Praktikus szimbólumok : az archetipikus szimbólumok funkcióinak nyomában

Tanulmányunkban arra a kérdésre igyekszünk választ találni, hogy milyen módon segíthetik a szimbólumok a fenntartható társadalom kialakítását, s milyen lehetőségeket nyújthatnak az új kihívásoknak való megfelelés terén. Környezetelemzők szerint a sebezhetőség (vulnerability) csökkentésében kiemelten fontosak az anyagi valójukban nem megragadható (intangible) örökségelemek, melyek közé sorolhatók a szimbólumok is. Kutatásunkban azon archetipikus szimbólumokat vizsgáljuk meg, melyeket a gyakorlati (például a pedagógiai, pszichológiai) munka során is alkalmazhatónak vélünk. Egyrészről, az archetipikus szimbólumok alkalmazhatóságával kapcsolatban áttekintjük a hazai és a nemzetközi szakirodalomban fellelhető kutatásokat, döntően a 2000. évtől napjainkig tartó időszakot szemlélve. A hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján az archetipikus szimbólumoknak elemezzük a jelentéstartalmait, majd kiemelünk néhányat az általánosan jellemezhető funkciói közül. Emellett példákat keresünk az archetipikus szimbólumok alkalmazásának lehetőségeire, gyakorlati példákon keresztül szemlélve azok vulnerabilitását, azaz válaszadási és helyreállítási képességét. Másodsorban, kísérletet teszünk egy archetipikus szimbólumokat összegyűjtő szimbólumleltár összeállítására, mely során – előre megállapított kritériumoknak megfelelően – kvalitatív tartalomelemzés módszerével vizsgáljuk meg a szimbólumtárakban található szimbólumokat. Célunk, hogy a gyakorlatban is alkalmazható, praktikus szóval jelölhető archetipikus szimbólumok közös funkcióit (például: életerőt adó, újjászületést segítő) megfogalmazzuk, majd ezen funkciókat a mai kor igényei alapján újrafogalmazzuk (például: motiváló, újrakezdést támogató). Kutatásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az archetipikus szimbólumok vulnerabilitása megfelelő, mert lehetőséget ad az új kihívásoknak való megfelelésre. Munkánk összegzéseként megállapíthatjuk, hogy az archetipikus szimbólumok olyan örökségelemek, melyeket a közösségek nemzedékről nemzedékre egyrészt átörökítenek, másrészt ezen örökségelemeket – a kollektív tudattalan feltételezésén alapulva – az ember születésétől fogva birtokol. Ezek az archetipikus képek, a jelen kor igényeihez igazítva alkalmazásukat, alakítják az identitásunkat és biztosítják a generációk közötti folyamatosság érzését. In our study, we seek to answer the question of how symbols can help to build a sustainable society and what opportunities they can offer to meet new challenges. According to environmental analysts, intangible heritage elements, including symbols, are of particular importance in reducing vulnerability. In our research, we explore archetypal symbols that we believe can be applied in practical (e.g. pedagogical, psychological) work. On the one hand, we review the research on the applicability of archetypal symbols in the national and international literature, mainly covering the period from 2000 to the present. Based on the results of national and international research, the meanings of archetypal symbols will be analysed, and then some of their generally characterisable functions will be highlighted. We will also look for examples of how archetypal symbols can be used, using practical examples to illustrate their vulnerability, i.e. their ability to respond and recover. Secondly, an attempt is made to compile a symbol inventory of archetypal symbols, using qualitative content analysis to examine the symbols in the symbol libraries. Our aim is to formulate the common functions of archetypal symbols (e.g. life-giving, rebirth) that can be applied in practice and then to redefine these functions according to the needs of today (e.g. motivating, re-starting). Our research has led us to conclude that the vulnerability of archetypal symbols creates opportunities to meet new challenges. To sum up our work, we can conclude that archetypal symbols are, on the one hand, elements of heritage that communities pass down from generation to generation. On the other hand, based on the assumption of the collective unconscious, these heritage elements are possessed by humans from birth. These archetypal images, adapted to the needs of the present, shape our identity and provide a sense of continuity between generations

