Analysis of Human-Robot Interactions as a Sustainability Factor

Robotic systems are traditionally widespread in the efficient automatization of industrial processes. Recent applications include material handling, reconnaissance, and agricultural tasks, besides the more traditional assembly line tasks. On the other hand, the recent advancements of robotic systems aim at enhancing and even replacing the human workforce in traditional social service tasks, like nursery, clerk positions, eldercare, and catering – collectively called social robotics. Developed countries generally suffer from the decreased available workforce in these areas, threatening the long-term availability of such essential services. The robots providing such services are required to appear and behave human-like to some degree to interact with people seamlessly. Human-like behavior requires complex software and hardware systems with learning capabilities to solve social situations appropriately. This paper investigates the relationship between human-robot interactions and sustainability and identifies the foundational similarities between the aims of the two interdisciplinary fields. The paper proposes the effect of complex interaction capabilities on sustainable factors and their possible qualitative verification. The quantitative factors described in this paper are the social perception of different robots and their expected functions defined by the foundational human-robot interaction roles. The paper proposes the possible contribution of future social robot applications to sustainability factors, such as the effect of telepresence. The paper also presents the result of a qualitative survey of participating university students on the acceptance of different types of robots based on their visual appearance. The assumption of possible integration of robots into social roles and what appearance is perceived as acceptable. In summary, this paper highlights the sustainable factors in human-robot interactions by identifying the effects of social robot roles and mapping between corresponsive sustainability factors, most importantly resolving workforce deficit

Modern robotikai technológiai ismeretek oktatása „Teljes spektrumú” oktatási módszerrel : Application of “full-spectrum” teaching methods in the education of modern robotic technology

Napjainkban a feltörekvő technológiák és eszközök jelentős kihívást jelentenek az oktatási intézményeknek és oktatóknak egyaránt. Jelen cikk megkísérli a multidiszciplináris műszaki tudás átadását modern oktatási módszertan használatával egy változó tudáshátterű hallgatóságnak. A bemutatott módszertan alapképzésben indult bevezető robotikai kurzusban került felhasználásra. Jelen módszertan egyesíti a hagyományos pedagógiai módszereket a modernekkel, mint a projekt-alapú feladatok, önértékelés és projektbemutatók, hasonlóan egy miniszimpóziumhoz. A hallgatók visszajelzése alapján az új módszertan ígéretes, az eredmények egy része igazolja előzetes elvárásainkat, ugyanakkor felfedi a javítási lehetőségeket más tárgyak esetében is

A CPT-szimmetria kísérleti ellenőrzése lassú antiprotonokkal = Experimental test of the CPT symmetry using slow antiprotons

Kutatómunkánk alapvető motivációja a CPT-invariancia, anyag és antianyag szimmetriájának kísérleti ellenőrzése az ASACUSA (Atomic Spectroscopy And Collisions Using Slow Antiprotons) Tokió-Aarhus-Bécs-Brescia-Budapest-Debrecen együttműködés keretében, a CERN antiproton-lassító berendezésénél, az antiproton tulajdonságainak mind pontosabb mérésével a protonéval összehasonlítva. Az antiproton tömegét és töltését antiprotonos héliumatomok energiátmeneteinek lézerspektroszkópiás mérésével határozzuk meg, a mágneses momentumát pedig felhasadt hiperfinom állapotok gerjesztésével lézer-mikrohullám-lézer hármas rezonancia segítségével. A tömeg és töltés meghatározását évről évre tovább pontosítottuk a lézertechnika javításával és lassú antiprotonnyaláb kialakításával, amely lehetővé tette az antiprotonok megállítását igen kis nyomású (<1 mbar) gázban és meghonosítottuk a kétfotonos, csaknem teljesen Doppler-mentes lézerspektroszkópia módszerét. Sikeres első kísérletsorozatot végeztünk a mágneses momentum mérésére. Jelentős újabb eredményeket értünk el a MUSASHI lassú antiproton-forrás fejlesztésében is, az komoly felhasználói berendezéssé nőtte ki magát. Befejeztük az antihidrogén mágneses momentumának mérésére szolgáló berendezés terveit és megkezdtük annak építését. Az antiprotonos kísérletek értelmezéséhez szükséges a lassú töltött részecskék ütközési folyamatainak tisztázása, abban is jelentős - főleg elméleti - eredményeket értünk el. | The basic motivation of our research work is the experimental test of CPT invariance, the symmetry principle of matter and antimatter within the ASACUSA (Atomic Spectroscopy And Collisions Using Slow Antiprotons) Tokyo-Aarhus-Brescia-Budapest-Debrecen-Vienna collaboration at the Antiproton Decelerator facility at CERN. We measure the properties of the antiproton in comparison with those of the proton. The mass and charge of the antiproton is determined by measuring the transition energies of antiprotonic helium using laser spectroscopy and its magnetic moment via exciting transitions with hyperfine splitting using a laser-microwave-laser triple resonance technique. We have increased the precision of determining the antiproton mass and charge by improving the lasers and by forming a slow antiproton beam which facilitates stopping it in gases of very low (<1 mbar) pressures and performed a first measurement using quasi Doppler-free two-photon spectroscopy. We completed the first successful series of measurements of the magnetic moment of the antiproton. The development of the MUSASHI slow antiproton source is almost complete, it became a real user facility. We have completed the design of the apparatus for measuring the magnetic moment of antihydrogen atoms and started its construction. For the interpretation of the antiprotonic experiments the collision processes of slow charged particles have to clarified: we made good - mostly theoretical - progress there as well

Képezünk, de kinek? (A felsőfokú agrárszakember-képzés tudományos megalapozása) = We teach, but to whom? (Contribution to the laying of scientific foundations of agricultual higher education)

