relatív arányait tekintve (EU-adó/EU-GDP) is, kellően nagynak, a jelenlegi többszörösének kellene lennie. Csak ez a nagyobb fiskális erő kínálhatna érdemi EU-szintű kiegyenlítő mechanizmusokat és közös fiskális kiigazítást, úgy ahogy azok más, nagy és nyitott ám „föderális gazdaságokban” (pl. Németország, USA, Kanada,) már régen megvalósulhattak. A méretben kellően hatásos beavatkozásoknak egyben erős közös fiskális központot feltételeznek, amelyben az „európai adósságkibocsájtás” is mindig hihető teljesítmény ígérettel párosulhatna. Ez lehetne a valódi pénzügyi unió egy tartós fiskális szerveződési kerete. Ettől a végponttól azonban, 2017 elején még – a politikai pozícióktól függően – sokak áhított (mások által hangosan szidalmazott) nagyon-nagyon messze vagyunk, ahogy az EU–t érintő intézményi kritikákban is gyakran elhangzik

Konjunktúraingadozások az Egyesült Államokban 1970-2010 - Értelmezési nehézségek = Business cycles and recession patterns in the US economy and in the G7

Lehet-e beszélni a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében egy egységes válságlefolyásról, amely a fejlett ipari országok egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható? Megállapíthatók-e olyan univerzális változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, valamint a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makromodellek predikcióihoz? A válasz – legalábbis jelen sorok írásakor – nemleges: sem a válság lefolyásának jellegzetességeiben és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemében, sem a visszacsúszás mértékében és időbeli kiterjedésében sincsenek jól azonosítható közös jegyek, olyanok, amelyek a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A tanulmány áttekinti a válsággal és a makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom – a pénzügyi globalizáció értelmezései nyomán – relevánsnak tartott munkáit. Ezt követően egy 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét azzal a célkitűzéssel, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése kellően objektív lehessen, legalább a fontosabb makrováltozók elmozdulásának nagyságrendje tekintetében. / === / Based on the empirical evidence accumulated until 2011, using official statistics from the OECD data bank and the US Commerce Department, the article addresses the question whether one can, or cannot, speak about generally observable recession/crisis patterns, such that were to be universally recognized in all major industrial countries (the G7). The answer to this question is a firm no. Changes and volatility in most major macroeconomic indicators such as output-gap, labor market distortions and large deviations from trend in consumption and in investment did all, respectively, exhibit wide differences in depth and width across the G7 countries. The large deviations in output-gaps and especially strong distortions in labor market inputs and hours per capita worked over the crisis months can hardly be explained by the existing model classes of DSGE and those of the real business cycle. Especially bothering are the difficulties in fitting the data into any established model whether business cycle or some other types, in which financial distress reduces economic activity. It is argued that standard business cycle models with financial market imperfections have no mechanism for generating deviation from standard theory, thus they do not shed light on the key factors underlying the 2007–2009 recession. That does not imply that the financial crisis is unimportant in understanding the recession, but it does indicate however, that we do not fully understand the channels through which financial distress reduced labor input. Long historical trends on the privately held portion of the federal debt in the US economy indicate that the standard macro proposition of public debt crowding out private investment and thus inhibiting growth, can be strongly challenged in so far as this ratio is neither a direct indicator of growth slowing down, nor for recession

Post Crisis Lessons for Open Economies: Are They All New?

This paper will argue that the American economy could and will absorb the recent shocks, and that in the longer run (within a matter of years), it will somehow convert the revealed weaknesses to its advantage. America has a long record of learning from its excesses to improve the working of its particular brand of capitalism, dating back to the imposition of antitrust controls on the robber barons in the late 1800s and the enhancement of investor protection after the 1929 crash. The American economy has experienced market imperfections of all kinds but it almost always has found, true, not perfect, but fairly reliable regulatory answers and has managed to adapt to change, (e. g. Dodd-Frank Act on financial stability). The U.S. has many times pioneered in the elaboration of both theoretical and policy oriented solutions for conflicts between markets and government to increase economic welfare (Bernanke, 2008, p. 425). There is no single reason why it should not turn the latest financial calamities to its advantage. At the same time, to regain confidence in capitalism as a global system, global efforts are indispensable. To identify some of the global economic conflicts that have a lot to do with U.S. markets in particular, we seek answers to global systemic questions

Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency

Ten Years After the Global Economic Crisis : A Retrospective Analysis

The study attempts to take stock of the crisis management measures taken during the global economic crisis between 2008 and 2011, draw macroeconomic conclusions from it and identify the uncertainties and the old-yet-new risks still persisting at the end of 2018. The most important conclusion is that while both economic conditions and financial systems were able to stabilize in the most developed countries of the world economy, it cannot be claimed with full certainty that all risks that had previously led to a recession were able to be handled properly. While quantitative easing (QE) and discretionary fiscal policies in both the USA and the EU restored normalcy in the business cycle, neither productive investments nor labor or total factory productivity were able to return to the growth trends experienced before the crisis

Post-crisis patterns of external adjustment in some small open economies: Financial Adjustments to External Shocks: Empirical evidence from some EU-members and transition countries (1993-2014)

In this paper there were two types of international financial adjustment patterns identified: type-A, where highly independent monetary policy and low domestic currency stability was the preferred path; and type-B, where monetary policy independence was given up and currency stability was acquired. We argue that whichever type of external financial adjustment the preferred path may be, the ability to resist major external shocks simultaneously depend on a handful of other macro prudential factors (e.g. fiscal and debt service performance), too. A country may not be euro-zone member and still do well in the shock resistance department, like the Czech Republic. For Hungary, euro-zone membership would sure bring better shock resistance capabilities, yet, it would in no way offer solution to the existing deficits in its levels of international competitiveness and productivity

A globális tőkeáramlás és a feltörekvő piacok

Bár a nemzetközi tőkeáramlás jól és egyértelműen mérhető hozadékai tisztán nem láthatók, a nemzetközi tőke- forgalom igen gyors növekedése és a nagy tőkebefogadási étvágy azt sugallják, hogy hosszabb távon a tőkeáramlásnak több lesz az előnye, mint a hátránya