Szimbólumok és/vagy átmenetek a pedagógiában

A globalizáció folyamatában a személyes kapcsolatokon alapuló közösségek kialakítása egyre nagyobb feladatot jelent a pedagógusok számára. Az emberi közösségeket átható, összefogó szimbolizációs folyamat miatt a szimbólumok segíthetnek a közösségteremtésben (Kapitány, Kapitány 2020). A szimbólum átmenetet is jelöl, amelyben átalakulás történik (Tánczos 2007), ezáltal elősegíthető a tanulók képességfejlesztése is (Kambouri, Pieridou 2016). Az archetipikus szimbólumok beillesztését már javasolják a pedagógiai munkába (Mayes 2020). A szimbólumpedagógia elnevezést olyan pedagógiai módszer alkalmazására használjuk, mely az analógiás gondolkodásmódon alapul és archetipikus szimbólumok által archaikus élmények megtapasztalására ad lehetőséget (Hevesi 2019). Kutatásunkban a szimbólumpedagógiában rejlő lehetőségeket tárjuk fel. In the process of globalisation, building communities based on personal relationships is an increasing challenge for educators. Symbols can help in community building due to the process of symbolisation that permeates and connects human communities (Kapitány, Kapitány 2020). The symbol also marks a transition in which transformation takes place (Tánczos 2007), thus also facilitating the development of learners' skills (Kambouri, Pieridou 2016). The integration of archetypal symbols into pedagogical work has been proposed (Mayes 2020). The term symbolic pedagogy is used to describe the application of a pedagogical method based on analogical thinking and the use of archetypal symbols to experience archaic experiences (Hevesi 2019). In our research, we explore the potential of symbol pedagogy

Találkozás a szimbólumokkal – segítő jelenlétük a mindennapokban

In many cases, our subconscious mind has an unpredictable influence on our thinking and decision-making. Our subconscious is a more hidden, deeper level, which also contains the context of phenomena. On the one hand, symbols are linked to the subconscious through their multiple meanings.  On the other hand, symbols appear in the reality of our everyday life, so that they form a bridge between the unconscious and the visible reality. In our study we look at symbols that we often encounter in our everyday lives. We analyse the "messages" of the symbols, we interpret these messages at a cognitive level, and the symbols become more meaningful to us. In this way, the thought-provoking, multi-layered meanings of the symbols, linked to the events of our everyday lives, give us the opportunity to understand these events in a deeper, more contextual way.Gondolkodásunkra, döntéseink meghozatalára sok esetben – kiszámíthatatlan módon – hatással van a tudatalattink is. A tudatalattink egy rejtettebb, mélyebb szint, mely a jelenségek összefüggéseit is tartalmazza. A szimbólumok egyrészről többrétegű jelentéstartalmukból adódóan kapcsolódnak a tudatalattihoz, másrészről megjelennek a mindennapjaink valóságában, így a szimbólumok hidat képeznek a tudatalatti és a látható valóság között. Tanulmányunkban olyan szimbólumokat vizsgálunk, melyekkel gyakran találkozunk a mindennapjainkban. Elemezzük azon jelentéstartalmaikat, melyeknek a tudatosításával a szimbólumok „üzeneteit” kognitív szintre hozva, könnyebben értelmezhetővé válhat a jelentésük. Ezáltal a szimbólumok elgondolkodtató, többrétegű jelentéstartalma a mindennapjaink történéseihez kapcsolódva lehetőséget ad arra, hogy ezen történéseket mélyebben, összefüggéseikben is jobban megérthessük

