Act one, act first – the law on fiscal responsibility

The Law on Fiscal Responsibility adopted late 2008 is a new element in Hungarian fiscal policy, although not without precedent. Under the law, the Parliament and the Government limit themselves to prevent high fiscal deficits and a further increase in public indebtedness, experienced in recent years. Budget planning turns into a three-year process, hardening over time. As a first step, the targeted primary (non-interest) budget balance is subject to the requirement that the stock of government debt cannot rise in real terms. However, ex post, the law allows for deviations in fiscal performance-including those reflecting the effect of so-called automatic stabilizers-attributable to factors beyond the control of the authorities. This means that the actual deficit is not necessarily equal to the deficit path consistent with the real debt limit, but it may fluctuate around this trend over the medium term. In addition, the law prescribes observance of the pay-go principle. Finally, it provides for the establishment of an independent Fiscal Council entrusted with monitoring compliance with the rules and with transparency standards. We evaluated the law according to the Kopits–Symansky criteria applied in the international literature. In most aspects, the law exhibits favourable properties, consistent with the criteria, although inevitably at the expense of simplicity. The assessment suggests that the law would benefit from extending coverage of the rules to local governments. Moreover, enforceability of the rules would be strengthened if the law were adopted by a qualified legislative majority.fiscal rules, budget planning, Fiscal Council.

Válságkezelés és gazdasági reformok Magyarországon, 2010–2016

A tanulmány Magyarország gazdasági felzárkózási törekvéseit vizsgálja az ezredfordulótól. Hazánk kezdetben a könnyebbnek látszó utat választotta a gazdasági konvergenciához, a külső eladósodásból finanszírozott növekedési modell azonban fenntarthatatlannak és sikertelennek bizonyult, így a makropénzügyi egyensúly helyreállítását és a reálgazdasági felzárkózást egyszerre kellett megvalósítani. Előbb a költségvetési, majd a monetáris politikában következett be erőteljes változás, ami segítette egyfelől a pénzügyi egyensúly helyreállítását, másfelől hozzájárult a gazdasági növekedés kibontakozásához. A hosszú távú felzárkózási pálya alapjai ezzel megteremtődtek, azonban a tartós és eredményes konvergencia megvalósulásához a versenyképesség további erősítése szükséges.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, E63

Three level benchmarking of Singularity containers for scientific calculations

In this work we present our results from benchmarking Singularity containers running scientific calculations intended for HPC at three levels of complexity, comparing them against native software environments. Our investigations were run on up-to-date hardware and the latest available software as of early 2023. To get a more detailed picture, we examined three different system aspects: we ran separate benchmarks on CPU, memory, and I/O intensive operations. These aspects were tested with microbenchmarks, and at a high level – an HPC workload pipeline which intensely loaded each aspect. As a result of our investigations we show that Singularity containerization continues to provide as good, or in some cases even better performance indicators as in a native environment – with the substantial added benefits of application flexibility and portability

Teljes versenyképességi fordulat szükséges a fenntartható felzárkózáshoz

Hazánk fenntartható növekedéséhez és felzárkózásához nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerint egy gazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében. Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány gazdasági hatásának kezeléséhez is stabil alapot jelentettek. Az MNB Versenyképességi jelentésének rangsorában hazánk a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Az eredmény azt mutatja, hogy a fenntartható felzárkózás, valamint a közepes fejlettség csapdájának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a minőségi humán tőke, továbbá a gazdaság digitális és zöld átállása területén

Sustainable Catching-Up Requires a Complete Turn in Competitiveness

Further strengthening of competitiveness is essential for Hungary’s sustainable growth and catching up. According to the Magyar Nemzeti Bank’s approach, an economy is competitive if it utilises its available resources optimally to attain the highest possible, but at the same time sustainable, level of welfare. In the past decade, the macroeconomic conditions necessary for a turn in competitiveness have developed in Hungary, which also provided a stable basis for managing the economic impact of the coronavirus pandemic. Hungary was ranked 18th in the MNB’s competitiveness ranking among the 27 countries of the European Union in 2021. The result shows that further strengthening competitiveness and the effective release of growth reserves, in particular in the areas of high-quality human capital and the digital and green transition of the economy, are essential to achieve sustainable catching-up and avoid the middle-income trap

