Stabilométerrel történő járásvizsgálat trimeszterenként várandós nőknél

Pregnancy has an impact on posture and so on walking as well, as it is a representative of the dynamic posture. Our aim was to demonstrate the effects of these physiological changes on walking.The follow-up research was conducted at the Medical School of the University of Pécs Department of Obstetrics and Gynaecology Clinic from May 2008 to February 2009. 42 women participated in it. 21 pregnant women in the I., II. and III. trimester of their pregnancy were involved and 21 non-pregnantwomen, who had not gave birth yet, formed the control group.According to the stabilometric measurements the pregnant women’s gait is slower than the control group’s gait (p = 0.046), but the period of the gait cycle decreases in course of pregnancy. The duration of the swing phase measured during the trimesters are shorter compared to the control group. The proportion of the double-support stance period in the whole gait cycle, increased during the trimesters in comparison with the control group. The test of the midstance showed signifi cant difference (p = 0.006) between the control group and the pregnant women in the fi rst trimester. The foot angle of the expectant mothers in the fi rst trimester is bigger than the footangle of the control group (p = 0.029). The step width of the pregnant women in the fi rst trimester is smaller than the control group’s step width (p= 0.002). The comparison of the step width of pregnant women in the fi rst and third trimester, showed a signifi cant increase (p = 0.049).We have shown that the kinematics of gait changes during pregnancy and differs from the controlgroup.CélkitűzésekA várandósság hatással van a testtartásra és így a járásra, mint a dinamikus testtartás egy képviselőjére. Célunk volt bizonyítani ezen élettani változások hatásait a járásra.Adatok és módszerekAz utánkövetéses vizsgálatban, melyet a PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján végeztünk 2008 májusától 2009 februárjáig, 42 nő vett részt: 21 várandós az I., a II. és a III. trimeszterben, és 21 nem terhes és még nem szült nő alkotta a kontrollcsoportot.EredményekA stabilométeres mérések szerint a várandósok járása lassabb, mint a kontrollcsoporté (p=0,046), de a lépésciklus ideje a terhesség előrehaladtával csökken. A trimeszterekben mért lengőfázis ideje rövidebb a kontrollcsoporthoz képest. A kettőstámaszok aránya a teljes lépésciklushoz képest, a kontrollcsoporttal összehasonlítva trimeszterenként nőtt. A gördítés vizsgálatánál a kontrollcsoport és a kismamák I. trimeszterben mért adatai között szignifi káns különbséget találtunk (p=0,006). Az I. trimeszterben lévő kismamáknál mért lábszög nagyobb a kontrollcsoporténál (p=0,029). A kismamák I. trimeszterben mért lépésszélessége a kontrollcsoportéhoz képest kisebb (p=0,002). A várandós nők I. és III. trimeszterben mért lépésszélességét összehasonlítva szignifi káns növekedést tapasztaltunk (p=0,049).KövetkeztetésekKimutattuk, hogy a járás kinematikája megváltozik a terhesség folyamán, illetve eltérést mutat a kontrollcsoporthoz képest. DOI: 10.17489/biohun/2010/1/0

Külföldi munkavállalás és pályaelhagyási indítékok a magyar gyógytornászok körében

