15 research outputs found
Vállalkozásoktatási jó gyakorlatok adaptációs lehetőségei a hazai felsőoktatásban – a Szegedi Tudományegyetem példája
Az egyetemek gazdaság- és vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepének vizsgálata egyre inkább középpontba
került az utóbbi években. Az egyetemek jelentős szerepet tölthetnek be a vállalkozóvá válás ösztönzésében,
valamint a tudásintenzív kis- és középvállalkozások létrehozásában. A szerző tanulmányában
megvizsgálja a vállalkozásoktatás területén vezető egyetemek legjobb gyakorlatait az Amerikai Egyesült
Államokban és Nyugat-Európában, különös tekintettel a jó gyakorlatok lehetséges hazai adaptációjára,
ezen belül is a Szegedi Tudományegyetemre. A területen vezető amerikai és nyugat-európai egyetemek stratégiájának,
módszereinek megismerése után az egyes példákból megpróbálja kiszűrni a hazai egyetemek
által adaptálható jó gyakorlatok minél szélesebb körét. Nyilvánvalóan egyszerű másolással nem érhetünk
el olyan eredményeket, mint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, hiszen amellett, hogy évek
óta formálják stratégiájukat, módszereiket, még jelentős kulturális különbségekkel is számolni kell. Ezzel
együtt az egyes stratégiák, módszerek egy kis finomítással, átalakítással a Szegedi Tudományegyetem vállalkozásoktatási
modelljének alapját jelenthetik
Vállalkozó hallgatók-Valóban reális jövőkép a vállalkozóvá válás? (Entrepreneurial students – Really realistic vision of becoming an entrepreneur?)
A tanulmány az egyetemi hallgatók, mint a jövő potenciális tudásintenzív vállalkozóinak sajátosságát hivatott
vizsgálni, empirikus úton. A kutatás feltáró jellegű, hiszen igen keveset tudni általában az egyetemi
hallgatók, és különösen a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatóinak vállalatalapítási motivációról,
aktivitásáról és az egyetem ezzel kapcsolatos szerepéről. A vizsgálatok két fő cél köré összpontosulnak: a
Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos hallgatóinak vállalatalapítási aktivitását feltárni, valamint
a vállalatindításhoz szükséges ismereteket feltérképezni. A tanulmány első részében a szerzők a kérdőíves
megkérdezés eredményeit ismertetik, mely keretében 840 főt kérdeztek meg a hallgatói vállalkozásalapítási
aktivitás feltárása érdekében. Ezt követően húsz, már hallgató korában vállalkozást alapító személlyel történő
mélyinterjúk eredményeit mutatják be, különös tekintettel arra, milyen specialitásokkal bírnak azon
vállalkozók, akik már hallgatóként belevágtak egy vállalkozás elindításába. _______ Present paper provides an empirical analysis of the characteristics
of university students as potential knowledgeintensive
entrepreneurs of the future. The authors’ research
is explorative since the knowledge of university
students and especially of the students of the University
of Szeged is scarce with regard to their entrepreneurial
motivations, activities and the influence of the university.
The authors set two fundamental objectives: first,
to explore the entrepreneurial activities of the full-time
students of the University of Szeged; and second, to map
the knowledge necessary for starting a business. In the
first part of the paper they demonstrate the results of an
empirical survey based on 840 questionnaires that aimed
at the exploration of students’ entrepreneurial activities
Vállalkozásoktatási jó gyakorlatok adaptációs lehetőségei a hazai felsőoktatásban : a Szegedi Tudományegyetem példája
Az egyetemek gazdaság-és vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepének vizsgálata egyre inkább középpontba került az utóbbi években. Az egyetemek jelentős szerepet tölthetnek be a vállalkozóvá válás ösztönzésében, valamint a tudásintenzív kis- és középvállalkozások létrehozásában. A szerző tanulmányában megvizsgálja a vállalkozásoktatás területén vezető egyetemek legjobb gyakorlatait az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, különös tekintettel a jó gyakorlatok lehetséges hazai adaptációjára, ezen belül is a Szegedi Tudományegyetemre. A területen vezető amerikai és nyugat-európai egyetemek stratégiájának, módszereinek megismerése után az egyes példákból megpróbálja kiszűrni a hazai egyetemek által adaptálható jó gyakorlatok minél szélesebb körét. Nyilvánvalóan egyszerű másolással nem érhetünk el olyan eredményeket, mint az Egyesült Államokban és NyugatEurópában, hiszen amellett, hogy évek óta formálják stratégiájukat, módszereiket, még jelentős kulturális különbségekkel is számolni kell. Ezzel együtt az egyes stratégiák, módszerek egy kis finomítással, átalakítással a Szegedi Tudományegyetem vállalkozásoktatási modelljének alapját jelenthetik
Entrepreneurship education for responsible innovation
Within the dynamically developing entrepreneurship education, creating and shaping entrepreneurship attitude is a special issue. In the last couple of years, ecopreneurs, ‘green’ entrepreneurs emerged among entrepreneurs. Ecopreneurs are identified as powerful tools in turning towards sustainable products and processes, and viewed as some kind of ‘remedies’ to many social and environmental problems. Sustainable businesses, in a narrow sense, are largely innovative start-up businesses that create environmentally and/or socially useful goods and services via responsible innovations. The attitude of social and environmental responsibility may be strengthened in entrepreneurship education, focusing on shaping such attitude, creating and strengthening commitment, and conveying the basic entrepreneur competences necessary for such responsible innovations
A vállalkozásoktatás szerepe a gazdaság- és vállalkozásfejlesztésben
A XXI. században a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak váltak a modern gazdaságfejlesztés kulcsfaktoraivá. A kis-és középvállalkozások egyaránt fontos szerepet játszanak az Európai Unió versenyképességének növelésében, a gazdasági fejlődésben, valamint az önmegvalósításban. Az utóbbi években a vállalkozóvá válás, annak ösztönzése, illetve a vállalkozásoktatás rendkívül nagy figyelmet kapott a fejlett országokban. Mindez számos okra vezethető vissza: a tudásintenzív kis-és középvállalkozások gazdaságfejlesztésben betöltött erősödő szerepe, (az egyre „divatosabb”) startupok és kapcsolódó „ökoszisztéma” kialakulása, vállalkozói létforma felértékelődése stb. A vállalkozói létforma egyik megvalósulási formáját a különböző egyetemekről, kutatóhelyekről kipörgő cégek jelentik. Jelen kutatás keretein belül a kutatóhelyekről kipörgő cégek fogalmát a lehető legbővebben értelmezem. Ebbe éppúgy beletartoznak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók által alapított, ún. hallgatói vállalkozások, mint a klasszikus kutatók által létrehozott spin-off cégek. A fentiek következtében egyre markánsabban felmerül az a kérdés, hogy a felsőoktatási intézmények – összhangban az egyre erősödő harmadik missziójukkal – milyen módon tudnának aktívabb szerepvállalást tanúsítani a vállalkozóvá válásban. A nemzetközi tendenciák világosan érzékeltetik a terület felértékelődését az elmúlt 20 évben, gyakorlatilag megszámlálhatatlan különféle megjelenési formája alakult ki az egyetemek vállalkozástámogatási szerepvállalásának