A kutatás során feltártuk a magyar agrár-és élelmiszeripari közép-és felsőoktatási intézményekben tanulók motivációs rendszerét, szakmai ambícióikat. A középfokú oktatásban tanulók szakmai motivációi alacsonyak. A szakközépiskolák pályaorientációs szerepe gyenge. A felsőoktatásban tanulók értékrendszere, ismeretköreinek jellege és későbbi szakmai ambíciói között matematikai –statisztikai eszközökkel igazoltunk kapcsolatot. Munkánk eredményei a hallgatói értékrend időbeli átalkulását igazolják. A felsőoktatási intézményekben tanulóknál csökkent a későbbi, szűk értelemben vett szakmai munka vonzereje. A végzettek összességében elégedettek a képzéssel, de az egyes ismeretkörök oktatásának megítélése jelentős szórást mutat. Nagymértékben nőtt az első munkába-lépésig eltelt idő. A jövedelem-szintben ugyanazon beosztás esetén 2-3 –szoros eltérések is megfigyelhetők hazánk egyes területei között. Az intézményi közgazdaságtan eszközeivel bemutattuk, hogy a felsőoktatás struktúrájában a közeljövőben-az érdek-rendszerek eltérése miatt- nem várható gyors átalakulás. A kutatás eredményei közvetlen támogatást adnak a beiskolázási munkához, az oktatás tartalmi fejlesztéséhez, valamint az alumni rendszerek működtetéséhez. A kutatás eredményeként kutatóműhelyünk kezdeményező szerepet vállalt az EU FP keretprogramból finanszírozott, Track-Fast: Oktatási igények és karrierlehetőségek a tudásalapú élelmiszertudományban és technológiában című project elindításában és megvalósításában. | In framework of the research, based on a series of direct-question surveys we have determined the motivation system of students in secondary and third level of agro-food education systems. The level of motivation is relatively low in case of students if secondary education. Our results highlight the necessity of deep rooted intitutional changes in secondary education system and the failures of reforms of last decades. The professional orientation role of vocational schools is rather low. In case of students in higher education we had been able a significant relationship between the value system, the types-of knowledge and the professional ambitions. The professional attractiveness of agro-food institutes is relatively low. There is a rather rapid change in value system of students. There are numerous symptoms of saturation on the labour market. The evaluation of professional content of curricula by graduated students is relatively favourable. The chances of income-generating show an extremely large scattering between different regions of Hungary. Based on approach of institutional economy, with MACTOR method we have determined the possibilities of forging coalition between the most important forces, shaping the higher education system. Based on results of research, the Budapest Corvinus University had been able to participate in EU FP 7 framework project, titled: Track Fast: Training Requirements and Careers for Knowledge-based Food Science and Technology in Europe

Önvezető funkciók megvalósítására alkalmas jármű Unreal Engine 4 alapú szimulációja: Self-driving vehicle simulation based on Unreal Engine 4

The development of self-driving, autonomous vehicles is amongst the fastest-developing fields. One of the most important elements of developments in connection with this topic is the processing and the application of vision sensor data. In order to use vision sensor data for environmental perception, neural networks, self-learning algorithms are applied. The calibration of visual sensors and the training of neural networks requires measurements and visual sensor data. The process of sensor data acquisition and training image set creation is time-consuming and cannot be considered as cost-effective. The aim of this paper is to present the creation process of a computer simulation with the purpose of simulating a vehicle mounted with visual sensors. The result of the simulation process is presented through examples and use cases for a specific passenger car and visual sensor. The application of environmental parameters will be separately presented. By the use of the presented computer simulation method, it is possible to replace the time-consuming and expensive measurement and data acquisition processes by a simulated vehicle and sensor model. Kivonat Az önvezető, vagy akár autonóm járművek fejlesztése napjaink hangsúlyos területévé vált. Ezen területen végzett fejlesztések fontos eleme sok egyéb mellett a jármű fedélzeti vizuális szenzoraiból kinyert képinformációk megfelelő feldolgozása és alkalmazása. A képinformációk feldolgozásához neurális hálókra, öntanuló algoritmusokra van szükség. A szenzorok kalibrálásához és a neurális hálók tanításához számos mérésre, képadatra van szükség, melyek előállítása költséges és időigényes feladat. Jelen cikk célja olyan számítógépes szimulációs eljárások létrehozásának bemutatása, amelyek által önvezető funkciók megvalósítására alkalmas járművek képi információkat rögzítő fedélzeti érzékelői pontosan, valósághűen szimulálhatók. A szimulációs eljárások alkalmazása egy meghatározott jármű és szenzor esetében, példákon keresztül kerül bemutatásra. A szimuláció alkalmazásának bemutatása során külön esetként kerül kezelésre a környezeti viszonyok szimulátoron belüli paraméterezhetősége. A szimulált jármű és szenzor által lehetőség nyílik a korábban említett időigényes és költséges folyamatok szimulációval történő kiváltására – a vizuális szenzorok kalibrációja és a képadatgyűjtés lehetővé válik szimulációk használatával. &nbsp

Inequalities in regional excess mortality and life expectancy during the COVID-19 pandemic in Europe

Using data for 201 regions (NUTS 2) in Europe, we examine the mortality burden of the COVID-19 pandemic and how the mortality inequalities between regions changed between 2020 and 2022. We show that over the three years of the pandemic, not only did the level of excess mortality rate change considerably, but also its geographical distribution. Focusing on life expectancy as a summary measure of mortality conditions, we find that the variance of regional life expectancy increased sharply in 2021. This was due to a much higher-than-average excess mortality in regions with lower pre-pandemic life expectancy. While the life expectancy inequality has returned to its pre-pandemic level in 2022, the observed life expectancy in almost all regions is far below that expected without the pandemic