Fókuszban a fiskális fenntarthatóság

Tanulmányunk a fiskális fenntarthatóság fogalma kapcsán megállapítja, hogy ebben a témakörben nagyon különböző eszközökkel számos eltérő kérdés vizsgálható. Kérdés lehet a költségvetési korlát végtelen időtávon történő teljesülése, egy célérték elérése vagy a fiskális politika múltban megfigyelt reakciója az eladósodásra. Esetenként a fenntarthatóság egyes további szempontjait is figyelembe veszik, például az öregedés hatásait, de nem számolnak az egyenlőtlenség növekedésének következményeivel. Szerepelhet a modellben a klímaváltozás hatásainak kivédéséhez szükséges beruházások becsült értéke is, de a klímaváltozás bekövetkezésének visszahatása kívül esik a modellkereten. A kérdések megválaszolása során szükséges lehet a bizonytalanság megjelenítése is, ekkor sztochasztikus környezetben az intertemporális költségvetési korlátnál a jövőbeli adósság, adóbevétel és kiadás diszkontálása attól függ, hogy ezeknek a tényezőknek a különböző állapotok esetén milyen a valószínűség-megoszlása. Fenntarthatósági elemzésünk egyrészt a legjobb gyakorlatot mutatja be, kiegészítve a továbbfejlesztés általunk azonosított irányaival. Másrészt az adósságdinamikai számítás túlzott leegyszerűsítéseinek elkerülésére elvégeztük a szükséges korrekciókat

Fiscal Sustainability in Focus

As regards the concept of fiscal sustainability, our study finds that in this area a variety of issues can be examined with very different tools. The issues may concern the achievement of fiscal constraints over an infinite horizon, the realisation of a specific target, or the fiscal policy response to indebtedness observed in the past. In some cases additional aspects of sustainability are considered too, such as the effects of ageing, although the consequences of rising inequality are mostly overlooked. The model may also include an estimate of the investment needed to mitigate the effects of climate change, but the impact of the impact of climate change is outside the model framework. To answer these questions, it may also be necessary to include uncertainty, in which case the discounting of future debt, tax revenue and expenditure with an intertemporal budget constraint in a stochastic environment depends on the probability distribution of these factors under different states. Our sustainability analysis, on the one hand, presents the best practice, complemented with the directions we have identified for further improvement. On the other hand, we have made the necessary corrections to avoid oversimplification in calculating debt dynamics

Austerity and Growth in Central and Eastern Europe: Understanding the Link through Contrasting Crisis Management in Hungary and Latvia.

Within the context of international debates on fiscal consolidation this article examines the experience of the 10 Central and Eastern European countries which joined the EU in 2004 and 2007 (CEE-10) and asks how austerity influenced growth in the region. By looking at the composition of adjustment, the analysis confirms the pre-crisis consensus – from the perspective of economic growth and competitiveness, expenditure-based consolidations are superior to consolidations which are based on raising revenue. The mechanisms behind this outcome are examined by comparing the fiscal consolidations in Latvia and Hungary, which represent two different approaches to fiscal consolidation. While Latvia followed the textbook approach, Hungary aimed to save households from the burden of adjustment and stimulate the economy. Although both achieved substantial improvements in their fiscal balance, competitive gains and dynamic growth appeared only in the case of Latvia. In explaining this outcome, the article emphasises the consequences of unorthodox measures on expectations – while a shared economic philosophy fostered trust and confidence among the major actors in Latvia, growing state intervention and the deterioration of institutional quality increased uncertainty in Hungary and undermined long-term growth prospects