Absztrakt Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349

PELVIC-FLOOR MUSCLE EXERCISES FOR THE IMPROVEMENT OF MALE SEXUAL FUNCTIONS

Introduction. Premature ejaculation (PE) and erectile dysfunction (ED) are the most common sexual disorders among men regardless of ethnicity. The literature estimates the prevalence of PE between 16,3-32,5 and the prevalence of ED between 10-66% depending on age and secondary diseases. Objectives. We aim to assess the efficacy of the 8-week-long program of pelvic floor muscle(PFM) rehabilitation in the therapy of premature ejaculation and erectile dysfunctions. Materials and methods. The volunteer in our case-study was a 24-year-old, non-smoking, athletic university student living in a heterosexual, sexually active relationship for 5 months. At the beginning of the investigation, the subject had to complete numerous questionnaires. The trial used complex physiotherapy as treatment. The first part of the physiotherapy consisted of exercises to raise consciousness of the function of pelvic floor muscles (PFM). The patient had to learn how to isolate the contractions of PFM from its synergic muscles. The basic exercises consisted of isotonic, isometric and relaxation practices that lasted for 6 weeks. After that, “lifting exercises” supplemented the basic practices for another 2 weeks. Results. At the termination of the 8-week-long program all previously measured qualities showed improvement to a certain extent. Conclusion. At the end of the 8-week-long program, we measured significant change in various qualities regarding sexual life that proves the efficiency and the reason of existence of PFM rehabilitation in the therapy of premature ejaculation and erectile dysfunctions

A rectus diastasis prevalenciája, lehetséges rizikófaktorai és szövődményei | Prevalence, potential risk factors and sequelae of diastasis recti abdominis

Absztrakt: Bevezetés: Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterétől jelentkezik a rectus diastasis, amellyel kapcsolatban csekély információ áll rendelkezésünkre. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni a rectus diastasis hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, megvizsgálni a derékfájással, vizeletinkontinenciával és az életminőséggel való kapcsolatát. Módszer: Az interrectus távolságát digitális caliperrel 200 olyan nőnél mértük meg, akik kitöltötték a saját készítésű rectus diastasis, továbbá az SF-36, az Oswestry Disability Index és az International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form kérdőíveket. Eredmények: A prevalencia 46,5%-os lett. A rizikófaktorok közül csak a szülések száma és az interrectusrés között volt szignifikáns kapcsolat. Jelentős különbséget találtunk azonban az életminőség, a derékfájás és a vizeletinkontinencia kapcsán a normál és a kóros csoport tagjai között. Következtetések: A külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majdnem minden második szült nőt érint. Az állapot hajlamosíthat a derékfájásra és a vizeletinkontinenciára, amelyből egy csökkent életminőség származhat. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460. | Abstract: Introduction: There is scant knowledge on diastasis recti which occurs mostly in 3rd trimester of pregnancy. Aim: Our aim was to assign the prevalence of diastasis recti and the possible risk factors and to investigate its association with some chronical diseases, like low back pain and urinary incontinence. Method: 200 women’s interrectus distance was measured who filled out a self-made diastasis recti questionnaire, the SF-36, Oswestry Disability Index and the International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form questionnaires. Results: Prevalence of the condition was 46.5%. In case of risk factors, relationship between number of deliveries and interrectus distance was significant. We found a significant difference in quality of life, in presence of low back pain and urinary incontinence between the normal and the abnormal group. Conclusions: In line with the literature we found, that diastasis recti can predispose on serious sequelae, hence on decreased quality of life. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460

CHANGES OF PELVIC FLOOR MUSCLE FUNCTION DURING PREGNANCY

Objective: It is known, that incontinence rarely develops during pregnancy. The authors examined pelvic floor muscle function changes during pregnancy. Study Design: Authors examined 156 women and performed vaginal squeeze pressure measurements. Statistical data were analyzed by t-test, differences were considered to be significant at p<0.05. Results: Significant difference was found concerning maximum voluntary contraction (p=0.002) and duration of maximum muscle contraction (p=0.012) in young nulliparous women compared to average results of pregnant women. This result can be proved in young nulliparous women and among pregnant women in the 2nd (p=0.045), and 3rd trimesters (p=0.005). Comparing only the results of pregnant women a significantly decreased pelvic floor muscle strength was observed (p=0.032) in women exercising occasionally. Significantly weaker muscle strength was demonstrated in those young nulliparous women (n=21) who experienced vaginal wind (p=0.003) than in young nulliparous women without symptoms. Conclusions: Vaginal contraction strength decreases during pregnancy

Quality of life of women in menopause with loss of muscle strength. Possible physiotherapy interventions