Praktikus szimbólumok : Az archetipikus szimbólumok funkcióinak nyomában

In our study, we seek to answer the question of how symbols can help to build a sustainable society and what opportunities they can offer to meet new challenges. According to environmental analysts, intangible heritage elements, including symbols, are of particular importance in reducing vulnerability. In our research, we explore archetypal symbols that we believe can be applied in practical (e.g. pedagogical, psychological) work. On the one hand, we review the research on the applicability of archetypal symbols in the national and international literature, mainly covering the period from 2000 to the present. Based on the results of national and international research, the meanings of archetypal symbols will be analysed, and then some of their generally characterisable functions will be highlighted. We will also look for examples of how archetypal symbols can be used, using practical examples to illustrate their vulnerability, i.e. their ability to respond and recover. Secondly, an attempt is made to compile a symbol inventory of archetypal symbols, using qualitative content analysis to examine the symbols in the symbol libraries. Our aim is to formulate the common functions of archetypal symbols (e.g. life-giving, rebirth) that can be applied in practice and then to redefine these functions according to the needs of today (e.g. motivating, re-starting). Our research has led us to conclude that the vulnerability of archetypal symbols creates opportunities to meet new challenges. To sum up our work, we can conclude that archetypal symbols are, on the one hand, elements of heritage that communities pass down from generation to generation. On the other hand, based on the assumption of the collective unconscious, these heritage elements are possessed by humans from birth. These archetypal images, adapted to the needs of the present, shape our identity and provide a sense of continuity between generations.Tanulmányunkban arra a kérdésre igyekszünk választ találni, hogy milyen módon segíthetik a szimbólumok a fenntartható társadalom kialakítását, s milyen lehetőségeket nyújthatnak az új kihívásoknak való megfelelés terén. Környezetelemzők szerint a sebezhetőség (vulnerability) csökkentésében kiemelten fontosak az anyagi valójukban nem megragadható (intangible) örökségelemek, melyek közé sorolhatók a szimbólumok is. Kutatásunkban azon archetipikus szimbólumokat vizsgáljuk meg, melyeket a gyakorlati (például a pedagógiai, pszichológiai) munka során is alkalmazhatónak vélünk. Egyrészről, az archetipikus szimbólumok alkalmazhatóságával kapcsolatban áttekintjük a hazai és a nemzetközi szakirodalomban fellelhető kutatásokat, döntően a 2000. évtől napjainkig tartó időszakot szemlélve. A hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján az archetipikus szimbólumoknak elemezzük a jelentéstartalmait, majd kiemelünk néhányat az általánosan jellemezhető funkciói közül. Emellett példákat keresünk az archetipikus szimbólumok alkalmazásának lehetőségeire, gyakorlati példákon keresztül szemlélve azok vulnerabilitását, azaz válaszadási és helyreállítási képességét. Másodsorban, kísérletet teszünk egy archetipikus szimbólumokat összegyűjtő szimbólumleltár összeállítására, mely során – előre megállapított kritériumoknak megfelelően – kvalitatív tartalomelemzés módszerével vizsgáljuk meg a szimbólumtárakban található szimbólumokat. Célunk, hogy a gyakorlatban is alkalmazható, praktikus szóval jelölhető archetipikus szimbólumok közös funkcióit (például: életerőt adó, újjászületést segítő) megfogalmazzuk, majd ezen funkciókat a mai kor igényei alapján újrafogalmazzuk (például: motiváló, újrakezdést támogató). Kutatásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az archetipikus szimbólumok vulnerabilitása megfelelő, mert lehetőséget ad az új kihívásoknak való megfelelésre. Munkánk összegzéseként megállapíthatjuk, hogy az archetipikus szimbólumok olyan örökségelemek, melyeket a közösségek nemzedékről nemzedékre egyrészt átörökítenek, másrészt ezen örökségelemeket – a kollektív tudattalan feltételezésén alapulva – az ember születésétől fogva birtokol. Ezek az archetipikus képek, a jelen kor igényeihez igazítva alkalmazásukat, alakítják az identitásunkat és biztosítják a generációk közötti folyamatosság érzését

