A globe-kutatás kultúraváltozóinak vizsgálata faktoranalízis segítségével (Cultural variables of the GLOBE research computed by factor analysis)

A szervezeti kultúraváltozók nem függetlenek egymástól. A tanulmány a GLOBE társadalmi kultúra, társadalmi értékek és a kettő különbségéből képzett differenciaváltozók faktoranalízisével kísérel meg főfaktorokat meghatározni és azokat értelmezni. / === / The cultural variables are not independent. This paper describes and discusses consolidated cultural variables computed by factor analysis from 9 original GLOBE variables of societal paracices, societal values, and differentiation scales

Mitől erős az alkupozíció?

Az egyik tárgyalófél erős alkupozíciója egy tárgyalás során nagyobb értékelsajátítás lehetőségét teremti meg számára. Az erős alkupozíció két alappilléren nyugszik: erős BATNA és a másik fél rezisztenciapontjára vonatkozó megalapozott becslés. Előbbi a felosztható torta egy részét teszi a másik fél számára hozzáférhetetlenné, utóbbi csökkenti a kemény nyitó ajánlat kockázatait. Az alkupozíció egyértelműen erős, ha mindkét pillér erős, és egyértelműen gyenge, ha mindkettő gyenge. Az egyik-erős-másik-gyenge (közép-erős) helyzetek eltérő tárgyalási taktikákat igényelnek. A gyenge pozíciók közötti alku kimenete a felek kommunikációs (taktikai) ügyességének eredőjén múlik

Managing crisis

The traditional approach to crisis management suggest autocratic leadership, that has risks anyway (leader is the bottle-neck of problem solving, single-loop learning, crisis management is a matter of efficiency). However, managing nowadays crisis is rather effectiveness issue, and requires double-loop learning (second-order change) and leadership role in the sense of Kotter’s theory. Paper discusses the top-management’s leadership responsibilities, and their special tasks in the problem solving process of change. Inappropriate perception of leadership responsibilities and insisting upon first-order change strategy results in becoming part of the problem, rather that part of the solution of the problem

Szervezeti átmenet - vezetői magatartás

1989-ben Magyarországon átfogó politikai változások következtek be, amelyek alapvető gazdasági és szervezeti változásokkal jártak együtt. A tanulmány e folyamatok vállalati hatásait és a vezetői magatartásra gyakorolt következményeit járja körül. Megállapításai elsősorban nem az újonnan alakult vállalkozásokra, hanem a létező, s így változásra kényszerült vállalatokra vonatkoznak

Kultúra és gazda(g)ság – a gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggései

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kultúra illetve annak jellegzetes mintázatai mennyiben befolyásolják a gazdasági fejlettséget, fejlődőképességet. A kultúra mérése a GLOBE 62 országra kiterjedő adatbázisára alapozódik, a GLOBE kultúraváltozók és a társadalmi-gazdasági fejlettség különböző mutatószámai közötti kapcsolatokat (korrelációkat) mutatjuk be. Részletes elemzés mutatja ki a World Competitiveness Index (WCI) és a kultúra változók közötti kapcsolatot. A kutatási eredmények szerint a teljesítményorientáció, a jövőorientáció és a bizonytalanságkerülés a gazdasági fejlettség és a versenyképesség legmegbízhatóbb előrejelzői, emellett az intézményi kollektivizmus is pozitív korrelációt mutat több fejlettség mutatóval. A kutatási eredmények szerint ugyanakkor az erős csoport kollekvizmus és a nagy hatalmi távolság negatív prediktorai a gazdasági fejlettségnek és versenyképességnek

A karizmatikus és a neokarizmatikus leadership összehasonlítása

A karizmatikus leadership a vonatkozó szakirodalom egyik legnehezebben definiálható fogalma. Középpontjában a követő vezető iránti odaadása, elköteleződése áll, amely kiváltja a követést. A követés természeténél fogva értékracionális (nem tranzakciós jellegű) és belső meggyőződésű azonosulás (nem behódolás). A Max Weber-i karizmatikus és napjaink neokarizmatikus leadership-je között az odaadás tárgya alapján tehetünk különbséget: a karizmatikus leader esetében az odaadás a vezető személye iránt nyilvánul meg, a neokarizmatikus leader esetében az általa képviselt és a szervezet jövőképének részét képező értékek és célok iránt. A definíciós szétválasztás kapcsán rámutatok arra, hogy a két karizmatikus leadership-értelmezés visszavezethető a követő érettségére (motivációjára és problémamegoldó képességeire, készségeire). A tanulmány a szakirodalom-áttekintésre alapozott karizmatikus/neokarizmatikus fogalmi különbségtétel mellett a GLOBE-kutatás eredményeire támaszkodva bemutatja a magyar és a nemzetközi minta hasonlóságait, illetve különbségeit a három karizmatikus leadership-változó (inspiráló, jövőképpel bíró, önfeláldozó), illetve a Karizmatikus másodlagos főfaktor tekintetében

Honnan - hová? A nemzeti és szervezeti kultúra változásai a kilencvenes évek közepének Magyarországán

A kultúra ambivalens szerepe a szervezetekben szükségessé teszi annak beható vizsgálatát. E tanulmány egy olyan nemzetközi kultúra vizsgálat első eredményeiről ad számot, amelynek hazánk is résztvevője. Mivel azonban nemzetközi adatok teljeskörűen még nem állnak hazai kutatóink rendelkezésére, e publikáció mindössze a magyar minta részletes bemutatására, leírására szorítkozik