Media Attention to Environmental Issues and ESG Investing

We analyse how ESG scores affect future returns when environmental issues receive higher media coverage. Investors might take environmental aspects into account if they are confronted with the issue of global warming more frequently in the press. We assess the prevalence of environmental issues in the media with a machine learning-based Structural Topic Modelling (STM) methodology, using a news archive published in the USA. Running Fama-MacBeth regressions, we find that in periods when the media actively report on environmental issues, ESG scores have a significant negative impact on future returns, whereas, in months when fewer such articles are published, investors do not take sustainability measures into account, and ESG scores have no explanatory power

Digitalizáció és üzleti teljesítmény – hazai feldolgozóipari tapasztalatok

A digitalizáció - és a feldolgozóiparban annak csúcsát képviselő ipar 4.0 - ma már áthatja a világ minden gazdaságát. A gazdasági és tudományos világ egyaránt arra számít - és az első eredmények alá is támasztják ezt a várakozást -, hogy a digitalizáció lesz az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. Írásunk célja ennek az alaptételnek a vizsgálata két adatbázis - a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés magyar feldolgozóipari adatai és a hazai cégek mérleg- és eredménykimutatásait tartalmazó adatbázis - összekapcsolásával. Megközelítésünk egyediségét a minta kiterjedtsége (a teljes populáció körülbelül egyharmada), a beszámolókon alapuló adatok, valamint a nagyszámú digitalizációs eszköz és teljesítménymutató szisztematikus elemzése adja. Eredményeink arra utalnak, hogy a digitalizáció kiterjedtsége a gyakorlatban egyáltalán nem olyan széles körű, ahogyan az a szakirodalomban megjelenik. Pozitív kapcsolatai a teljesítménnyel - legalábbis egyelőre - nem igazán láthatók. Mindazonáltal az is elmondható, hogy létezik egy olyan vállalati kör, amely esetében valóban érzékelhető az előrelépés, de a teljesítményre gyakorolt hatás még ott sem egyértelmű

Közgáz diáktudós - Kötődés és bizalom: Válogatás a BCE Közgáz Campus tudományos diákköri munkáiból

Könyvünk a 2010-ben indított Közgáz Diáktudós sorozat tizennegyedik kötete, a sorozatban publikált tanulmányok és a szerzők száma is jóval száz fölött jár. Évről évre a Budapesti Corvinus Egyetem Tudományos Diákköri (TDK) konferenciáján eredményesen szereplő hallgatókat kérünk fel arra, hogy TDK-munkáik alapján készítsenek önálló, az eredeti dolgozatnál rövidebb, összefoglaló tanulmányokat, melyek betekintést adnak kutatásukba, egyfajta hallgatói tudományos tükörként, s kedvcsinálóként is a kutatásban kezdő hallgatótársaik számára. Az itt publikált munkák igen széles spektrumot fednek le mind tartalmukat, mind az alkalmazott kutatási, elemzési módszereket tekintve. Még színesebb a kép, ha fellapozzuk (akár virtuálisan, a BCE könyvtárának honlapján megtalálható elektronikus példányokban) a korábbi köteteket, vagy tallózunk az egyetemi könyvtári repozitóriumba feltöltött munkák között, esetleg az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) honlapján a korábbi eredmények és rezümékötetek között nézelődünk. Ez a sokszínűség is jelzi, hogy kutatni, TDK-t írni szinte bármilyen témában, kérdésről lehet. Az itt publikált és a TDK konferenciákon évről évre, az országos TDK konferenciákon (OTDK) kétévente bemutatott munkákat összekötő legfőbb kapocs a kíváncsiság, a (tudományos) érdeklődés, mely kutatásra csábítja a résztvevőket. Az erre épülő felfedező, elemző munkát mentoraik, konzulenseik, a felkészítésben közreműködő oktatók támogatják, ennek eredménye évről évre országosan több ezer, egyetemünkön több száz tudományos diákköri munka. Kötetünk bevezető tanulmányában kitérünk arra, hogy miért is érdemes TDKzni, milyen szerepe lehet a TDK-nak a kutatói kíváncsiságtól a tudományos pályáig (vagy más sikeres szakmai pályafutásig) vezető úton, egyben egy rövid áttekintést is adunk a Budapesti Corvinus Egyetem TDK-tevékenységéről és eredményeiről. Ezt követi az idei sikeres TDK-zók munkáiból készült válogatás, összesen hat tanulmány, majd a kötet végén a Budapesti Corvinus Egyetem 2021. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján díjazott dolgozatok listája, illetve az ETDT által az évben odaítélt hallgatói és oktatói kiválósági díjak bemutatása kap helyet. A tizennegyedik diáktudós kötetbe bekerült tanulmányok is változatos képet mutatnak mind a témákat, mind pedig az alkalmazott módszereket tekintve (...

An Empirical Analysis of the Predictive Power of European Yield Curves

For various reasons, the yield curve of government bonds serves as a reliable predictor of recessions in the US. This study provides an empirical analysis of whether there is such a relationship in European countries. The methodological framework employed in this study encompasses the utilisation of the Hodrick– Prescott filter in conjunction with a probit model. The modelling procedure in the literature is extended by optimally combining government bond maturity spreads and examining whether the results are also robust for European yield curves. The main finding of the paper is that in the US the spreads calculated from the yield of 7-year and 1-year government bonds are the best predictors, and they are similarly suitable for predicting economic crises in half of the European countries as well

A környezeti kérdésekre irányuló médiafigyelem és az ESG-befektetések

Tanulmányunkban azt elemezzük, hogy az ESG‑pontszámok miképp befolyásolják a jövőbeli hozamokat, amikor a környezetvédelmi kérdések nagyobb médiavisszhangot kapnak. Ha a befektetők gyakrabban szembesülnek a globális felmelegedés kérdésével a sajtóban, akkor döntéseik során figyelembe vehetik a környezetvédelmi szempontokat. A környezeti témák médiában való előfordulását gépi tanuláson alapuló strukturális témamodellezés (STM) módszerével értékeljük, egy, az Egyesült Államokban megjelent hírarchívumot használva. Fama–MacBeth-regressziókat futtatva azt a megállapítást tesszük, hogy azokban az időszakokban, amikor a média aktívan tudósít a környezetvédelmi kérdésekről, az ESG‑pontszámok jelentős negatív hatással vannak a jövőbeli hozamokra, míg azokban a hónapokban, amikor kevesebb ilyen témájú cikk lát napvilágot, a befektetők nem veszik figyelembe a fenntarthatósági intézkedéseket, és az ESG‑pontszámok nem bírnak magyarázó erővel