Recent Progress in the Diagnosis and Management of Type 2 Diabetes Mellitus in the Era of COVID-19 and Single Cell Multi-Omics Technologies

Type 2 diabetes mellitus (T2DM) is one of the world’s leading causes of death and life-threatening conditions. Therefore, we review the complex vicious circle of causes responsible for T2DM and risk factors such as the western diet, obesity, genetic predisposition, environmental factors, and SARS-CoV-2 infection. The prevalence and economic burden of T2DM on societal and healthcare systems are dissected. Recent progress on the diagnosis and clinical management of T2DM, including both non-pharmacological and latest pharmacological treatment regimens, are summarized. The treatment of T2DM is becoming more complex as new medications are approved. This review is focused on the non-insulin treatments of T2DM to reach optimal therapy beyond glycemic management. We review experimental and clinical findings of SARS-CoV-2 risks that are attributable to T2DM patients. Finally, we shed light on the recent single-cell-based technologies and multi-omics approaches that have reached breakthroughs in the understanding of the pathomechanism of T2DM

Recent Progress in the Diagnosis and Management of Type 2 Diabetes Mellitus in the Era of COVID-19 and Single Cell Multi-Omics Technologies

Type 2 diabetes mellitus (T2DM) is one of the world’s leading causes of death and life-threatening conditions. Therefore, we review the complex vicious circle of causes responsible for T2DM and risk factors such as the western diet, obesity, genetic predisposition, environmental factors, and SARS-CoV-2 infection. The prevalence and economic burden of T2DM on societal and healthcare systems are dissected. Recent progress on the diagnosis and clinical management of T2DM, including both non-pharmacological and latest pharmacological treatment regimens, are summarized. The treatment of T2DM is becoming more complex as new medications are approved. This review is focused on the non-insulin treatments of T2DM to reach optimal therapy beyond glycemic management. We review experimental and clinical findings of SARS-CoV-2 risks that are attributable to T2DM patients. Finally, we shed light on the recent single-cell-based technologies and multi-omics approaches that have reached breakthroughs in the understanding of the pathomechanism of T2DM

PÉCS : Magyar Várostörténeti Atlasz 8. = Hungarian Atlas of Historic Town No. 8.