Eredményeink szerint a sarcopenia előfordulási gyakorisága alacsonyabb, illetve magasabb az izomerő, jobb a fizikai és kognitív teljesítmény azon postmenopausában lévő nők körében, akik rendszeresen vízitornán vesznek részt. A sarcopenia megelőzése nem csak hatékonyabb a költségmegtakarítás szempontjából, de jelentősen hozzájárul a jobb életminőséghez is idős korban. Felmerül, hogy ennek a törekvésnek egyik eszköze lehet a vízitorna. A nőgyógyászati megbetegedések körében az izomerő csökkenést is magába foglaló kórképek egyik megoldása lehet a műtéti beavatkozás, mely hazánkban is igen elterjedt. Elmondhatjuk, hogy az általunk vizsgált esetekben a hysterectomiák különböző típusai nem befolyásolják hosszú távon negatívan az életminőséget. Viszont az inkontinencia megjelenését a nemzetközi kutatási eredmények is egyre gyakrabban kötik a hysterectomia utáni állapotokhoz. Colporrhaphia illetve colpoperineorrhaphia után, rövid utánkövetés során a gátizomerő csökkenése tapasztalható. Érdemes a gátizmok állapotát nyomon követni a perioperatív időszakban túlsúlyos betegek esetén, hogy ezek az eljárások hosszú távon megőrizhessék életminőség javító hatásukat

Egy csontritkulás-specifikus kérdőív magyar nyelvű adaptációja és validálása

Bevezetés: Az 50 életév feletti populációban minden harmadik nőt és minden ötödik férfit érinti a csontritkulás, ennek ellenére nem rendelkezünk a kórkép megelőzésében és kezelésében erős evidenciának számító, magyar nyelvű, betegségspecifikus tudást vizsgáló kérdőívvel. Célkitűzés: Célunk volt a csontritkulás-specifikus tudás vizsgálatára alkalmas Osteoporosis Questionnaire kérdőív magyar nyelvre történő validációja, mellyel mérhetővé válna az 50 életév feletti magyar női populáció tudása. Módszer: A kérdőív validálása során Beaton hatlépcsős irányelvét követtük. Mintánkat 326 fő alkotta, statisztikai számításaink során leíró statisztikát, különbözőségi vizsgálatokat, Cronbach-alfa-értéket, míg a külső validitás és a teszt-reteszt vizsgálatához Spearman-féle korrelációs koefficienst számítottunk. A külső validitás alátámasztására életminőséget és fizikai aktivitást vizsgáltunk. Eredmények: Mintánk (63,08 ± 9,36 életév) a tudáskérdőíven 8,76 ± 6,94 pontot ért el a megszerezhető 20 pontból. A teljes kérdőívre kivetített Cronbach-alfa-érték 0,89 volt. A teszt–reteszt során a Spearman-féle korrelációs koefficiens p≥0,25 értéket mutatott minden kérdés vonatkozásában. A tudás- és a szociodemográfiai adatok összevetésekor szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk az életkor (R = 0,37; p<0,001) és a hormonpótló alkalmazásával töltött évek (R = 0,34; p = 0,02) között. Korrelációanalízisünk során szignifikáns (p<0,001) korrelációs kapcsolat mutatkozott a betegségspecifikus tudás és az életminőség összes aldimenziója között. Szignifikáns korrelációs kapcsolatot találtunk a fizikai aktivitás tekintetében a közlekedés, mozgás (p<0,001; R = 0,21), az intenzív (p<0,001; R = 0,354), a mérsékelt rekreációs tevékenység (p<0,001; R = 0,348), továbbá az összes mérsékelt (p = 0,041; R = 0,125) és összes intenzív mozgás (p = 0,018; R = 0,145) és a tudás között. Megbeszélés: A magyar kérdőív validálása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően történt. Következtetés: Az Osteoporosis Questionnaire magyar változata megbízható, alkalmazható kérdőív az 50 év feletti magyar női populáció osteoporosistudásának mérésére