Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön

One of the essential natural resources is water resource in Hungary. It is threatened by many threats, both quantitative and qualitative. For these reasons, the protection of surface water and groundwater is a priority. The main objective of the present study is to determine which parameters have the greatest influence on the horizontal and vertical distribution patterns of phytoplankton in the water body. The study area is the Holt-Körös, which plays an important ecological, social, economic and recreational role in the region. Between the field and laboratory tests, the following physical, chemical and biological water quality parameters were investigated: water temperature, UV radiation index, Secchi depth, underwater light condition, dissolved oxygen content, suspended solids content, chlorophyll-a content, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, and pH value. A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldal-ról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a to-vábbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyá-solják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3-NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték

A Bugaci-mintaterület felszíni, felszínközeli üledékeinek geokémiai vizsgálata

Következtetések és összefoglalás A majd’ 50 km2-es Bugaci-mintaterületen négy sekélyfúrásos vizsgálati programot végeztünk el. A vizsgálati eredmények közül az 1998–99-es mintázás nyomelem-adatainak eleddig hiányzó értelmezését adjuk közre. A buckákon futóhomok, a laposokon agyagos–finomkőzetlisztes üledék található; ez utóbbi jelentős része karbonátiszap. Bár a laposok gyakorlatilag lefolyástalanok, a buckák–laposok helyzete nem állandó, így a rájuk jellemző üledékek is keverednek. A laposok alatti talajvízben és a laposok felszínén az időszakos tavakban a bepárlódás miatt megnő az oldott ion (só-) tartalom. A szedimentológiai és nyomelem-vizsgálatok alapján két sajátos környezetet érdemes kiemelni: a mai/archív felszíneket, amelyeken több a durvaszemcsés homok, valamint a semlyékek karbonátos, finomszemcsés üledékeit. A felszínhez közel — a mészakkumuláció komponensei, azaz a Ca, Mg, Sr, Ba, CO32−, SO42−, PO4 3− (FÜGEDI et al., 2006) kivételével — az eolikus és a tavi üledékekben is minden vizsgált elemből jóval kevesebb van a Magyarországon általában szokásosnál. Ebben az értelemben a Bugaci-mintaterület jól reprezentálja Magyarország középső geokémiai nagytáját. Az ezen a nagytájon másutt megfigyelt törvényszerűségekkel teljes összhangban a karbonátok felhalmozódása közben az üledékekből valamennyi egyéb ion kimosódik: minél jobban oldódik, annál intenzívebben. A Scheibler-módszerű, illetve áztatásos karbonáttartalmak csak nagyon lazán korrelálnak a Ca és Mg savoldható koncentrációival, mivel a kioldásos elemzéseket erősen befolyásolják egyéb tényezők (más sóásványok, az üledék diagenizáltsága). Az együtt előforduló, kiugróan nagy Cr- és Mo-tartalmakat automatikusan szennyezésnek kell tekinteni. A tavi mésziszapokban a Ca/Sr arányt biogén folyamatok határozzák meg; ugyanezen iszapok kiugró S-tartalma bepárlódás eredménye. A mészakkumuláció elemcsoportja (Ca, Mg, Sr, Ba, CO32−, SO42−, PO43−) kivételével minden vizsgált elemből a Magyarország legnagyobb részén szokásosnál jóval kevesebb fordul elő. A tavi mésziszapok a Sr-tartalmak alapján megbízhatóan elkülöníthetők a mélyebb helyzetben kialakult mészakkumulációs szintektől. A mintaterület talajai (főleg a homoktalajok) közepesen rézhiányosak és erősen cinkhiányosak

Jelenkori és múltbeli hidrogeológiai folyamatok sztochasztikus modelljei, ezek értékelése és földtani értelmezése = Stochastic models of recent and paleo- hydrogeological processes, their evaluation and geological interpretation