PÉCS : Magyar Várostörténeti Atlasz 8. | Szerkesztette: Fedeles Tamás, Kovács Viktória, Szilágyi Magdolna | Közreműködők: Gáti Csilla, Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, Jankó Ferenc, Oszvald Ferenc Nándor, Pilkhoffer Mónika, Schmelczer-Pohánka Éva, Sudár Balázs, Tóth Zsolt | A történeti topográfiai adattárat készített Árvai Tünde a szerzők közreműködésével. | Megjelenés: ELKH BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. | ISBN 978-963-416-243-8 | ISSN 2498-7166 --- Pécs több mint két évezredes története folyamán rendkívül sokat változott a város területi kiterjedése és ennek nyomán az itt élők térhasználata, mindez pedig jelentős topográfiai súlypont-áthelyeződésekhez vezetett az egyes korszakokban. Ezek közül minden bizonnyal az egyik legszembetűnőbb jelenség a római kori Sopianae és a középkori Quinqueecclesiae térszervezése közötti eltérés: az antik település lakott területén kívül létrejött ókeresztény temető, azaz a necropolis ugyanis a középkor egyik legfontosabb centrumává, a püspökség központjává vált. A középkor folyamán kialakult, a 15. század elején pedig fallal övezett település a mai napig a város meghatározó része. A török hódoltság idején a külvárosok bővültek, majd az újkori, különösen a 19. század második felében kitapintható iparosodás, s az általa generált népességnövekedés erősítette e folyamatot. A 20. században a városhoz csatolt környező falvak tovább gyarapították Pécs területi kiterjedését. Jelen munka – amely szervesen illeszkedik az Európai városok történeti atlasza nemzetközi programhoz, s a Magyar várostörténeti atlasz sorozat 8. köteteként lát napvilágot – célkitűzése, hogy bemutassa Pécs topográfiai fejlődését a város területén kimutatható első településnyomoktól kezdődően napjainkig. E tekintetben vállalkozásunk hiánypótló, ugyanis korábban hasonló áttekintés nem született. A kutatás tíz évvel ezelőtt vette kezdetét, s első eredményeinket 2012 októberében a Pécs város topográfiája a kezdetektől a 20. század elejéig címmel megrendezett konferencián mutattuk be. Az atlaszhoz szükséges alapkutatásokat az OTKA K 81568. számú kutatási programja támogatásával végeztük.By: Tamás Fedeles | with the contribution of Csilla Gáti, Gergely Kovaliczky, Erzsébet Nagy, Ferenc Jankó, Viktória Kovács, Ferenc Nándor Oszvald, Mónika Pilkhoffer, Éva Schmelczer-Pohánka, Balázs Sudár, Magdolna Szilágyi, and Zsolt Tóth | The Historical-topographical Gazetteer was compiled by: Tünde Árvai with the contribution of the authors | Published: ELKH BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. --- Over the more than two millennium-long history of Pécs, the territorial extent of the city and – as a result – the use of space by the people living there have changed significantly, which caused major topographical shifts in each period. Certainly, one of the most striking phenomena is the difference between the spatial organisation of Roman Sopianae and medieval Quinqueecclesiae. The necropolis, the early Christian cemetery outside the inhabited area of the ancient settlement, turned into one of the most important centres of the Middle Ages, the seat of a diocese. The settlement emerging during the Middle Ages and walled around at the beginning of the fifteenth century, is still an important part of the city today. During the Ottoman occupation of Hungary, the suburbs continued to expand. This process was bolstered by industrialisation in the modern era, especially in the second half of the nineteenth century, as well as the population growth induced by that. In the twentieth century, the surrounding villages attached to the city further increased the territory of Pécs. The objective of the present work – belonging to the European Atlas of Historic Towns programme and published as the eighth volume of the Hungarian Atlas of Historic Towns series – is to present the topographic development of Pécs from the first traces of the settlement discovered in the territory of the city to the present day. In this respect, this is a gapfilling publication, as no similar overview has been made of Pécs before. Research for this volume started ten years ago and our first findings were presented at the conference entitled The Topography of the Pécs from the Beginnings to the Early Twentieth Century held in October 2012. Basic research for this atlas was supported by Grant No. K 81568 provided by the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA).By: Tamás Fedeles | with the contribution of Csilla Gáti, Gergely Kovaliczky, Erzsébet Nagy, Ferenc Jankó, Viktória Kovács, Ferenc Nándor Oszvald, Mónika Pilkhoffer, Éva Schmelczer-Pohánka, Balázs Sudár, Magdolna Szilágyi, and Zsolt Tóth | The Historical-topographical Gazetteer was compiled by: Tünde Árvai with the contribution of the authors | Published: ELKH BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. --- Over the more than two millennium-long history of Pécs, the territorial extent of the city and – as a result – the use of space by the people living there have changed significantly, which caused major topographical shifts in each period. Certainly, one of the most striking phenomena is the difference between the spatial organisation of Roman Sopianae and medieval Quinqueecclesiae. The necropolis, the early Christian cemetery outside the inhabited area of the ancient settlement, turned into one of the most important centres of the Middle Ages, the seat of a diocese. The settlement emerging during the Middle Ages and walled around at the beginning of the fifteenth century, is still an important part of the city today. During the Ottoman occupation of Hungary, the suburbs continued to expand. This process was bolstered by industrialisation in the modern era, especially in the second half of the nineteenth century, as well as the population growth induced by that. In the twentieth century, the surrounding villages attached to the city further increased the territory of Pécs. The objective of the present work – belonging to the European Atlas of Historic Towns programme and published as the eighth volume of the Hungarian Atlas of Historic Towns series – is to present the topographic development of Pécs from the first traces of the settlement discovered in the territory of the city to the present day. In this respect, this is a gapfilling publication, as no similar overview has been made of Pécs before. Research for this volume started ten years ago and our first findings were presented at the conference entitled The Topography of the Pécs from the Beginnings to the Early Twentieth Century held in October 2012. Basic research for this atlas was supported by Grant No. K 81568 provided by the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA).PÉCS : Magyar Várostörténeti Atlasz 8. | Összeállította: Fedeles Tamás | Közreműködők: Gáti Csilla, Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, Jankó Ferenc, Kovács Viktória, Oszvald Ferenc Nándor, Pilkhoffer Mónika, Schmelczer-Pohánka Éva, Sudár Balázs, Szilágyi Magdolna, Tóth Zsolt | A történeti topográfiai adattárat készített Árvai Tünde a szerzők közreműködésével. | Megjelenés: ELKH BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. --- Pécs több mint két évezredes története folyamán rendkívül sokat változott a város területi kiterjedése és ennek nyomán az itt élők térhasználata, mindez pedig jelentős topográfiai súlypont-áthelyeződésekhez vezetett az egyes korszakokban. Ezek közül minden bizonnyal az egyik legszembetűnőbb jelenség a római kori Sopianae és a középkori Quinqueecclesiae térszervezése közötti eltérés: az antik település lakott területén kívül létrejött ókeresztény temető, azaz a necropolis ugyanis a középkor egyik legfontosabb centrumává, a püspökség központjává vált. A középkor folyamán kialakult, a 15. század elején pedig fallal övezett település a mai napig a város meghatározó része. A török hódoltság idején a külvárosok bővültek, majd az újkori, különösen a 19. század második felében kitapintható iparosodás, s az általa generált népességnövekedés erősítette e folyamatot. A 20. században a városhoz csatolt környező falvak tovább gyarapították Pécs területi kiterjedését. Jelen munka – amely szervesen illeszkedik az Európai városok történeti atlasza nemzetközi programhoz, s a Magyar várostörténeti atlasz sorozat 8. köteteként lát napvilágot – célkitűzése, hogy bemutassa Pécs topográfiai fejlődését a város területén kimutatható első településnyomoktól kezdődően napjainkig. E tekintetben vállalkozásunk hiánypótló, ugyanis korábban hasonló áttekintés nem született. A kutatás tíz évvel ezelőtt vette kezdetét, s első eredményeinket 2012 októberében a Pécs város topográfiája a kezdetektől a 20. század elejéig címmel megrendezett konferencián mutattuk be. Az atlaszhoz szükséges alapkutatásokat az OTKA K 81568. számú kutatási programja támogatásával végeztük