Szexualitás a népmesékben és a tanteremben

The relevant literature argues that the intertwining of sexuality and pedagogy can only occur in extreme (essentially scandalous) cases. Little is said about the positive, productive role of sexuality in pedagogical situations. In folktales, sexuality is presented as one of the most natural parts of life. In our research, we seek to answer the question: how is sexuality represented in the stories of 40 different peoples on six continents of the world? The aim of our research is to show the different ways in which sexuality is represented. We use qualitative content analysis as a research method. The results of the research shed light on the possibilities of approaching, expressing and representing sexuality from multiple perspectives.A vonatkozó szakirodalom azt képviseli, hogy a szexualitás és a pedagógia összefonódottsága csak szélsőséges (alapvetően botrányos) esetekben jelentkezhet. A szexualitás pedagógiai helyzetekben betöltött pozitív, termékeny szerepéről kevés szó esik. A népmesékben a szexualitás az élet egyik legtermészetesebb részeként jelenik meg. Kutatásunk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy Földünk hat lakott kontinensén élő 40 különböző nép meséjében hogyan jelenik meg a szexualitás? Kutatásunk célja, hogy bemutassuk a szexualitás megjeleníthetőségének különböző formáit. A kutatás módszereként a kvalitatív tartalomelemzést alkalmazzuk. A kutatás eredményei rávilágítanak a szexualitás többszempontú megközelítésére, kifejezésének és megjelenítésének lehetőségeire

"… a vízben kell elmerítenem majd feloldanom a verset" Haiku értelmezés középiskolásoknál

The level of abstract thinking is highly correlated with academic performance. A high level of abstract thinking can lead to good academic results in mathematics and science (Shayer 1999; Nurjannah, Kusnandi 2020). The process of abstraction is considered the core of computational thinking (Zehetmeier et al. 2019). Students with abstract thinking are able to think deductively and inductively, can analyse possibilities and make good use of abstract ideas (Velasquez 2013). A high degree of abstraction is involved in the interpretation of symbols (Kapitány, Kapitány 2020). Szepes (2014) argues that it is precisely the symbolic imagery of a poem written in the haiku genre that makes it a haiku genre, when a figurative, thoughtful plane is hidden behind the poem's perceptual imagery. In our research, we investigate abstract thinking based on the interpretations of haiku by young high school students. We analyse the interpretation of the symbol of water in Ákos Fodor's poem „Preparation Proposal”, written in haiku, based on the responses of 449 secondary school students from three secondary schools in Szeged. Our analysis is based on data from the KAPOCS Research Group's 2022 reading survey. In our research, we are looking for answers to the question: what type and amount of abstract concepts did secondary school students use to interpret the symbol of water? Is the frequency of abstract concept use related to their book reading habits?  Az absztrakt gondolkodás szintje nagymértékben összefügg a tanulmányi eredménnyel. A magas absztrakt gondolkodási szint alapján jó eredmények várhatóak a matematika és a természettudományok területein (Shayer 1999; Nurjannah, Kusnandi 2020). Az absztrakció folyamatát tekintik a számítástechnikai gondolkodás magjának (Zehetmeier et al. 2019). Az absztrakt gondolkodással rendelkező tanulók képesek deduktív és induktív módon gondolkodni, tudják elemezni a lehetőségeket és jól hasznosítják az absztrakt gondolatokat (Velasquez 2013). Magas fokú absztrakcióval jár a szimbólumok értelmezése (Kapitány, Kapitány 2020). Szepes (2014) úgy véli, hogy a haiku műfajban írt költeményben a verset éppen szimbolikus képi jellege teszi műfajilag haikuvá, amikor a vers érzékileg észlelhető képi síkja mögött meghúzódik egy átvitt, gondolati sík is. Kutatásunkban az absztrakt gondolkodást vizsgáljuk középiskolás fiatalok haiku értelmezései alapján. Fodor Ákos Elkészítési javaslat című, haiku műfajban írt költeményében a víz szimbólumának értelmezését elemezzük három szegedi gimnáziumban tanuló 449 középiskolás válasza nyomán. Vizsgálatunkat a témában végzett, a KAPOCS Kutatócsoport 2022-es olvasáskutatásának adatai alapján végezzük el. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a középiskolás tanulók milyen típusú és mennyiségű elvont fogalmat használtak a víz szimbólumának az értelmezésénél? Az elvont fogalmak használatának gyakorisága kapcsolatban van-e könyvolvasási szokásaikkal?