Evidences for pre-orogenic passive-margin extension in a Cretaceous fold-and-thrust belt on the basis of combined seismic and field data (western Transdanubian Range, Hungary)

Combined sedimentological and structural analysis was carried out in the field and on 2D seismic reflection profiles to recognize pre-orogenic structures in a Cretaceous fold-and-thrust belt. Detailed field observations were made in the Keszthely Hills, Western Hungary, while 2D seismic interpretation was carried out in the neighbouring Zala Basin. As a result, a fault-controlled intraplatform basin system was identified by a detailed analysis of bounding faults, and related outcropscale structures. The Norian–Rhaetian (227–201.3 Ma) synsedimentary faulting was associated with talus breccia formation, small-scale faulting, and dyke formation, in addition to slumping and other soft-sediment deformations. Based on the distribution of talus breccia, WNW–ESE-trending map-scale normal faults were identified in the Keszthely Hills, which is in agreement with the directly observed outcrop-scale synsedimentary faults. On seismic sections, similar WNW- or NWtrending Late Triassic normal faults were identified based on thickness variations of the syn-rift sediments and the presence of wedge-shaped bodies of talus breccia. Normal faulting occurred already in the Norian, and extensional tectonics was active through the Early and Middle Jurassic. The Late Triassic grabens of the western Transdanubian Range could be correlated with those in western part of the Southern Alps, and the Bajuvaric nappe system of the Northern Calcareous Alps. These grabens were situated on the proximal Adriatic margin, and they represent the first sign of the Alpine Tethys rifting. The locus of extension was laterally migrated westward, towards the distal Adriatic margin during Early and Middle Jurassic

Igék szemantikai klaszterezése bővítménykereteik alapján

A bemutatott kísérlet célja a magyar igék bővítménykereteik alapján történő szemantikai csoportosítása nem felügyelt tanulási módszerrel. A bővítménykereteket a Szeged Treebankből nyertük ki. Az igéket hierarchikus klaszterezési eljárással csoportosítottuk. A cikkben bemutatjuk az eljárást, az eredményeket, valamint kitérünk a szemantikai osztályok kiértékelésének nehézségeire, és javaslatot teszünk egy új értékelési módszerre

A vonzatok és a szabad határozók elkülönítéséről

Jelen írásban célunk a lexikalista nyelvelméletek vonzatokra és szabad határozókra vonatkozó közös elĘfeltevéseinek vizsgálata. Ennek kapcsán azt állítjuk, hogy bár egy konkrét nyelvtan mindig a lexikon elemeibĘl építkezik, a szabad határozók és a vonzatok elkülönítése során célszerĦbb a szabad határozókból kiindulni. Ennek egyik oka, hogy ha a vonzatokra mint igei argumentumok realizációira tekintünk, akkor – mivel az igei argumentumság közvetlenül nem tesztelhetĘ – szükség lenne pusztán formai vonzatkritériumokra is. A két különbözĘ típusú követelmény azonban egy bizonyos típusú összetevĘ esetén eltérĘ predikcióhoz vezet az összetevĘ grammatikai funkciójára vonatkozóan. Ez pedig azt valószínĦsíti, hogy a lexikalista nyelvelméletek által a vonzatokkal szemben támasztott összes követelmény nem tartható egyszerre. Ezek után az adjunktumok egy újfajta felfogását vázoljuk

Vonzatok és szabad határozók szabályalapú kezelése

A cikkben bemutatjuk egy szintaktikai szabályrendszer kidolgozásának módszertanát, melynek segítségével elkülöníthetők a vonzatok és a szabad határozók, valamint megfogalmazhatók a szabad határozók mondatba illesztését végző szabályok

Információkinyerés igeneves szerkezetekből

Előadásunkban a NewsPro információkinyerő rendszer egy továbbfejlesztési lehetőségét mutatjuk be. A NewsPro egyik hiányossága, hogy csak igei állítmánnyal kifejezett eseményeket ismer fel, az igenévvel kifejezett eseményekre nem tudja illeszteni a szemantikai kereteket. így a felhasználó az információ egy részéhez nem fér hozzá, valamint - mivel mondatonként csak egy eseményt ismer fel a rendszer - az események közti összefüggések is gyakran rejtve maradnak. Ennek kiküszöbölésére egy előfeldolgozó modult fejlesztettünk ki, mely az igeneves szerkezeteket teljes propozícióvá alakítja, így a szemantikai keretek minden további átalakítás nélkül illeszthetők ezekre