A felszín alatti vizek hidrográfjait alakító látens hatások hatások azonosítására, és ezek intenzitásának számszerűsítésére szolgáló dinamikus faktoranalízis (DFA) alkalmazási körét szélesítettük. Tettük ezt karsztos viszonyok között területi kiterjesztéssel, valamint nem-karsztos üledékes környezet talajvízszint adatainak elemzésével. A DFA a víztartó sérülékenységének hatékony mérőszámát nyújtja a látens hatások intenzitását reprezentáló faktorsúlyok segítségével. A Szigetközben a faktorsúlyok változása jól kimutatja a Duna betáplálási helyének az elterelés következtében kialakuló mintegy 15 km-es elmozdulását. Két fontos modellt alkottunk folyók napi vízhozam idősorának leírására, elemeztük becsléseik tulajdonságát, és illesztettük a Tisza és a Duna adataira. Az első modellben egy általánosított béta-ARCH zajt bocsátunk át egy ARMA szűrőn, míg a másikban egy szemi-Markov rezsimindikátor folyamat vezérli gamma bolyongások és Gauss AR(1) folyamatok váltakozásait a fel- és leszálló rezsimeknek megfelelően. A modellek extrém érték tulajdonságait vizsgáltuk elméletileg és szimulációval, majd összvetettük a valós adatokkal, jó egyezést nyerve. Eredményeinket felhasználtuk biztosítók árvízkockázatának elemzésében. Az aggteleki karszton repedésrendszerek kiürülési idejét határoztuk meg 5 forrás log-vízhozam görbéjének töréspontjai segítségével. | We tested the adequacy and power of dynamic factor analysis (DFA) in determining latent effects that shape the hydrographs of groundwater monitoring wells. Within the karstic environment, we extended the monitoring area of our previous project. We successfully applied DFA in sedimentary environments, other than karst. DFA provides a powerful indicator of the vulnerability of the aquifer by measuring the intensity of the major latent effects at a given location. In the Szigetköz area the changes of the factor loadings trace back the migration of water supply from Danube into the aquifer caused by the construction of the Bős dam. We gave two important models for diurnal discharge time series of rivers, analysed the properties of their estimators, and fitted them to the data of Tisza and Danube. In the first model a generalised beta-ARCH type noise passes through an ARMA filter, whereas in the second a semi-Markov hidden regime indicator process governs the swithches of a gamma random walk and a Gaussian AR(1) process in the ascending and descending regimes. We analysed the extreme value properties of the models both in theory and by means of simulations, and compared it with the real data. The results were used in flood risk estimations for insurance companies. We determined the depletion-time of various crack-systems in the Aggtelek karst from the break-points of the log-runoff curves of 5 springs in the area

A településgeológiai kutatások a Földtani Intézet 150 éve alatt.

Hiánypótlónak szánt összeállításukban, a szerzők a magyar földtani kutatás végzésére 150 éve alapított Intézetben zajlott és zajló településgeológiai munka legfontosabb állomásait elevenítik fel, a kezdetektől publikált igazgatói jelentésekre támaszkodva. Az egyes időszakokat bemutató, a korabeli jelentések felidézése sajátos ízű, részletes áttekintése olyan tudományos tevékenység ívét rajzolja elénk, amely a kezdeti, egyedi megkeresésektől kiindulva, majd egy-egy szakterületre koncentrálva, egyre inkább a több éves, átfogó, gondosan megszerkesztett, korszerű tematikus térképezések tartalmával töltötte fel ezt a napi életet segítő, társadalom-közeli földtudományi területet

SpatialAquaCrop, an R Package for Raster-Based Implementation of the AquaCrop Model

Modeling crop water use and soil moisture availability is becoming increasingly critical, particularly in light of recent drought events. Our study focuses on the spatial application of the AquaCrop model, using a raster-based approach in an R-based environment. The formulated methodology was initially applied and tested on two point-based examples in the Central region of Hungary, followed by the spatial application of the model at the Rákos Stream catchment in the same region. For evaluation purposes, we also utilized satellite-based NDVI data. The results showed that there is a strong correlation between NDVI values and the model-based biomass estimation. We also found that the model simulated the soil moisture content fairly well, with a correlation coefficient of 0.82. While our results support the validity of the applied methodology, it is also clear that input data availability and quality are still critical issues in spatial application of the AquaCrop model

SpatialAquaCrop, an R Package for Raster-Based Implementation of the AquaCrop Model

Modeling crop water use and soil moisture availability is becoming increasingly critical, particularly in light of recent drought events. Our study focuses on the spatial application of the AquaCrop model, using a raster-based approach in an R-based environment. The formulated methodology was initially applied and tested on two point-based examples in the Central region of Hungary, followed by the spatial application of the model at the Rákos Stream catchment in the same region. For evaluation purposes, we also utilized satellite-based NDVI data. The results showed that there is a strong correlation between NDVI values and the model-based biomass estimation. We also found that the model simulated the soil moisture content fairly well, with a correlation coefficient of 0.82. While our results support the validity of the applied methodology, it is also clear that input data availability and quality are still critical issues in spatial application of the AquaCrop model